Esztergom és Vidéke, 1919

1919-05-18 / 33. szám

2

ESZTERGOM és VIDÉKE.

1919. május 18.

Diktatúra van

ma az országban. A dolgozó proletárok ragadták magukhoz a hatalmat s ezek diktálnak ma, hogy gyors egymásutáni rendeletekkel lerakhassák a jövő alapjait.

Ne féljen senki, aki a keze vagy a feje munkájával élt eddig, de azok se féljenek, akik, ha idáig nem is dolgoztak, ezentúl azonban már dolgozni akarnak.

Ha mégis ijedelem tölti el egyesek szivét, nyugodjanak meg, mert a múltak minden bűne elmúlt tőlünk s nem jön többé vissza. S ha mégis vannak aggódó lelkek, tudjuk, hogy miért vannak. Azért, mert nem foglalkoztak eléggé a politikával, azért, mert megszokták, hogy helyettük a volt ország- gyűlési képviselők politizáljanak, akikre magukat rábízták. De ezek ne íelejtsék el, hogy épen a képviselők voltak azok, kik elszakadva a választó néptől, annak megkérdezése nélkül a világháborút is helybenhagyták és megengedték, hogy any- nyi baj és nyomorúság szálljon ez országra.

A szovjetben mindenkinek kell politizálni és folyton, mert csak igy vezethetjük közös ügyeinket olyan irányban, hogy kátyúba ne kerüljünk.

Amikor ma még politikailag

minden héten máshová kellett küldenie.

A szerencsétlen flótás végre egy speciális fővárosi szanatóriumba menekült soványító kúrára. Ez volt az első okos gondolata egész életében. Fölösleges hája néhány hónap alatt el is tűnt sok nagy bankójával.

Mikor már rendes embernek kezdette érezni önmagát, rendezni szerette volna rendetlen ügyeit is. Megjelent tehát váratlanul szülővárosában, hogy önkéntes hadiszolgálatra jelentkezzék.

Alig ismertek azonban reá régi jó piócái. Mert a gombócemberkéből karcsú újonc vált akinek az volt az első jótékonysága, hogy értékes, de most már fölösleges ruhatárát kiosz- sza a szegényeknek.

Kibékült ügyvédjével is, aki ekkor önzetlen apai szívvel azt tanácsolta a jó útra tért fiatal embernek, hogy osztassa be magát Dr. Borsódy Elemér főhadnagy személyes szolgálatára,

Ilyen formán kiengesztelheti őt is meg családját is és ezzel kijavíthatja megrokkant jó hírnevét. Ha pedig megbünhődött a haza szolgálatában eddigi vétkeiért, kezdjen a békekötés után tevékeny és hasznos életet.

A fura házasság tehat a javíthatatlan Virgács Ottót szintén megnemesítette az erkölcsi igazságszolgáltatás megérdemelt virgácsával.

(Vége.) "Kujon.

kevésbé érett nép hallgatja a szocialista szónokokat, nem is csoda, ha olykor eszébe jut, hogy de sokat beszéltek nekünk azok a régi képviselők és mégis rossz vége lett a sok szép beszédnek! Nem csoda, hamég ma is akad ilyen bizalmatlan gondolat az agyakban, egyes agyakban, hiszen tényleg any- nyi politikai szónok járta be az országot, a falvakat, városokat egyaránt és ezer hájjal megkenve oly mézes-mázos szókkal paradicsomi boldogságot ígért, hogy igazán nem csoda, ha a nép bizalmatlanul nézi a történő dolgokat,, és fejcsóválva hallgatja az új világ szónokait is.

Pedig nincs ma más ok a bizalmatlanságra, mert ma már nincs kapitalizmus, nincsen már hatalma a pénznek, meghaltak hát a politikai szónokok is.

A szociálizmus győzött és miután lerombolta a pénz hatalmának, a kapitalizmusnak minden erősségét, most hozzá fog látni az egyenlőség országának felépítéséhez. Ebben pedig minden dolgozó embernek együtt kell részt venni. Hozza hát majd ide mindenki a legjobb tudását, legjobb akaratát, legszebb gondolatait, mert gyönyörű új világot akarunk teremteni.

á VI. ügyosztály alosztályainak hatásköre.

I. A gazdasági alosztály hatásköre.

1. Az összes gazdasági természetű ügyek, u. m. a termelés biztosítása és az ezzel vonatkozásban elrendelendő intézkedések foganatosítása, gazdasági munkák szervezése, vetőmag-szükséglet megállapítása és szétosztása. Gazdasági szerek (szénké- neg, kékkő stb.) összeírása és szétosztása. Álattenyésztési ügyek gazdasági vonatkozásban, apaállat beszerzés, a városi bérleti ügyek, a városi épületek gazdasági ügyei. Határvédelem.

2. Városmajor felügyelete, saját gazdálkodás irányítása és felügyelete, a feles gazdaságok ellenőrzése. A gazdasági ismétlőiskola kerti telepé nek anyagi ügyei.

3. A városi kitermelt fa leltározása, befuvarozása és elosztása. Az ösz- szes készletek elosztása, utalványozása. A létesítendő favágó üzem felügyelete és irányítása.

4. A határbeli utak, árkok karbantartása, a legelőjavítás, a legelőberendezések karbantartása.

5. Az összes gazdasági érdekű rendeletek végrehajtása úgy a város mint a megye területére.

6. Halászati, vadászati, méhészeti stb. ügyek, a gazdasági vonatkozású háziipari ügyek.

II. Járásgazdasági biztosi hivatal

hatásköre:

A járási és községi birtokrendező és termelést biztositó bizottságok kötelme és hatásköre kiterjed az ösz- szes földbirtok rendezését és változási ügyekre, beleértve erdő, mező, legelő, szőlő stb. területeket, összes gazdasági üzemeket és a szükséges gazdasági műszaki munkálatokat.

Főfeladata a termelés folytonosságának biztosítása, ennek intenzív fej. lesztése, a földmunkások és az új- gazdálkodók szakszerű oktatása és nevelése, szövetkezetek, kertigazdaságok létesítése, méhészet, selyemtenyésztés, dohánytermelés stb. fokozása, állat és baromfitenyésztés. A föld megmunkálására, valamint a befektetésekre a forgótőkének a pénzintézeteknél való kiutalása.

Mindezen fenti ügyekben a minden községben megalakult birtokren- dező és termelést biztosító 3 tagból álló bizottság szavazattal dönt, ezen bizottság működését az illetékes körzeti gazdasági szakbiztos vezeti, kinek közérdekből fellebbezési joga van a járási birtokrendező és termelést biztosító bizottsághoz.

A járási birtokrendező és termelést biztositó bizottság a járási gazdasági szakbiztos vezetése mellett dönt oly vitás ügyekben amelyek 2 vagy több község érdekeit ölelik fel.

III. Erdészeti alosztály hatásköre.

Körmendy Károly állami erdőtanácsos az esztergomi járási erdőgondnokságnak a vezetője; működési körét képezi Esztergom vármegye egész területe és hivatalos teendői s hatásköre az 1898. évi XIX. t.-c. 11. § aban és az ennek alapján kiadott 15217/1899. földm. min. „Végrehajtási utasításban“ van részletezve.

IV. Államépítészeti hivatal hatásköre.

1. A vármegye területén lévő ösz- szes állami és törvényhatósági magasépítkezések, kivéve a vasútiakat és a katonai kincstár terhére esőket. Ez utóbbiaknál csupán közreműködés, mint a törvényhatóság szakértője. A nagyobb szabású terveket azonban rendszerint az illetékes miniszter készíttette, akár saját szakközegeivel, akár magán szakértőkkel.

2. A vármegye területén levő ösz- szes községi magas építkezéseknél közreműködés, mint a törvényhatóság szakértője. A vonatkozó terveket azonban nem készítette, csupán felülbírálta.

3. Az állami és törvényhatósági közutak építése és fenntartása.

4. A községi közlekedési (vicinális) továbbá a községi közdűlő közutak építése, kezelése és fentartásá- nál a szorosan vett műszaki kérdéseknél közreműködés, mint a törvényhatóság szakértője. A vármegye alispánja azonban esetről-esetre köteles volt a hivatal igénybevételére a kereskedelemügyi miniszter előzetes engedélyét kikérni.

V. A városi mérnöki hivatal munkaköre.

1. A városi épületek jókarban tartása, ezek hiányainak kijavítása iránti javaslatok, tervek készítése, az elrendelt ily munkák végrehajtására való felügyelet.

2. A városi utak, utcák stb. fenntartása és javítása körüli teendők ellátása.

3. Az uj építkezések, utcarendezések és szabályozások, vízvezeték és csatornázás stbi előkészítése, az egyszerűbb ily munkálatok terveinek elkészítése, a speciális különleges építkezések tervezésére a szükséghez mérten megfelelő különleges szakértő alkalmazásának javaslatba hozása, új építkezések felügyelete és vezetése az esetleg alkalmazandó külön szakerők bevonásával.

4. Köztulajdonban levő földek kiosztásánál stbi szükséges földek felmérések teljesítése.

5. Az árvédelmi és hegyi viz rendezési művek fenntartására való felügyelet, ezen művek építésénél történt hiányok pótlása és a művek további szükséges fejlesztése és kiépítése iránti javaslatok megtétele, az eseileges elrendelt építkezéseknek bevonandó különleges szakértők segélyévé; való felügyelete és vezetése.

6. Árvízveszély esetén a védekezési munkálatok vezetése.

7. .A város műszaki ügyeinek ellátása.

VI. Szakszervezeti alosztály hatásköre.

Az egyes szakszervezetek működésének felügyelete es ellenőrzése annak, hogy ne lépjék át hatáskörüket ; az egyes szakszervezetek közötti netáni súrlódások, hatásköri túllépések eseténi eljárás, a szakszervezetek politikai működésének irányítása. A különböző szakszervezetek békés együttműködésének biztosítása, esetleges érdekellentétek kiküszöbölése. Uj szakszervezetek, illetve új helyi csoportok alakításának engedélyezése.

VII. Munkásügyi alosztály hatásköre.

Munkabér megállapítás, ellenőrzése annak, hogy a hatóságilag megállapított munkabérek úgy a munkaadók, mint a munkások részéről pontosan betaitassanak. Bérmozgalmak esetén az érdekeltek meghallgatása és e körülmények pontos mérlegelése utáni döntés, illetve javaslattétel a bérrendezés tárgyában a vm. végrehajtó- bizottsághoz. A munkások jólétének biztosítása és a munkásjóléti intézmények ellenőrzése, amennyiben ez a népjóléti alosztály hatáskörét túllépné. Ellenőrzése a tanoncügynek, felügyelete annak, hogy a tanoncok szakszerű kiképzésben részesüljenek s ne végeztessenek velük a munka