Esztergom és Vidéke, 1918
1918 / 22. szám
1918. március 31. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 szerűen rendezett bencés-főgimnáziuma és egy a gyakorlati életben jól bevált városi főreáliskolája, de például nincs polgári fiúiskolája, tehát semmi esetre sem lehet mondani, hogy Esztergomnak túlságosan sok az iskolája. Az iskola egy •városban soha nem sok. Nem akarunk a statisztikára hivatkozni, de az kétségtelen, hogy mindkét középiskolának van elég tanulója, tehát bizonyára lenne a harmadiknak, a kereskedelminek is. Szinte halljuk az ellenvetést: Hisz Esztergomnak nincs kereskedelme, tehát minek akkor oda a kereskedelmi iskola ? A cáfolat egyszerű. Csak azon, Esztergomnál sokkal kisebb városokat fogjuk felsorolni, ahol már ma is tényleg fennállanak részint állami, részint városi, vagy társulati felsőkereskedelmi iskolák. Ezek a városok : Alsókúbin, Besztercebánya, Hátszeg, Homonna, Késmárk, Lippa, Nagyrőcze, Pancsova, Sátoraljaújhely, Szatmár-Németi, Túrócszentmárton, Veszprém, Zalaegerszeg, Zombor. Hát Alsókubinnak, vagy Nagy- rőcenek van kereskedelme és Esztergomnak nincs? És vájjon egy iskola zárt terület-e, amely csak a helyi szükségletet van hivatva kielégíteni ? Vájjon azok az ifjak, akik az esztergomi főgimnáziumban végeztek, mind valamennyien Esztergom varosában, vagy Esztergom megyében fognak egykor letelepülni, mint papok, ügyvédek, orvosok, gyógyszerészek stb. s a reáliskolai érettségit tett ifjak mind Esztergomban lesznek építészek, gazdászok, mérnökök stb. Vájjon nem egész Magyarországon, sőt az egész világon vannak e elszéledve azok, akik az esztergomi iskolákban végeztek? E kérdésekre válaszoljon az, aki azt mondja, hogy Esztergomnak nincs kereskedelme, tehát nem kell oda kereskedelmi iskola. Dr. Nógrády Jenő. emlékének ügyéről. E lapok hasábjain érinteitük első ízben — és pedig 1916. évi május 25.-i számunkban — azt az eszmét, hogy a háború mártírjainak minden időkre szóló hatalmas emlékművet kell emelni. É közleményünk, „Emléket az elesett hősöknek“ foglalkozott az irányban is a tárggyal, hogy még annak idején Meszlényi Pál főispán elnöklete alatt előkészítő-bizottság alakult, Bleszl Ferenc, dr. Antóny Béla, Gróh István és masok bevonásával, kiknek megbízásából a szórványosan jelentkező adományokat Bleszl Ferenc kir. tan., takarékpénztári igazgató vette át és máig kezelte. Meg az év nyarán itt járván városunkban Gróh István, az Ipar- művészeti iskola jelenlegi igazgatója, kit jelen sorok írója kalauzolt fel az emlékmű kiszemelt helyére a Szenttamás hegy ormára, hogy a helyadta körülményeknek megfelelőleg készíthesse el az építmény tervét, melyet a szűkebb körű előkészítőbizottság át is vett azóta. E nemes cél elérése érdekében mindmáig jelentősebb mozgalom nem lendült fel, a bizottság, melynek hivatása lenne az anyagiakat megszerezni és az emlékmű felállíthatá- sának lehetőségét előmozdítani, máig meg sem alakult. A tárggyal egyes- egyedtil eddig Bleszl Ferenc foglalkozott behatóbban, ki mai napig kezelte az e célra befolyt 7100 K adomány-összeget, megszerezte a létesítendő emlékmű helyének tulajdonjogát, több kisebb ház megvételével és őrizte a Grófi-féle tervrajzon Mivel pedig ezen munkásságának eredménye egy hírlapi közlemény álial kisajátíttatott, indíttatva érezte magat arra, hogy a város polgármesteréhez intézett beadványában eddig viselt tisztségéről lemondjon, felkérvén dr. Antóny Béla polgármestert hogy az eddig általa kezelt alapítvány-összeget és annak számadásait további kezelésre tőle vegye át. Kívánatos volna, hogy e magasztos cél megvalósulását a kisvárosi közöny ne hátráltassa; kívánatos volna, hogy a bizottság most már valóban s tényleg megalakulna és kívánatos volna, hogy a leendő bizottság a megkezdett úton , haladva, az eddig elért sikert túlszárnyalva, a kegyeletes tervet a megvalósítás elé állítná. Einczinger Ferenc. A doctor-cim helye a magyarban. A Budapesti Hírlap egyetlen napilapunk, mely a magyaros- sá^ra es nyelvtisztaságra évtizedek óta következetesen nagy gondot fordít. Ez a megállapításom nem üres dicsérés, hanem oly történeti tény, melyet tömérdek meggyőző adattal lehetne igazolni, A Budapesti Hírlap nevéhez számos szerencsés magyarítás érdeme fűződik. Olyanoké, melyek általános keletre, jutottak mind köz, mind irodalmi nyelvünkben. A magyarosságra való törekvésben is sok kezdeményező lépést tett, melyekben követőkre talált. A többi közt egyik kezdeményezése a doctor-cim hátratéteée is. Ennek az eszméje tulajdon képpen néhai Csapodi István orvostanártól szármázott, ki a budapesti egyetemen elsőben keresztülvitte, hogy a doctor- avatásnál szokásos régebbi „tudorrá fogadom“ szertartásos mondást „doctorrá fogadom“-ra változtatták ; azután pedig saját neve mellett állandóan hatra irta és nyomatta a dr.-cimet. í Gyakorlati jelentőségre akkor jutott az újítás, mikor Csapodi dolgozótársává lett a Budapesti Hírlapnak s evvel a doctor- címnek a név után való illesztését, mint vitatása szerint magyarosabbat, elfogadtatta. Ennek ma kevés híján húsz éve lehet. Egyelőre nem feszegetve: csakugyan a hátratevés magyarosabb-e az előretételnél ?, — azt döntsük el, mily eredményre jutott Csapodi kezdeményezése a Budapesti Hírlap szárnyain? Elterjedt-e annyira, hogy mai nap mint általános szokásról beszélhetünk róla? És lehet-e reménylenünk, hogy a doctor-cim előretételét valaha végleg ki fogja szorítani ? Én, ki az újítás eddigi élet- folyamat a legteljesebb tárgyilagossággal végigvizsgáltam, arra az ítéletre jutottam, hogy — szó, ami szó — az elért eredmény nem kielégítő. Az újítás egyrészt nem gyökerezett meg annyira, hogy általános nyelvszokás jellegét öltötte volna fel. Másrészt nincsen rá semmi remény, hogy a jövőben egyeduralomra fog jutni. A tiszta valóság az, hogy mindössze pár újság és folyóirat követi jelenleg a Budapesti •Hírlapot. Szépirodalmi és tudományos folyóiratainkban, még a legtudoinányosabbakban is. az elől dr. irás van többségben. A közhasználatban pedig az ígyis- ugyis elv uralkodik. Szóval: általános zavar tapasztalható. A közönség s maguk a doctorok is ingadoznak. Vannak, kik a névjegyükre hátra nyomatják a dr.-t; de már bemutatkozáskor következetesen a nevük előtt mondjak. Egészen bizonyos tehát, hogy a két évtizedes gyakorlat nem döntött a Budapesti Hírlap javára. Ma tálán annyian se követik, mint évekkel ezelőtt. * E zavart állapot fennmaradása legkevésbbé sem kívánatos. Dönteni kellene vagy a iegelterj d- tebb újságoknak együttesen, vagy a közönségnek, vagy magjának a Budapesti Hírlapnak. Ám az első kettő nyilvánvalóan nem remélhető. Eszerint csakis a Budapesti Hírlapnak kellene engednie. De miben ? Abban, hogy lemond sikerrel már úgy sem kecsegtető törekvéséről és csatlakozik a többség eljárásához, mely amúgy is régibb és szerény véleményem szerint magyarosabb is. Hogy régibb, azt egykori használattal tudom igazolni. Eddig ezt a kérdéssel foglalkozók nem vizsgálták, mert abból indultak ki, hogy a mi egyetlen régi egyetemünk doctori fokozatot úgy sem osztogatott, tehát ebben nálunk régi használatról í (szokásról) nem lehet szó.----------1 Csak hogy ez tévedés, mert magyarok minden időben jártak külföldi egyetemekre, megszerezték ott a doctor-cimet és használták is idehaza, még pedig — mint a történet igazolja — mindig a nevük előtt! Már a XVII. századtól kezdve vannak igazoló példáink erre. íme egynéhány : Doctor Peter ton dolgában írt gróf uram Rákóczi László uramnak (Keczer Ambrus naplója, 1663.) Utunkban doctor Pápai uram látogatására is fertály óráig betértünk volt Füzesen (Czegei Vass László naplója, 1727.). Érkezett el estve későn doctor Pataki uram (u. a., 1728,). Ábrahámi és doctor Fetth urai- mék kertjében jártunk hintón (u. a., 1736.). Ebéden volt nálam doctor Enyedi István uram, kolozsvári egyik deputátus (u. a., 1736,). Doctor Bencsik urammal disponáltattam (Gr. Károly Sándor naplójegyzetei, 1740.). Doctor Bencsik uramat expedi- áltam (u. a., 1740.). Javallottá dr. Hutter (erdélyi kormányszéki tanácsos), ne jöjjön ki szobájából (Halmágyi István naplója, 1764.). Doctor Huttert polgármesternek tették (u. a., 1766.). Kérte vala a gubernium még 1761-ben, hogy néhai dr. Baligának rendelne ő felsége fizetést (u. a., 1766.). Consultáltam a háború iránt doctor Zágoni uramat (u. a., 1766.). Midőn Küküllővárt volt, dr. Máttyust 'oda küldte az anyja (u. a., 1767.). Stb. Természetesen arra is találni példákat, hogy régi Íróink külföldiek doctori címét szintén a név elé teszik. így: Bekülde császár Erdélyben doctor Peczet (Illésházy István följegyzései, 1597.). Nyomdokát követő szabadságos pajktársai- nak képében megfelel doctor Luther (Csúzy Zsigmond, Evan- geliomi trombita, 1724., 745.). Doctor Calvinus János szóvá : nem hiszi az Istent, aki az ő ítéletit nem rettegi (u. a., 761.). Ebéd után mentünk doctor Witt- mánn uramhoz (Halmágyi J. naplója, 1752.). Doctor Treunak vágynak musaeumában sok embryók és mindenféle experimentumok (u. a., 1752.). Stb. A történeti hagyomány eszerint tagadhatatlanul a doctor-cím előretevése mellett szól. > % De szerintem a magyar nyelv szelleme is ugyanezt kívánja, mert megcáfolhatatlan igazság marad, hogy a „doctor“ jelző. Ennek pedig a mi nyelvünkben elől van a helye. Szily Kálmán a Magyar Tud. Akadémia főkönyvtárosa, érdemes természet- és nyelvtudósunk a Magyar Nyelv cimű folyóiratban (1905. évf. 49. és köv. 1.) számos - nyelvtörténeti bizonysággal kimutatta, hogy a
