Esztergom és Vidéke, 1918

1918 / 12. szám

XL. évfolyam 12t szám. Csütörtök, február 21. Esztergom, 1918. POLITimés rmSRDBLMILfíR SZERKESZTÓSÉG Lj - ÉS KIADÓHIVA ÍAL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜ, DF.NDÓK. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR RÉTHEI FRIKKEL MARIÁN. FŐMŰ >IKATÁRS : DR KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK : LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: M'NDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. NY1LTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Az erkölcsi züllés ellen. Általános panasz hangzik a mi vármegyénk pestmegyei határáról a nép erkölcsi züllése miatt. A nehéz dologba merült anya nem igen tö­rődhetik ápátlan fiaival,' akik ezután a hanyatlás lejtőjén napról napra mélyebbre sülyednek. Ez ellen a veszedelmes erkölcsi züllés ellen hozott igen üdvös hatá­rozatot a minap Pestvármegye köz- igazgatási bizottsági ülése, ahol az igazságügyi minisztertől rövidesen azt kérelmezték, hogy a. fiatalkorú- altra vonatkozó, túlságosan enyhe büntető eljárást a törvényhozás ut­ján mielőbb módosítsa és szigorítsa. Ezt követeli a mai korszellem és a züllött gyermekek jövője. Ez a rendkívüli fölterjesztés ter­mészetesen minket is érdekel, azért ismertetjük meg részletesebben ol­vasóközönségünkkel. Dr. Moziin Adorján pestvármegyei főjegyző ugyanis határozottan meg­állapította, hogy az eddigi háborús évek után falvaink ifjúságában vég­zetes elvadulás vehető észre. Minthogy a mai rendkívüli idők­ben a szomszédos községek sihede- rei rendkívüli keresetre tettek szert, tömérdek pénzüket Budapesten dő­zsölik el a külvárosi züllött fickók társaságában, a honnan azután még megmételyezettebbül térnek haza. Fájdalom, a háborús világban a szülők erkölcse is jórészt meglazult. A sváb falvakban pl. a nép olyan gőgös, olyan öntelt és olyan nyers, hogy semmit sem. törődik a hatósággal, sőt az intelmet vagy figyelmeztetést még csufondárosan vissza is utasítja. Valóban országos veszedelemmé fajulhatna ez a helyi baj, ha kor­mányunk és törvényhozásunk mi­előbb gyökeresen nem segít rajta. Égető szükség van tehát rögtön arra, hogy a falusi kiskorúakat szi­gorúan kitiltsuk a korcsmákból és a mulatóhelyekről; ne engedjük meg nekik a kártyázást, a dohányzást, a gyanús éjjeli szórakozó lebujok és aljas mozik látogatását, sőt még az éjjeli csavargást sem. Ilyenkor fér tőződnek meg az igazi fővárosi bűn­tanyákon a tolvajok és betörők bu- / ( \ vóhelyein a romlásnak indult eszter- gommegyei gyerekek is. Helyesen cselekedte Pestvármegye főjegyzője, mikor határozottan kije­lentette fölterjesztésében, hogy tör­vényhozóink ezeket a mai tűrhetet­len visszaéléseket a fiatalkornak kü­lönálló kihágásainak minősítse, hogy a biró is gyökeresebben járhasson el tisztében. Hanem még olyan törvényes jog­szabályra is lenne égető szükségünk, melynek alapján valamennyi érdekelt felnőtt: a szülők, a rokonok vagy ismerősök szintén a fiatalkorúak bí­rája elé idéztessenek, ha a gyerme­kek erkölcsi züllésében részesek. Romlásnak indult szánalmas fa­lusi csemetéink sorsa tehát ma már országos kérdéssé vált,, azért fog hamarosan üdvös intézkedéssé válni. Figyelő. Ötven év. Az Esztergomi takarékpénz­tár részvénytársaság igazgató­sága f. hó 18.-án tartott ülésé­ben, családi ünnep melegségé­vel üdvözölte Rudolf Mihály igazgatósági tagot, ki a testü­letnek immár ötven hosszú éven át tagja. • E ritka évforduló alkalmából Bleszl Ferenc elnök, kir. ta­nácsos, igazgató alábbi meleg szavaival köszöntötte a jubilánst. „ Tekintetes Igazgatóság! Mielőtt a mai ülés rendes tárgysorozatát megkezdenék, egy végtelen kedves kötelességemnek teszek eleget, amidőn becses figyelmüket társaságunk bel- életében ez évben bekövetkezett egy ünnepélyes, ritka eseményre felhívom. Intézetünk közgyűlése 1868. évben, tehát kerek 50 év előtt, az az időben választmányi ta­goknak nevezett igazgatósági tagok választása alkalmával,, az akkori idősebb, javarészt alapí­tótagok sorába egy, pályafutása elején álló. törekvő, reális, köz- kedveltségi! fiatal polgárt válasz-1 tott, kit még ma — e hosszú idő után is — körünkben van szerencsénk üdvözölhetni. Ezen 50 év előtt megválasz­tott és azóta állandóan műkö­dő igazgatósági tagunk Rudolf Mihály, úr és igy őt óhajtom ma, a rendszeres ügyeink előtt, érdemeihez méltóan ünnepelni. Tisztelt Uraim! Az elmúlt évtizedek küzdelmeiben 50 év már maga egy emberöltőt je­lent, de 50 évet egy intézmény kebeleben tölteni és az ügyek felelősségteljes vezetésében állan­dóan, teljes ügy buzgalommal, Tartással és lelkesedéssel köz­reműködni a legnagyobb ritka­ságok közé tartozik és különös méltánylásra érdemes. Emeli a mi nagyérdemű, 50 éves jubilánsunknak, az általa szeretettel ápolt társaságunk fej­lesztése körül szerzett elévül­hetetlen érdemeit még azon kö­rülmény, hogy Rudolf Mihály úr 1871. év óta igazgatótaná­csunknak is lelkes tagja, tehát mindennapi munkása azon sző­kébb testületnek, melyre inté­zetünk részletes vezetése hárul és melynek legfőbb érdeme van abban, hogy társaságunk a mai magas színvonalra emelkedett és a vidéki pénzintézetek min­taképéül szolgál És hogy e meg­tisztelő, de felelősségteljes mun­kából kedves Ünnepeltünk mily mértékben vette ki részét, an­nak mérlegelésére elég annyit felemlítenem, hogy Rudolf úr társaságunk eddigi 73 éves múlt­jából 47 küzdelmes éven ke­resztül voh a tanács tagja és jelenleg is annak szeretettel öve­zett, tisztelt seniorja. Isten különös kegyelme 50 évet hasznosan, eredményesen működhetni, és az ő áldását látjuk intézetünknél a mi nagy- rabecsüit Ünnepeltünk félszá- •zados munkálkodásának gazdag eredményében. Szívből kívánom, áldja meg a Mindenható a mi szeretett ju­bilánsunkat társaságunk javára és kedves családja örömére még I sokáig fiatalos munkakedvvel, jó egészséggel és sok boldog­sággal 1 És amidőn át nyújtom ma neki azt a soha el nem hervadó virágcsokrot, mely társaságunk és annak vezetőségének őszinte köszönetéből és igaz hálájából fakadt és azt az örökké zöl- delő babérkoszorút, mely méltó jelképe az 50 éves buzgó mű­ködés feletti elismerésnek, tisz­telettel indítványozom : Méltoztassanak Rudolf Mihály igazgatósági tag úr félszázados itteni munkálkodásának évfor­dulója alkalmával társaságunk őszinte elismerését, igaz köszö­netét és mély háláját a mai jegyzőkönyvünkben megörökí­teni.“ A meglepetésszerű ovációt a jubiláns meghatott szavakkal köszönte meg és az igazgatóság minden tagja osztatlan elisme­réssel járult az indítványhoz. Itt jegyezzük meg, hogy a közérdekű ülés lefolyásáról jövő számunkban részletes tudósítást fogunk közölni. Szervezett gazdatársadalom. Vármegyénk egyik tekintélyes föld- birtokosától a következő levelet kaptuk: Igen Tisztelt Szerkesztő Ur ! B. lapjának f. hó 14-iki számában „Szervezett gazdatársadalom“ címen igen figyelemre méltó cikk jelent meg. Azzal teljesen egyetértek és kívána­tos volna, hogy azt gyakorlatban mielőbb megvalósulni is láthassuk. Nem is a cikk ellen kívánok írni, ha­nem vele kapcsolatban rá kívánok mutatni a gazdák nemtörődömségére, amelynek szerte az országban, és igy nálunk Esztergom megyében is, sajnos, igen alkalmas iskola-példáját látjuk. Minden vármegyében van gazda­sági egyesület, amely ha nem hiva­talos szerv is, de olyan egyesülés, amely, ha összefog, nemcsak nagy súllyal esik a mérleg serpenyőjébe, de képes lehet épen ossz működésé­nél fogva és tagjainak egyéni befo­lyása alapján a gazdák érdekében elhatározó lépést is a kormánynál és az illetékes egyéb tényezőknél kiesz­közölni. Azonban alig látjuk, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents