Esztergom és Vidéke, 1918
1918 / 12. szám
XL. évfolyam 12t szám. Csütörtök, február 21. Esztergom, 1918. POLITimés rmSRDBLMILfíR SZERKESZTÓSÉG Lj - ÉS KIADÓHIVA ÍAL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜ, DF.NDÓK. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR RÉTHEI FRIKKEL MARIÁN. FŐMŰ >IKATÁRS : DR KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK : LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: M'NDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. NY1LTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Az erkölcsi züllés ellen. Általános panasz hangzik a mi vármegyénk pestmegyei határáról a nép erkölcsi züllése miatt. A nehéz dologba merült anya nem igen törődhetik ápátlan fiaival,' akik ezután a hanyatlás lejtőjén napról napra mélyebbre sülyednek. Ez ellen a veszedelmes erkölcsi züllés ellen hozott igen üdvös határozatot a minap Pestvármegye köz- igazgatási bizottsági ülése, ahol az igazságügyi minisztertől rövidesen azt kérelmezték, hogy a. fiatalkorú- altra vonatkozó, túlságosan enyhe büntető eljárást a törvényhozás utján mielőbb módosítsa és szigorítsa. Ezt követeli a mai korszellem és a züllött gyermekek jövője. Ez a rendkívüli fölterjesztés természetesen minket is érdekel, azért ismertetjük meg részletesebben olvasóközönségünkkel. Dr. Moziin Adorján pestvármegyei főjegyző ugyanis határozottan megállapította, hogy az eddigi háborús évek után falvaink ifjúságában végzetes elvadulás vehető észre. Minthogy a mai rendkívüli időkben a szomszédos községek sihede- rei rendkívüli keresetre tettek szert, tömérdek pénzüket Budapesten dőzsölik el a külvárosi züllött fickók társaságában, a honnan azután még megmételyezettebbül térnek haza. Fájdalom, a háborús világban a szülők erkölcse is jórészt meglazult. A sváb falvakban pl. a nép olyan gőgös, olyan öntelt és olyan nyers, hogy semmit sem. törődik a hatósággal, sőt az intelmet vagy figyelmeztetést még csufondárosan vissza is utasítja. Valóban országos veszedelemmé fajulhatna ez a helyi baj, ha kormányunk és törvényhozásunk mielőbb gyökeresen nem segít rajta. Égető szükség van tehát rögtön arra, hogy a falusi kiskorúakat szigorúan kitiltsuk a korcsmákból és a mulatóhelyekről; ne engedjük meg nekik a kártyázást, a dohányzást, a gyanús éjjeli szórakozó lebujok és aljas mozik látogatását, sőt még az éjjeli csavargást sem. Ilyenkor fér tőződnek meg az igazi fővárosi bűntanyákon a tolvajok és betörők bu- / ( \ vóhelyein a romlásnak indult eszter- gommegyei gyerekek is. Helyesen cselekedte Pestvármegye főjegyzője, mikor határozottan kijelentette fölterjesztésében, hogy törvényhozóink ezeket a mai tűrhetetlen visszaéléseket a fiatalkornak különálló kihágásainak minősítse, hogy a biró is gyökeresebben járhasson el tisztében. Hanem még olyan törvényes jogszabályra is lenne égető szükségünk, melynek alapján valamennyi érdekelt felnőtt: a szülők, a rokonok vagy ismerősök szintén a fiatalkorúak bírája elé idéztessenek, ha a gyermekek erkölcsi züllésében részesek. Romlásnak indult szánalmas falusi csemetéink sorsa tehát ma már országos kérdéssé vált,, azért fog hamarosan üdvös intézkedéssé válni. Figyelő. Ötven év. Az Esztergomi takarékpénztár részvénytársaság igazgatósága f. hó 18.-án tartott ülésében, családi ünnep melegségével üdvözölte Rudolf Mihály igazgatósági tagot, ki a testületnek immár ötven hosszú éven át tagja. • E ritka évforduló alkalmából Bleszl Ferenc elnök, kir. tanácsos, igazgató alábbi meleg szavaival köszöntötte a jubilánst. „ Tekintetes Igazgatóság! Mielőtt a mai ülés rendes tárgysorozatát megkezdenék, egy végtelen kedves kötelességemnek teszek eleget, amidőn becses figyelmüket társaságunk bel- életében ez évben bekövetkezett egy ünnepélyes, ritka eseményre felhívom. Intézetünk közgyűlése 1868. évben, tehát kerek 50 év előtt, az az időben választmányi tagoknak nevezett igazgatósági tagok választása alkalmával,, az akkori idősebb, javarészt alapítótagok sorába egy, pályafutása elején álló. törekvő, reális, köz- kedveltségi! fiatal polgárt válasz-1 tott, kit még ma — e hosszú idő után is — körünkben van szerencsénk üdvözölhetni. Ezen 50 év előtt megválasztott és azóta állandóan működő igazgatósági tagunk Rudolf Mihály, úr és igy őt óhajtom ma, a rendszeres ügyeink előtt, érdemeihez méltóan ünnepelni. Tisztelt Uraim! Az elmúlt évtizedek küzdelmeiben 50 év már maga egy emberöltőt jelent, de 50 évet egy intézmény kebeleben tölteni és az ügyek felelősségteljes vezetésében állandóan, teljes ügy buzgalommal, Tartással és lelkesedéssel közreműködni a legnagyobb ritkaságok közé tartozik és különös méltánylásra érdemes. Emeli a mi nagyérdemű, 50 éves jubilánsunknak, az általa szeretettel ápolt társaságunk fejlesztése körül szerzett elévülhetetlen érdemeit még azon körülmény, hogy Rudolf Mihály úr 1871. év óta igazgatótanácsunknak is lelkes tagja, tehát mindennapi munkása azon szőkébb testületnek, melyre intézetünk részletes vezetése hárul és melynek legfőbb érdeme van abban, hogy társaságunk a mai magas színvonalra emelkedett és a vidéki pénzintézetek mintaképéül szolgál És hogy e megtisztelő, de felelősségteljes munkából kedves Ünnepeltünk mily mértékben vette ki részét, annak mérlegelésére elég annyit felemlítenem, hogy Rudolf úr társaságunk eddigi 73 éves múltjából 47 küzdelmes éven keresztül voh a tanács tagja és jelenleg is annak szeretettel övezett, tisztelt seniorja. Isten különös kegyelme 50 évet hasznosan, eredményesen működhetni, és az ő áldását látjuk intézetünknél a mi nagy- rabecsüit Ünnepeltünk félszá- •zados munkálkodásának gazdag eredményében. Szívből kívánom, áldja meg a Mindenható a mi szeretett jubilánsunkat társaságunk javára és kedves családja örömére még I sokáig fiatalos munkakedvvel, jó egészséggel és sok boldogsággal 1 És amidőn át nyújtom ma neki azt a soha el nem hervadó virágcsokrot, mely társaságunk és annak vezetőségének őszinte köszönetéből és igaz hálájából fakadt és azt az örökké zöl- delő babérkoszorút, mely méltó jelképe az 50 éves buzgó működés feletti elismerésnek, tisztelettel indítványozom : Méltoztassanak Rudolf Mihály igazgatósági tag úr félszázados itteni munkálkodásának évfordulója alkalmával társaságunk őszinte elismerését, igaz köszönetét és mély háláját a mai jegyzőkönyvünkben megörökíteni.“ A meglepetésszerű ovációt a jubiláns meghatott szavakkal köszönte meg és az igazgatóság minden tagja osztatlan elismeréssel járult az indítványhoz. Itt jegyezzük meg, hogy a közérdekű ülés lefolyásáról jövő számunkban részletes tudósítást fogunk közölni. Szervezett gazdatársadalom. Vármegyénk egyik tekintélyes föld- birtokosától a következő levelet kaptuk: Igen Tisztelt Szerkesztő Ur ! B. lapjának f. hó 14-iki számában „Szervezett gazdatársadalom“ címen igen figyelemre méltó cikk jelent meg. Azzal teljesen egyetértek és kívánatos volna, hogy azt gyakorlatban mielőbb megvalósulni is láthassuk. Nem is a cikk ellen kívánok írni, hanem vele kapcsolatban rá kívánok mutatni a gazdák nemtörődömségére, amelynek szerte az országban, és igy nálunk Esztergom megyében is, sajnos, igen alkalmas iskola-példáját látjuk. Minden vármegyében van gazdasági egyesület, amely ha nem hivatalos szerv is, de olyan egyesülés, amely, ha összefog, nemcsak nagy súllyal esik a mérleg serpenyőjébe, de képes lehet épen ossz működésénél fogva és tagjainak egyéni befolyása alapján a gazdák érdekében elhatározó lépést is a kormánynál és az illetékes egyéb tényezőknél kieszközölni. Azonban alig látjuk, hogy
