Esztergom és Vidéke, 1918
1918 / 8. szám
XL. évfolyam 8. szám. Csütörtök, február 7. Esztergom, 1918. SZERKESZTŐSÉG..: LÉS KIADOHIVA ! AL : S1MOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ közlemények továbbá előfizetési s HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. FELELŐS SZERKESZTŐ : , FÖMUSKATÁRS : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. DR- KÖRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK: LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Hatalmaskodás. A hatalom teljesen jogosult gyakorlat, ha természetes ; még akkor is, ha az eréllyel jár karonfogva. . A hatalmaskodás ellenben nem egyéb, mint a hatalommal való kárhozatos visszaélés, mely sohasem maradhat megtorlatlanul. Minden világbirodalom vesztét a zsarnoki hatalmaskodás idézte r elő. Valamennyi kényúr bukását ugyanez a bűn okozta. Természetes, hogy a hatóság feje nem lehet gerinctelen, de brutális sem. Példája után igazodnak összes alárendeltjei. Ha buzgón dolgozik, akkor minden íróasztal serényebb, ha példás magánéletével tűnik ki, akkor a léhaság is megjavul az ő tisztító légkörében; ha igazságos í és méltányos, akkor még a leg- údvariatlanabb hivatalnok is ud- variaskodni kezd a közönséggel az üdvös módszer szerint. A hazafias és vallásos eré- imyek sok helyütt cifra frázisok ; de ha a hatoság feje nyílt fővel tündöklik ilyen erényekkel, sen- kisem majmolja tovább a hazug fölvilágosodóttságot. j 'i Minden állam talpköve az erkölcs — nagy ódaköltőnk szerint — mely ha megdől, a nemzet rabigába sülyed. Ugyanez [ az igazság vonatkozik az or- j szág alkotó részeire: városunk ^ és vármegyénk valamennyi ha- r tóságára. Ahol fölfordult világot veszünk észre, ott mindig a vezető a hibás, akármilyen hatáskörben is. Vármegyénk és városunk történetlápjain a legfeketébb tinta sem képes az áldatlan visz- szaélések okozóját sújtani, ki egész környezetét tönkretette. Kétségtelen közéleti igazság, ' hogy minden jólét és föllendülés termőföldje a tiszta erkölcs. A latin a virtus-1 a vir, vagyis a férfiú első erényének tartotta. Mihelyt azonban az ősi római virtust gyarló utódok örökölték, a világbirodalom pusztulása meg is kezdődött. Legszerényebb községünk jóléte jó papjától, jó jegyzőjétől es jo tanítójától függ. Ha az egyik a három közül hibás, nem lehet szó, boldogulásról. A mi szülővárosunk és vármegyénk szebb jövőjét is csak tisztviselőink kifogástalan gépezete segítheti elő. Minden legkisebb keréknek is megvan a maga hivatása. Csatlakozzék tehát minden jólélek testtei-lélekkel azokhoz a jo szellemekhez, kiket vármegyénk vagy városunk élére nem a vak véletlenség, hanem valami felsőbb intéző erő választott ki. Akkpr a mai nagy idők szelleméhez vagyunk méltóak, inert a haladás útját egyengetjük. . Cenzor. *■ ++ ♦♦ ♦♦ -4+ -♦ Háborús gondolatok. Azt mondták, hogy: újjászületés lesz. Vértől, jajtól megnemesül, férfi harcon megedződik s áz együttérzés, egyetértés lángja lobogva csap fel az égnek. Azt mondták, hogy most diadalt ül a szociálizmus, s akit meg nem ihletett a fölséges szeretet, annak az uj idők szele támaszt lelkében zsongó, meleg viszhangokat. Azt hitték, hogy a közös jaj együttérzést fakaszt a népek között, hogy a megnyílt szivek sohse csukó’dnak be többé, hogy a szociális szellem örök trónját ütötte fel. Azt hitték, hogy rövidesen vége lesz, és az észretért emberiség békejobbot nyújtva elborzadva bánja meg ezen munkáját. És e hitre mintegy gúnyos kacajként döngeti fáradhatatlanul az entente a nyugati német front ércfalát. Három éve töri, zúzza, és az eredmény : halottakban milliók. A német ércfal áll, s míg vasmellével rendületlenül állja az ütéseket, addig egyik öklét odanyújtja méltó szövetségesének, hogy együttesen fel-fél kézzel megfojtsanak egy gaz náéiót. Német ököl, magyar pöröly erején siránkozik most egy remegő nemzet. Valahogy torkát szorongatják, valahogy mellere ült a lidérc. Segélyért kiált, de remegő, kapkodó szövetségeseinél segélyt aligha talál. Küldenek egy már vérző százezert, más frontról hoznak csapatokat, hogy ha már az ércfal behorpasztása nem sikerül, legalább a kéz ütését felfoghassák. , És vesznek az emberek, pazarló- dik a végső energia, és az elvakult entente most sem látja be, hegy mindez : miért ? Mindhiába ! Meddő küzdelmet folytat három éve. Pozitív eredményt felmutatni nem tud. És mégis egyre támad, ;;1 fsu »A * .nrfSTrfw im 'í Z egyre töri magát veszekedett dühhel. Kínálta a békét boldogult kiiályúnk, s nem kellett nekik ; kinálta a pápa. x s válaszra alig érdemesítették, a kínált békecsóktól ridegen fordultak el. Akkor még remélhettek, s igy megérthetjük ; de hogy most mit várnak még, annak csak Isten a megmondhatója. Erejük kimerülőben. Anglia éhezve érzi mi a háború ; Franciaország vérrel, jajjat, nyomorral tele; Olaszország nyakán a kés, Szerbia porban, Belgium nincs többé, az Orosz kolosszus belső bajoktól gyötörve már békül — és még most sem akarják belátni, hogy kár minden csepp vérért, s minden erőlködés hiábavaló. Mennyi alkotás, mennyi munka eredménye pusztult el az eddigi harcban.; mennyi élet, mennyi tehetség s remény kerüli: katonasírba ! Évtizedek kellenek pótlásukra ! Minden perc drága, minden perc napokkal hosszabítja meg a felépítés nehéz munkáját. Mert gyengült energiákkal, nyomorék munkaerőkkel milyen munka lesz az ! Es mindezt az entente nem látja be, még mindig harcot akar és új vért. Nem akarja hinni, hogy a magyar fegyver Velence körűi jár, s hogy lábdobogását az egész föld megérzi, hogy két oly nemzet, mint az ősgermán és a szittya porig veri a., fél világot. ÉS mert akarják, hát meg kell lennie. Mi pedig álljuk a harcot továbbra is, bár kívánva. kívánjuk a békét, de mindenkor csak az igazi tartós alapokon ! A szemforgató Wilson szintvallása sem segít már rajtuk. Tettéből csak egy nagy tanúságot vonhat le a világ : Amerikának az üzlet elsőbb, mint a becsület. Bányai József. HÍREK Zita királyné levele a herceg- prímáshoz. Őfelsége Zita királyné meleghangú levélben modott köszönetét Dr. Csernoch János biboros- hercegprímásnak azon lelkes támogatásért, melyben Őeminenciája a püspöki karral egyetemben a királyné védősége alatt álló háborús jótékonysági mozgalmat részesítette. A főispán lemondása. B. Kobek Kornél főispán [lemondó levelére az uj kormány részéről még nem érkezett meg a válasz s igy mindaddig, mig a lemondás elfogadásáról értesítés nem érkezik, a főispáni teendőket Kobek végzi. A gyékényfonó-tanfolyam megnyitása, Az „Esztergomi Kath. íMun- kásnők Egyesülete,“ mint jeleztük, gyékényfonó tanfolyamot szervezett tagjai és Esztergom város érdeklődő hölgyközönsége részére. A tanfolyam a háborús anyaghiány és egyéb nehézségek miatt csakis a vezetőség kitartó fáradozása és utánjárása mellett nyílhatott meg. Az ünnepélyes jellegű megnyitás vasárnap d. u. 5 órakor folyt le a munkásnők ideiglenes otthonában (Deák Ferenc- ucca 10.) Kanter Károly prelátus- kanonok, Mátéffy Viktor pápai kamarás plébános és számos érdeklődő jelenlétében. A megnyitás a „Veni Sancte“ eléneklésével kezdődött, majd Loczner Gusztáv főszékesegyházi karkáplán, az egyesület buzgó elnöke mondotta el megnyitó beszédét, melyben üdvözölte a megjelenteket és bemutatta a tanfolyam vezetőjét, özv. Zombory Zsigmondné uríasszonyt, aki Kolozsvárról nagy utazási nehézségeket leküzdve egyedül az ügy iránt való lelkesedésből vállalkozott a tanfolyam tartására. Az elnök szavai után özv. Zombory Zsigmondné /
