Esztergom és Vidéke, 1918

1918 / 7. szám

1918. február 2. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 városi jövedelmi forrás megnyitására irányított, mely törekvéssel oly célt szolgálnak, mit támogatni és azzal foglalkozni mindenesetre érdemes. Városunk, melynek jövedelmei na­gyon is rászorulnak a gyarapításra, nem jól tenné, ha ezen jövedelem- szerzés új módját és lehetőségét meg nem ragadná, ki nem hasz­nálná. Nálunk erre szolgáló tőke hiányában természetesen nem lehet szó arról, hogy a város a maga üzemében állítson fel mozgófénykép- vállalatot, de igenis kell foglalkoznia azzal, hogy a jelenlegi mozgófény­kép vállalatok, melyek egy-egy sike­rült estén horribilis jövedelmet szed­nek be, ezen jövedelmüknek egy méltányos és arányos hányadát fizessék be a város pénztárába, meit hisz a város biztosítja nekik mindazon előnyöket, melyek nélkül vállalatukban a mostani jövedelem egy jó részétől elesnének. A mozgófénykép ma még nem minden tekintetben és nem teljes egészében tekinthető kulturális intéz­ménynek s inkább a szórakoztatás, mint az ismeretterjesztés célját szol­gálja s igy nem is kell attól tartani, hogy ezen jövedelmi forrás megnyi­tásával a kultúra terjesztése hátrá­nyos befolyásolásának vádja érjen. S hogy ez igy van, bizonyítékot szolgáltat rá a legfelsőbb kormány­hatóság, mely módot nyújt ahhoz, hogy a városok erre vonatkozó sza- bályrendelethen maguknak megfelelő jövedelmet biztosítsanak, mely jöve­delem vagy abból eredhet, hogy a mozik engedélyezése alkalmával bi­zonyos engedély-díj fizetendő, vagy abból, hogy a bemutatott filmek beszerzési árához arányosítva elő­adásonként egy bizonyos rész a város pénztárát illeti. Hogy a jövedelem mily módoza­tok mellett biztosíttassák, az már részletkérdés, és azzal ezen cikk ke­retében foglalkozni nem kívánunk, csak még azt kell megjegyeznünk, hogy a szabályrendeletet, mely ezen jövedelmi forrás megnyitásához csa­tolandó, mindinkább emelkedő jöve­delmet fog biztosítani, mert hiszen egy oly intézmény képezi alapját, mely csak fejlődhetik s melynek jövő perspektívája a beszélő-mozgó- fénykép tökéletesítésével s a film­technika csodálatos előrehaladással óriási arányokat mutat. (—1.) <#• HÍREK I-#* Hősök emlékoszlopa. Az Országos FOdigondozó Hivatal „Hősök emlékoszlopa“ elnevezés alatt egy újabb jótékonysági akcióval lé­pett a hazafias magyar közönség elé, amelynek jövedelme a háborúban elesett hős katonák özvegyeinek és árváinak segélyalapját van hivatva gyarapítani. A Hősök Emlékoszlopa a háború­iban hősi halált halt hozzátartozóinak •fényképeit kegyeletes megőrzésre szol­gáló, a világháborúra vonatkozó igen sikerült dísztárgy. Felülmúlja az ed­dig e célra gyártott cikkeket; már az alakja is biztosítja kelendőségét. Az emlékoszlop nemes keményfá­ból (mahagóni, bükk, palisander stb.) készül, a fényképek elhelyezé­sére egy könnyen kezelhető és dí­szes femkeret szolgál, mely csiszolt üveggel van ellátva és talpazatára Kótész Sándor szobrászművész e célra tervezett, igen sikerült, fémből készült művészi hadiplakettje van rá­szerelve, hogy az emlékoszlop mint szobadísz is elsőrangú művészi össz­benyomást kelt. A nagy világháborúban elesett vi­tézeink emlékére szebb, meghatóbb dísztárgyat, mely minden otthonban helyet foglalhat, hol kegyelettel őrzik hőseink emlékét, tervezni nem lehet. Díszes kivitele azon gondolat meg­oldása, hogy bár szerény keretek közöttt, de a drága elhunythoz méltó és maradandó emléktárgyai díszít­hetik otthonukat. Nem lehet hajlék oly szerény, nem lehet oly pazar, hogy e kis dísztárgy abban elhe­lyezhető ne volna. A gondolat ne­messége, mely a Hősök emlékoszlo­pában megnyilvánulnának megvásá- rolására ösztönöz mindenkit, aki a háborúban elesett, elhalt hozzátarto­zójának emlékét mindenkor hálás ke­gyelettel akarja megőrizni. Ilyen osz­lop ára 7 korona 50 fillér és meg­rendelhető az Országos Hadigondozó Hivatal Jelvény-osztályánál (Buda­pest V., képviselőház.) A megszer­zés könnyebsége érdekében — is­merve a magyar tanítóikar hazafias gondolkozását — a jelvény osztály minden egyes község tanítóját kérte fel erre, hogy mindazokat, akik ilyen oszlopra igényt tartanak, községen­ként írják össze és az eggyüttes megrendeléseket küldjék be a neve­zett hivatalhoz. Mi ehelyütt csak arra kérhetjük fel az önfeláldozó tanítói kart és az érdekelteket, hogy a ne­mes célra való tekintettel a jótékony- sági akciót a legmesszebbmenő tá­mogatásukban részesíteni szívesked­jenek, mert csakis ily módon róhat- juk le némiképen azt a kötelességet és elismerést, amellyel vitéz hadsere­günk minden egyes katonája és sok elesett névtelen hős emlékének tar­tozunk. B. Kobek Kornél főispán lemondott. Az egységes kor­mánypárt megalakulása ország­szerte örömet, megelégedést és megnyugvást keltett a nemzet túlnyomó többségében, de ná­lunk eme hazafias örömbe bú is vegyül. A kormányváltozás ugyanis lemondásra kényszerí­tette B. Kobek Kornél főispá­nunkat, aki rövid ittléte alatt gyökeres változást, uj szellemet honosított meg nemcsak a vár- megyeháza, hanem az egész vár­megye adminisztrációjában. A lemondás politikai jelentőségét vezércikkünk fejti ki, mi ehe­lyütt csak konstatálni kívánjuk ama csapást, mely a vármegye adminisztrációját éri azáltal, hogy B. Kobek Kornél elhagyja helyét, mielőtt még főispánko­dása áldásait teljes mértékben élvezhettük volna. Távozása, mely megingathatatlan elvhűsé­gének, erős jellemének, igaz magyar szótartásának logikus folyománya, csak erősíteni tud­ja iránta való nagy tiszteletün­ket, ha azonban a köz javát nézzük, csak sajnálni tudjuk, hogy a vármegye főispáni szé­kének ily szubjektív okok miatt kellett megüresednie. Megismer­tük, milyennek kell lennie egy- főispannak, aki hivatása magas­latán áll és fájó érzés vesz erőt rajtunk, ha meggondoljuk, hogy most a vármegye élén állók ideális megértése, együttműkö­dése forog veszélyben és hogy milyen közelfekvő lehetőség is­mét a szerencsésen elaltatott klikkrendszer, sógorkomaság és hasonló adminisztracionális átok felébredése, uralomra jutása. Ettől való rettegésünk a nagy változások küszöbén felette in­dokolt s csak az vigasztal, hogy B. Kobek Kornél továbbra is tör­vényhatóságunk értékes tagja marad s ebbeli minőségében meg fogja találni a módot és eszközöket, hogy főispánsága kivívott sikereit veszni ne en­gedje. Egyébként, — mint ér­tesülünk, — lemondott főispá­nunk, mihelyt lemondása elfo­gadtatott, ismét bevonul a ka-' tonasághoz. ☆ Síremlék Bertalan Vincének. Az Országos Kath. Tanügyi Tanács a magyar kath. tanítók nevében sír­emléket szándékozik állítani Berta­lan Vincének, a magyar kath. tan- ügy nemrégen kidőlt lelkes bajnoká­nak az esztergom-szentgyörgymezői temetőben. A síremlék felállításának ügyét külön bizottság intézi, melyet a Kath. Tanügyi Tanács legutóbbi elnöki ülésén választottak meg. Az adományokat dr. Zeitiger Vilmos pá­pai káplán, budapest-krisztinavárosi plébános gyűjti s a „Népneveké­ben nyugtázza. B. Kobek Kornél — százados, Őfelsége a király B. Kobek Kornél lemondott főispánunkat, aki ismét a harctérre vonul, tart. századossá ne­vezte ki. Katonai kitüntetések. Őfelsége a király Scheiber Ernő honvéd se­gédorvost, várokunk fiát, a vitézségi érem szalagján viselendő koronás arany érdemkereszttel és a kardok­kal tüntette ki. — A hadseregfőpa­rancsnokság Kukuk János rokkant esztergomi rendőrt az ellenség előtt tanúsított vitéz és bátor magatartá­sáért az ezüst vitézségi éremmel tüntette ki. A kitüntetést szerdán délelőtt adták át a kötelességét itthon és a harctéren egyaránt derekasan teljesítő rendőrnek a város rendórka- pitányi hivatalában. Értesítés. A helybeli főreáliskola igazgatósága ezúton is értesíti a fő­reáliskola növendékeit, hogy február hó 4.-én, hétfőn, az összes osztá­lyokban megkezdőik a rendes tanítás. Értekezlet a hadígondozó hi­vatal szervezése érdekében. Ked­den délelőtt 10 órakor a vármegye területén szervezendő rendszeres ha­digondozó hivatal ügyében értekez­let volt a vármegyeházán, melyen a hivatalos körökön kívül a helybeli jótékonysági egyesületek és pénzin­tézetek vezetőségei is megjelentek. Az értekezleten B. Kobek Kornél fő­ispán elnökölt és a közhasznú fon­tos ügy meleg felkarolására kérte megnyitójában a jelenvoltakát. Majd dr. Major Ödön vm. árvaszéki elnök ismertette részletesen a hadigondozó hivatal szervezetét és ügykörét. Az értekezlet számos hozzászólás után kimondotta a hadigondozó hivatal felállítását és elhatározta, hogy ve­zetésére egy tekintélyesebb nyugal­mazott tisztviselőt kérnek fel. Ugyan­csak a járások területén is most fo­lyik a szervezés, mely ha befejező­dött, a hivatal meg is kezdheti mű­ködését. Feladata nyilvántartani a gondozásra szoruló segélyeseket, a rokkantakat és hadiárvákat, irányítja a hadígondozók működését és a ha­tóságoknál közbenjár a gondozot­tak érdekében. Az értekezlet végén B. Kobek főispán a létesítendő hiva­talfelszerelési és ellátási dolgairól kü­lön megbeszéléseket folytatott a pénz­intézetek vezetőségeivel. A hadigon­dozó hivatal felállítása már a közel' jövőben megtörténik. Még nem szállítják le a fej­kvótát. A vármegyében lefolytatott gabona rekvirálásokról még nem ér­keztek be ugyan teljes számmal a jelentések, annyi azonban kétségte­len, hogy az eredmény a vármegyé­re kirótt kontingeust még csak meg sem közelíti. A vármegye községei­nek túlnyomó része beküldte már a rekvirálás eredményét feltüntető je­lentést az alispáni hivatalnak, az igy nyilvántartott mennyiség azonban még a negyven vagont sem éri el. Az a néhány hely, ahonnét még vár­ják a jelentési, már nem igen fogja úgy felszöktetni ezt az alacsony szá­mot, hogy az a felettes hatóságot kielégítse. Ennek ellenében a fejkvóta leszállítását még nem rendelték el vármegyénkben. Palkovics László h. alispán értesülése szerint ugyanis a a fejkvótának leszállítása ügyében országszerte egységesen az uj kor­mány fog intézkedni. így az alispán, — bár felhatalmazása van rá, — a fejkvóta leszállítását egyelőre nem rendeli el, nehogy a közönség két ízben is zaklatva legyen a leszállítás folytán. Feloszlatták a dorogi járvány­kórházat. Az eddig nagy mértékben uralkodott vérhasjárvány az eszter­gomi járás területén teljesen meg­szűnt, miért is Palkovics László h. alispán feloszlatta a dorogi járvány­kórházat, ahová a járványos be­tegeket az egész járás területéről be­szállítottak. Az iskolák újból megnyílnak. Hétfőn, február 4.-én ismét megnyíl­nak országszerte és igy városunkban is az eddig bezárt iskolák ajtai. La­punk más helyén közöljük a városi főreáliskola igazgatójának hivatalos értesítését a megnyitásra vonatkozó­lag, e helyütt pedig közöljük, hogy a városi elemi, iparos- és kereskedő tanonc iskolák előadásai is hétfőn kezdődnek meg a rendes órabeosztás szerint. Hogyan drágul a liszt? Az Or­szágos Közélelmezési Hivatal, noha vármegyénk területén is vannak nagy malmok, már ismételten Tolname­gyéből ultalt ki megfelelő lisztmeny- nyiséget a vármegyei közfogyasztás céljaira. Mivel a szállítási költségek a vármegyét terhelik, mely viszont a fogyasztók útján fedezi a kiadásokat, a lisztnek eme indokolatlan drágítása ellen Palkovics László h. alispán meg­tette az intézkedéseket illetékes he­lyen. Remélhető, hogy közbelépésére az utalás a központban ezután kö­rültekintőbb lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents