Esztergom és Vidéke, 1918

1918 / 6. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1918. január 27. engedményese szorgalmasan össze­gyűjtögette az érdekelt községek te­kintélyes részvényjegyzéseit, de a fél század óta késő jobbparti vasút ügyét szintén el kellett raktároznia a kitört háború miatt. Évről-évre sürgősebbnek mutatko­zott városunk közegészségének és az idegenforgalomnak elemi érdeke: az általános és kifogástalan csatornázás, az egyetemes kövezés, a nélkülöz­hetetlen jó és dús vízvezeték és a tökéletes villamvilágítás. A ránk sza­kadt háború pedig ridegen azt mon­dotta, hogy jóval sürgősebbek az ő követelményei mint a béke jámbor szándékai. A huszadik század első rendű szükségleteit tehát szintén jobb időkre kellett elraktároznunk. Tömérdek hátrálékunk maradt re­ánk örökségül a lezajlott évszázad­ból. A háború azonban négy év óta minden rendezésünket könyörtelenül elraktározta. Életrevaló város volna-e vájjon, a melyik ilyen végzetes gátak miatt lemondana jövőbeli fejlődése és jó­léte összes tényezőiről ? A milyen rendületlen az az erős hitünk, hogy ez a világfölforgató há­ború már nem forgathatja föl hazánk ezredéves sziklaalapköveít, épen olyan biztató az a szent reményünk, hogy a béke hajnalán föl fog virradni a kultúra üdvös alkotó-korszaka is. Rengeteg tapasztalattal gyarapod­tunk, hatalmasan megedződött lelki­erőnk, panasztalanul kiállottuk a leg­keservesebb szenvedéseket is, mert egészen méltóak akarunk lenni mind­azokhoz, akiket hazavárunk. Az ő acélkarjaikra lesz szüksége a mi el­ménknek és az ő áldozatos tevékeny­ségükre, hogy elraktározott közérde­kű terveink megvalósuljanak 1 Figyelő. Csókok, Az első tiszta, szerelmes, édes Csókom a Tied. S enyém a szemed, enyém a lelked, Enyém a Szíved, Enyém a hajad, enyém az ajkad, S az ölelésed ... S én odaadom egész valómat Cserébe néked. Minden lángoló, tüzes csókomat Reád lehelem. Ajkadon égve — éget az ajkam . .. Oh, szent szerelem 1 ... — És ha majd egykor elközeleg az Utolsó óra, Hajolj fölém egy izzó, tikkasztó Utolsó csókra ! Somogyi Imre. Lapunk legközelebbi száma (szombaton), február hó 2.-án jelenik meg. & ír Nemesség adományozás. Őfel­sége.a király Reiner Károly ny. cs. és kir. ezredesnek, aki a háború kitörésekor, mint alezredes, az esz­tergomi helyőrség parancsnoka volt, a magyar nemességet a „Solti“ elő- névvel díjmentesen adományozta. Kürthy kormánybiztos Eszter­gomban. Kürthy István volt komá­romi főispán, aki jelenleg a hadi­gondozó intézmények kormánybiz­tosa Esztergom vármegyére is kiter­jedő hatáskörrel, hétfőn délben városunkba érkezett, hogy a megyei és városi hadijótékonysági ügyekben hatóságainkkal érintkezzék. Megér kezése után a vármegyeházán érte­kezlet volt, melyen a kormány- biztoson kívül még B. Kobek Kor­nél főispán, Palkovics László h alispán, dr. Major Ödön árvaszéki elnök, dr. Antóny Béla polgármester, dr, Frey Vilmos és Reviczky Ele­mér h. íőszolgabírák vettek részt. Az értekezleten nyert utasítások alapján a h. alispán a hadijótékonyság terén működőket kedden ; tanácskozásra hívja egybe, mint az lapunk más helyén olvasható. Katonai kitüntetés. Székely Ká­roly vasútezredbeli hadnagyot, vá­rosunk fiát, Őfelsége, a király a koronás arany érdemkereszttel tün­tette ki. A Kath. Kör közgyűlése. Az Esztergomi Kath. Kör f. hó 20.-án d. u. 5 órakor tartotta meg 26. évi rendes közgyűlését, melyen jelentős egyesületi évről számolhatott be a kör vezetősége. Bár az egyesületi élet a háború okozta nehézségek miatt nem is mutathatott fel szám- bavehető eredményeket, annál örven- detesebb folyamat ment végbe a kör anyagi helyzetének megjavulása~taö- rül. Az egyesület dr. Machcvits Gyula p. prelátus-kanonok, egyházi elnök nagylelkűsége és odaadó gon dossága folytán megszabadult nyo­masztó adósságaitól, melyek eddig megakadályozták abban, hogy az esztergomi társadalomban elfoglalt helyzetéhez méltó intenzív és a köz­életre is kiható jelentősebb műkö­dést fejthessen ki, továbbá, hogy a kor kívánalmainak megfelelő beren­dezkedésekre áldozhasson. A köz gyűlés egész lefolyásán eme nyo­mástól való felszabadulás örvende­tes hangulata nyilvánult meg, mely lovag Mattyasóvszky Lajos világi elnök tartalmas megnyitó beszédét és Dombay Nárcisz titkár szép évi jelentését egyaránt jellemezte. A köz­gyűlés kegyelettel adózott a lefolyt évben elhunyt tagok emlékének, elsősorban Bárdos Sándorénak, aki mint a kör jegyzője, az egyesület belső életében tevékeny működést fejtett ki. A tisztujítás során világi elnökké újólag lovag Mattyasóvszky Lajost választották meg. A régi ta­gok maradtak meg a tisztikar kebe­lében is, csupán az üresedésben levő jegyzői állást töLötíék be új és agilis munkaerővel Fenyves Kál­mán járási számvevő személyében. A közgyűlés mindvégig emelkedett hangulatban folyt le. A hadbavonultak összeírása. Az Országos Hadigondozó Hiva­tal elnökének megkeresése alapján városunkban e héten kezdődött meg a hadbavonultak összeírása különös tekintettel a rokkantakra, hadiözve­gyekre es hadiárvakra. A fontos mun­kát házról házra járva végzik az összeírással megbízott közegek, első­sorban a városi tanítótestület tagjai, továbbá több városi hivatalnok és a lakosság köréből felkért több tekinté­lyesebb polgár. Az összeírásnak és a vele kapcsolatos összegező kimu­tatásnak a jövő hó elejére készen kell lennie. Nők a katonai irodákban, A katonai parancsnokság nemrégiben női munkaerőkkel pótolta a hiányzó férfiakat a katonai irodákban, hol a nők tekintélyes fizetést élveztek. Most, mint értesülünk, elbocsajiják az összes nőket a katonaság szol­gálatából február elsején, állítólag azért, mert a nők munkája nincs arányban fizetésükkel és visszahoz­zák a régi rendszert s újra önkénte­sek fognak az irodákban dolgozni. Sikerült alaptőke felemelés. Megírtuk, hogy az Esztergomi Borá­szati Egyesület alaptőke emelési moz­galmat indított, mely méltóan az egye­sületnek eddig elért sikereihez, szép eredménnyel végződött. Összesen 90.000 K fizettetett be a megindult mozgalom hatásaként s a vezetőség a legnagyobb sikerek reményével néz­het a további jövő elé. Az uj rész­jegyek azonban, uiabb értesülésünk szerint, nem február hóban, mint az annakidején jelezve volt, vehetők át, hanem tekintettel a rendkívüli nehéz viszonyokra, csak március hóban lesz­nek kiadhatók. Értekezlet a megyeházán. A hadirokkantakat és családjaikat, to­vábbá a hadiárvákat és hadiözvegye­ket gondozó szervezetek ismertetése és a hadigondozó népirodának fel­állítása tárgyában folyó hó 29.-én délelőtt 10 órakor a vármegyeház közgyűlési nagytermében B. Kobek Kornél főispán elnöklete alatt érte­kezlet lesz, amelyre Palkovics László h. alispán meghívókat bocsájtott ki. A fontos ügy érdekében kívánatos a meghívottak teljes számban való meg­jelenése, amelyre ez utón is felhívjuk az érdekeltek figyelmét. Nyilvános gyermekvédelmi elő­adások. A Magyar Gyermektanul­mányi Társaság Esztergomi Fiókköre február hó 17.-én kezdi meg soro­zatos előadásait a főgimnázium dísz­termében Bevezető előadásul a fiók­kör III. nyilvános ülésén Vaniss Dezső kir. Ítélőtáblái bíró ismerteti az esztergomi gyermekbiróság tárgya­lásain nyert benyomásait konkrét ese­tek kapcsán. Februir 14.-én, márc 3, 10, 17 és 24.-én a gyermek egész­ségügyi apo'ásár'4 és helyes neve­léséről lesznek előadások hivatott szakemberek ajkairól. A mai időkben kiváló fontossággal biró előadásokra már eleve felhívjuk a szülők figyelmét. Előadás a szenttamás-vízivárosi Körben. Vasárnap este fel 8 órakor a szenttamás vízivárosi Kath. polgári Kör műkedvelői ti következő darabo­kat adják elő: 1. „A modern Othello.“ Bohózat egy felvonásban. 2. „Aszal­nia özvegy“ Vígjáték egy felvonásban. 3. „Nyárfás úr villája.“ Vígjáték egy felvonásban. Jegyek előre is váltha­tók a kör helyiségében. Szives megje­lenést kér a rendező bizottság. A csolnoki pap halála, „Tekin­tetes Szerkesztőség! Tisztelettel ér­tesítem, hogy a f. hó 18.-án meghalt Zahratka Ferenc Ignác csolnoki plé­bános 59 éves korában hosszú szen­vedés után. Emlékét Csolnok község kegyelettel fogja őrizni, mert az el­hunyt a község érdekeit sok nehéz helyzetben végsőkig képviselte. Egyik nagy nehézsége volt az iskola fentar- tás, a másik a lakosság anyagi hely­zetének emelese szövetkezeti utón. Talán egészségét itt őrölte meg a sok irodai teendőben. Önzetlensége, ritka emberszeretete, derűs kedélye mindenkit megnyert. Nagy barátja volt a természetnek, növénynek, állat­nak. Magasfokú erudicióval, ritka memóriával kezelte a természet nyi­tott könyvét. Az állattanban, főkép a lepkészet terén muzeális európai összeköttetésben állott. Nagy barátja volt precíz részletkérdéseknek, ked­velte a vitát. Szebb szórakozást nem­ismert, mint a történelmet, ahol re­produktiv tehetsége dominált. Bámu­latos érzéke a lepkeszet terén érté­kes gyűjteményében hivatott meg- értékelésre vár. Szerette a gyerme­keket s azokban községe jövőjét. A hiányzó tanerők helyett oly szíve­sen és ellenszolgáltatás nélkül taní­tott éveken át. Kérni nem szeretett, inkább cselekedni, nélkülözni és szen­vedni. Az ügyek emberét, kedvelt szónokát, különösen a szenvedő ka­tonák ügyeinek szorgos összehason- lítóját vesztette el benne a közélet. Versengése, összehasolítása mindig jót tett. Ezen nagy kihelyezése a vonalakon az utóbbi két évben ro­hamosan hátrament, rétegesen vissza­vonult; mint kórtünet, hozva magá­val a bánatos összeomlást, Az utol­só időben teljes erővel védekezett az élettani egymásután ellen: nyelveket tanult mint beteg, hébert, görögöt, franciát; s a mindenét tevő imád­ság feledtette vele a tudás és képes­ség kimért határai szűkülését. A her­vadó agyrétegek fokról fokra köze­lebb hozták ifjú évei ambícióival járt utai központjához. Már csak gyer­mek lett és megható esetlenségében, térdenállva kért az égtől nagy szen­vedést, mint az isteni irgalom min­dent jóvátevő kegyelmét. Hogy ezt elnyerte, bizalomkeltő véleményt hagyott maga felől, hogy a jó ég magáénak ismerte. S amennyit tu­dott a csillagokról, annyit megtalált, megtalálta, hogy meglátta Isten orcá­ját azon szépségekben, melyeket oly odaadón kegyelt és híveivel beszédes Aesopuskép oly meleg szívvel kötött. A három Szt. Ferenc világnagy szel­lemének tudományos része után ke­gyelmi részének morzsái hullottak lelkebe s a megtört állvány omladé­kán a megengesztelődött, mindent megértő lélek biztató visszfénye utol­só: intett tisztelőinek a boldogabb vi­szontlátásra. R.-I. P. 'Jenjei.“ Árdrágítóknak nincs jogvéde­lem. Van maximálás, van tiz tucat központ, van száz kormánybiztos, minden van, ami egy jól felszerelt háborús állapothoz illik és szükséges, csupán áru nincs, ha arról van szó, hogy a megszabott áron kelljen a titkos raktárakban felhalmozott por­tékának gazdát cserélnie. Am van mindjárt minden, ha a derék árdrá­gító megtalálja azt a ketségbeesett, elszánt vevőt, akinek semmi sem drága, csnk kapjon, mert arra, amit venni akar, halaszthatatlan szüksége van van. A vevő fizet, az eladó, a lelketlen árdrágító vígan dörzsöli ke­zét, halmozza a pénzt az áru mellé,

Next

/
Thumbnails
Contents