Esztergom és Vidéke, 1917
1917 / 28. szám
Csütörtök, április 19. Esztergom, 1917 XXXIX. évfolyam 28. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KŐZLÉMÉNYEK TOVÁBBÁ ELÖFJZETÉSI S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜD2NDŐK. FÉLELŐS SZERKESZTŐ : FÖMUMKATÁRS : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. DR KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK: LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLER. MYILTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA PONGRÁCZ KÁZMÉR f 1 Lapunk más helyénszívünk kegyeletével adóztunk vármegyénk oszlopos halottjának, Etter Gi'ulának váratlan halála alkalmából. A nyomdában már rakták egymás mellé a gyászos hírt jelentő ólombetűket, a temető kápolnájában igazgatták a gyászdrapériákat, a vármegye- házán a tavaszi eső verte a három nap óta künn lengő hatalmas gyász- .lobogót, amidőn újabb szomorú eset rázta meg egész valónkat. A tragikus életbefejezésekre nem számító lelkeket bizonyára mély gondolatokba meríti vármegyénk újabb súlyos gyászának híré:. 'Pöngrácz K'áz- mér alispánhelyettes hirtelen halála. Szerdán délelőtt 10 óra tájban hivatalában tartózkodva, becsengette Pogány Mihály megyei hajdút, akivel a megyeházán lévő hivataloknak tudomására hozatta a rendelkezést, hogy délután Etter --Gyula temetésére, a tisztikar testületileg jelenjék meg. A -hajdú teljesítette a megbízatást ; és eljárt a: hivatalokban. Néhány perc múlva visszajött s aniint benyitott az alispánhelyettes szobájába, Pongráczot Íróasztala mellett székében hátradőlve, holtan találta.-Lármát csapott és a mindenünnen .elősiető hivatali személyzet ahhoz- értő tagjai gyorsan az élesztési kísér- ietekhez láttak. - Hamar a helyszínén termett dr. Gönczy Béla főorvos is, aki, injekciókkal próbálta az egyre jobban hűlő testet életre kelteni, de hasztalanul. A szívszélhűdés hamar végzett az életének legjava korában levő, 48 éves férfiúval. Képzelhető, a megrendítő jelenet, amidőn a haladéktalanul értesített özvegy viszontlátta szerető férjét, ákitőr csak egy-két óra előtt vált el niire sem gondolva, a legszebb ‘egyetértésben. Á holttest mellett megjelent Mesz- 'teriy Páí főispán is, aki már megtette a legszükségesebb intézkedéseket, hogy a vármegye amúgy is megzavart közigazgatása a váratlan Csapás következtében némileg biz- '-tosíttassék. Pöngrácz Kázmér temetése pénteken délelőtt 11 órakor lesz a belvárosi temető kápolnájából. Egy hét múlt csak el, hogy Pöngrácz megnyerő szavakkal mondott köszönetét a megyegyűlésnek aiispánhélyéttessé való megválasztatásáért. ' V . „Programmot nem adhatok, — úgymond, — 'mert ném tudhatom, meddig maradok ezen a helyen...“ Ki merte yofna. gondolni, hogy eme konvencionálisnak tetsző szavakat a végzet súlyos igazsággá kovácsolja s hogy az a komor eskü, melyet Pöngrácz akkor letett, rövid ideig, csak napokig tartó működésnek lesz indító rugója. Negyedszázadig tartó buzgó és lelkiismeretes közéleti működés ért hirtelen véget. A vármegye megille- tődve két nagy fiának oly különös végzetszerűséggel találkozó halálától, borús szemmel néz a jövőbe, amelyben nincs öröm s amelyben a holtig ki nem fáradó reménység is csak halványan foszforeszkál ! 4- -44- 4» 44 -44- -40- <04- -44- 44- -44- -44- -40- -O á polgárság zászlóbontása.1 A Magyar Városok Országos Kongresszusa már megalakításakor legfőbb céljának tekintette, hogy alkalmas időben a magyar városok polgárságát a közélet számára összefogó, tudatos táborrá megszervezze. Ez az idő elérkezett. Nemcsak lehetővé tette a polgári szervezkedést, de nemzeti érdekből ma már egyenesen parancsolja. A szervezés megindítására a kongresszus elnöke, Bárczy István polgármester ez évi április 21.-éré összehívta a kongresszus állandó bizottságát. Ez fog dönteni a május 18-ra, az összes városok képviselőinek s meghívottaknak részvételével tervezett egyetemes ülés összehívásáról. Az egyetemes'ülés hivatása lesz, megállapítani a városi polgárság programmját és szervezkedési módját. Az új magyar nemzeti állam kiépítésére irányuló politikának elsőrendű követeiése a magyar városok fejlesztése. Nemcsak hogy az ország lakosságának tetemes része a városokban lakik, a városok környéke lakosságának élete is a városokhoz fűződik, hanem a városok az országnak gazdasági, kulturális és nemzeti tekintetben is egyik legnagyobb értékét foglalják magukban. Ezt a nagy értéket a városi polgárság nehézségeket nem ismerő munkája teremtette meg; a mai történelmi idők 1 A Városok Lapjából vesszük át ezt a nagyon aktuális cikket, melyet városi polgárságunknak különös figyelmébe ajánlunk. Sztrk. erejének még sokszorosra fokozott kifejtését követelik. Evvel szemben azt látjuk, hogy a városok jelenlegi helyzetükben képtelenek hivatásuknak megfelelni. ' A feladat, ami a polgárság előtt áll : bátor kezdéssel felszabadítani és munkába állítani épen maradt fizikai és szellemi erőinket, helyreállítani a megromlottakat, plántálni újakat, minden rendelkezésre álló erőt belevetni az ujjáalkotás munkájába s evvel hazánkat új és gazdagabb élet elé vinni. A városi politikában ez jelenti: a demokratikus alapon felépített s a: - állami gyámkodástól szabaddá lett önkormányzatot; a városok pénzügyi önállóságát és képessé tételét az egyre növekvő feladatok terheinek viselésére ; a városi élet és közgazdaság ne- kilendítését, elsősorban az építőipar lábraállítását, a fogyasztó polgár két főszükségének kielégítését : a jó, egészséges és olcsó élelmet és lakast. Ag országos politikában pedig jelenti : a nép uralmát a törvényhozásban s a közélet minden terén, egyszerű gyors és élettel teli köz- igazgatást, jól fizetett, hozzáértő független tisztviselőkkel, a közterhek- nek egyforma, arányos és igazságos megosztását az egész társadalomra, a termelés fokozását, a gazdasági tevékenység szabadságát, a közérdek szempontjából való ellenőrzés niellett, nagyarányú beruházásokat az állami élet egész vonalán, minden jogi, társadalmi, közigazgatási, egészségügyi s gazdasági feltétel megteremtését arra, hogy több ember szülessék, több ■ maradjon meg, s aki megmarad, emberségesen élhessen, boldogulhasson, a munkájuk után élők tisztes megélhetésének biztosítását, munka nélkül levőkről s a munkaképtelenekről való gondoskodást, — egyszóval komoly, erőteljes szociális politikát. A világháború kényszerűségei feltárták az emberi teremtőképességnek szinte korlátlan lehetőségeit. A súlyos megpróbáltatásokban meged- ^ zett polgárságra vár annak igazolása, hogy nemcsak pusztulás, hanem gazdasági és kulturális újjászületés és virágzás is fakadhat. A városok egyetemes ülése fel fogja hívni az ország polgárait, hogy a programmot tegyék magukévá, egyesületeiket, köreiket s általában szervezeteiket állítsák e programm megvalósításának szolgálatába. Ebből az összhangzó működésből fog kialakulni az a közszellem, mely pa- rancsolólag fogja követelni, hogy a városok polgárságát a képviselőtestületekben a törvényhozásban csak olyanok képviselhessék, akik a városok kívánságait programjukul nyíltan valják és készek azok teljesüléséért feltétlenül és teljes erővel síkra- szállni. így fognak a városok végre hozzájutni ahhoz a társadalmi és politikai súlyhoz, mely őket méltán megilleti. Gróf Széchenyi Emil beszámolója és a programmbeszéd. Vasárnap d. e. fél 12 órakor megtelt a „Fürdő“-szálló nagyterme érdeklődő közönséggel. Sokan eljöttek meghallgatni, miről számol be gróf Széchenyi Emil, a város lemondott országgyűlési képviselője közel hét esztendei képviselői működése után, eljöttek, hogy meghallgassák az új képviselőjelöltnek, dr. Hindy Zoltánnak programmbeszédét, akiről immár a főispán a legnagyobb nyilvánosság előtt is kijelentette, hogy a kormány és a munkapárt hivatalos jelöltje az esztergomi mandátumra. A ■ helyi munkapárt életében oly jelentős esemény a legszebb rendben, bizonyos hűvös ünnepélyességgel folyt le. Sehol sem volt nyoma a mindenáron való zavarcsinálásnak, amely máskor hasonló alkalmakat annyira jellemez, de nem volt tapasztalható valami nagy lelkesedés sem. A beszédek kezdetén és végén csak az első széksorok éljeneztek, míg a földmíves polgárság, amely a hallgatóság zömét képezte mindvégig néma maradt, A beszédek nyugodt, előkelő tónusban hangzottak el. Gróf Széchenyi higgadt, igen imponáló megjelenése általános figyelem tárgya volt. Midőn eljött, — mondotta beszá-
