Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 3. szám

2

ESZTERGOM és VIDÉKE.

1917. január 14.

nepeltet szeretetteljes, meleg ovációkban részesítette. Gróf Andrássy Gyula méltatta ugyanis báró Forster Gyula rendkívüli tudományos érdemeit, mire a választmány elhatározta, hogy a társulat közgyűlése elé javaslatot terjeszt föl tiszteleti taggá választására.

Ugyanekkora Műemlékek Országos Bizottságában Szmre- csányi Miklós nyug. miniszteri tanácsos üdvözölte az ünnepelt férfiút, kinek neve valóban összeforrt a magyar képzőművészetnek a legutóbbi évtizedekben örvendetesen tapasztalt föllendülésével.

Az országos érdemű és hírű férfiú 1846-ban Esztergomban született, hol derék atyja, Forster János a hercegprímás mindig magyar ruhát viselő jószágigazgatója volt.

Pályáját a kultuszminisztériumban kezdte, de nemsokára a Magyar Földhitel-Intézet igazgatását vállalta el 1911-ig. A Műemlékek Országos Bizottságának már 1895 óta buzgó elnöke. Báró Forster Gyula nevéhez fűződnek azonban kiváló műemlékeink föntartásának és szakszerű restaurálásának vívmányai is.

Magyarország Műemlékei c. díszes és tartalmas műve szerkesztése szintén gyarapította az ő jó hírnevét, mert előkelő Ízlése, alapos tudása és lelkes ambíciója érvényesült ekkor hatalmasan.

A Képzőművészeti Társulat a széplelkű és szép készültségű tudóst Berzeviczy Albert után elnökévé választotta. Régóta

az érzékiségnek ez az erős külső megnyilatkozása. Megfogta Erzsi kezét és magához vonta. Amint a lány fiatal vágyakozó teste Viczmándy széles mellére feszült, ő is mint a parázs közé dugott vas átforrósodott és a lány kicserepesedett ajkát-ajká- hoz szorította. Erzsi feje erőtlenül hagyatott le és könyfátyolos szemében akartnélküli mindent odaajánló, mindenbe belenyugvó tekintet ült ki.

— Ma nem fog a konyhában aludni Erzsi — szólt Viczmándy magára erőltetett nyugalommal — ide csináljon magának helyet a sesz- lonra, de előbb meg fog fürödni; itt van egy üveg au de colong, ezt öntse a fürdő-kádba.

Később Erzsi figyelmessége folyton fokozódott; igyekezett mindent kedvére tenni, ki kezdte gyűlölni az úgynevezett urinőket, kiknek módjukban áll mindenféle cifra rongyokat magukra aggatni, a körmeiket fényesre csiszoltam! es imadtatják magukat a férfinemmcl és azok fölötti uralomra törekszenek, ellentétben az őstermészet rendelésével.

Egy napon, mikor Viczmándy haza ment, Erzsi hirtelen a kötője alá dugott valamit. Viczmándy csupa kíváncsiságból követelte, hogy mutassa meg mi az. És Erzsi pirulva húzott elő egy divatlapot.

— Minek ez magának Erzsi ?

Erzsi sirvafakadt:

— Még kérdi, hogy minek, hát

tiszteleti és igazgatósági tagja a miTudományos Akadémiánknak.

1900-ban jelent meg monumentális műve „III. Béla Magyar Király Emlékezete“. Dicsőségesen uralkodó utódja, I. Ferenc József cs. és Apostoli Király legmagasabb segélyével. A magy. kir. kormány megbízásával szerkesztette Forster Gyula. Budapest, Hornvánszky Viktor cs. és kir. udvari könyvnyomdája.

A 358 fóliánslapra terjedő impozáns diszalbumban 23 önálló történeti cikk jelent meg Forster Gyula szerkesztésében, ki akkor a Műemlékek Országos Bizottságának másodelnöke és a koronázási templom építési bizottságának elnöke volt. Tőle ered a bevezetés Ferenc József királyi kéziratáról s őseiről, III. Béla király es hitvese Chastillon Anna hamvainak a budavári koronázotemplom állandó síremlékébe helyezéséről. Öt külön tanulmánya : A székesfehérvári koronáz otemplorn- ról, A királyi tetemek viszontagságairól, A budavári koronázó templomról, Szent László király váradi egyházról és az Árpádházi síremlékekről.

Thalloczy Laj-os III. Béla és a magyar birodalom c. értékes tánulmányát írta az emlékalbumba.

Czobor Béla, A székesfehérvári ásatásokról, A magyar szent korona és a koronázási palástról, Az esztergomi régi bazilikáról, III. Béla és hitvese halotti ékszereiről, azután Szent László király ereklyetartó mellszobráról értekezett.

csak nem járhatok így a „világ“ előtt. Megvehetne nekem ezt a ruhát.

Az újjával egy uriasan szabott mintára bökött. A nő ébredezett benne.

Viczmándy felhördült, úgy érezte mintha valaki fojtogatná ; a lány minden szavából, minden mozdulatából az elfojtott női hiúságot, az egyenlőségre való törekvést látta kibontakozni.

— Ami azt illeti Erzsi, megvehetnénk de ha magának így nem tetszik, holnap más helyet kereshet.

— Igen „most mar“ kidob, most már nem kellek, de tudom én is a törvényt, ha a gyerek megszületik bepörlöm, fiskálist is fogadok — tört ki Erzsi.

Viczmándyt mintha főbekólintot- ták volna, megszédült. A szíve táján valami új érzések éoredését kezdte érezni, az apai szeretet sar- jadzását és belülről szemrehányást tett magának, amiért a leendő fiát, a saját vérét el akarta magától taszítani. Gyengéden, kerlelőn szólt :

— Azért nem kell elpityerednié, hiszen nem komolyan mondtam — elővette a pénztárcáját — itr van, vegye meg azt a ruhát, ebből kitelik még egy pár cipőre is, aztán ha kell valami, hát csak szóljon.

(Vége.) llémeth Pál.

Pauler Gyula III. -Béláról és családjáról elmélkedett.

Dr. Békefi Rémig III. Béla és a magyar nemzet művelődéséről, valamint 111. Béla temetéséről emlékezett meg.

Fejérpatakv László III. Béla okleveleit és a közlött okiratok olvasását fejtegette. Dr. Réthy László II Géza és III. Béla érmeit mutatta be, Nagy Géza III. Béla fegyverzetet és az Árpádházi királyok jelvényeit valamint III. Béla ivadékait jellemezte az európ ,i uralkodohá- zakban. Végül Török Aurél antropológus, III Béla és első hitvese földi maradványairól elmélkedett.

Legkiválóbb szaktudósaink tanulmányait 13 önálló kép, 36 díszítés vagy kezdőbetű gyanánt használt számozatlan rajz és 211 a szöveg közé nyomott rajz élénkítette.

A könyvkereskedésbe nem került ritka emlékalbum középpontja III. Béla királyunk maradt. De meg is érdemelte. Mert nem volt akkor Európában olyan uralkodó-család mely III, Béla leányági ivadéka közé nem tartozott volna Forster Gyula tehat megörökítette nevét is abban a nevezetes fejedelmi műben.

Országos érdemei méltatására 1904-ben magyar bárói rangot cs örökös főrendiházi tagságot, 1911-ben pedig titkos tanácsosi rangot erdemelt.

Emlékezetes alapítványaival meg sok kulturális nemzeti ügynek is áldozott. Faradhatatlan és üdvös tevékenységével hazája legőszintébb háláját érdemelte meg.

Büszke örömmel gratulálhatunk t hát mi is szülővárosunk országos érdemű fianak, ki Esztergom nimbuszát is sokkal fényesebbé tette.

Dr. Kőrösy László.

A gyermek.

A gyermek első sorban a szülők öröme, boldogsága. A gyermek az, akinek gondtalan életnyilvánulásait sokszor megirigyli a felnőtt ember is. De mindezek még korántsem értékelik a gyermeket igazi jelentőségében, mert nem tekintve, hogy a gyermeki leiekkel, annak feilődésével járó foglalkozás értékes tapasztalatokat nyújt, a gyermek igafci értéke az, hogy ő a jövő nemzedéK kialakulásának alapja.

Ma a világpusztulás idején mindinkább előtérbe kerül a gyermek igazi értéke. A sajtó, a társadalom gyakrabban foglalkozik a gyermekkel mim aki a nevelés legfontosfebb gondoskodását érdemli meg: a jövőért, a jövő boldogabb nemzedékéért. Nem is csoda, ha a mai, még nem tapasztalt időben, a gyermekekben látjuk a jövendőnek [áma. szát.

Szép örvendetes a társaim részé_ ről való belátás, mert eddig, a tar_ sadalom nagy rétege kicsinyes fOCT. lalkozásnak tekintette az elemi-istvj. lai tanítói munkát s kevésbé értékes valaminek a gyermeket.

Sajnos, hogy a mai nehéz idő a gyei meknevelés és védelem fokozottabb gyakorlásához kevesbbé alkalmas, mint a múlt lett volna. Mindennek ellenére a mai idő szinte késztet arra. hogy gyermeknevelés és védelem érdekében fogjon össze a társadalom minden rétege. Ennek a nemes munkának azonban nagyon sok akadalya van most. Erősen nehezítő körülmény a táplálkozás hiányossága. Itt különösen a városi gyermekre gondolok. A hiányossabb táplálkozás- elcsigázott test nem reagál úgy az új behatásokra. Állandóan figyeimeztetésekkel kell ösztökélni a további munkára. Háborús jelenség ez a gvermekeknel, amely, sajnos, — ha nem segítünk rajta — éreztetni fogja hatasat a jövőben, a jövő nemzedek rovására. A gyermek értékelésének fellendülésénél nagy erős, önzetlen társadalmi szervezettségre lenne szükség, hogy a vidék gazdálkodói becsületes haszon mellett könnyebben elviselhetőve tennék a városi gyermekeknek a megpróbáltatást, amelyet mi felnőttek belátással szívesen viselünk el hazánk jobb jövőjéért.

A gátló körülmények sorába szegődik most a hideg, a nagy ruhadrágaság is. Már pedig ezeknek enyhítése nélkül a gyermeknevelés és vedelem nagv munkája kellő eredménnyel nenr kecsegtethet. A mai súlyos időkben a gyermek halandósága is nagyobb, a szaporulat ellenben — a háború természetes követ- kezménvekénen — kevesebb. Már pedig a jöv’ő nemzedék érdekében nem elég az, ha a legfőbb gondoskodással járunk el a gyermeknevelés terén, hanem ?z is számít hogy mind lelkileg, mind testileg milyen életerővel rendelkezik az a gyermek, akit a jövő alapjaként becsülünk.

Ha már most fokozottabb mértékben látjuk be, hogy a mai gyermek- ifjúság képezi a boldogabb jövő fordu ó pontját, akkor érezzük át most, hogy a nagy jövő érdekében különösen a városi gyermekekért tenni, energiájukat a hiányok pótlásával fokozni kötelesség. A városi szülő a drágaság miatt képtelen rá. Magasabb intézkedés kellene, mely az önző társadalmi rétegek szivét a jövő nemzedék, a gyermek felé fordítaná. U. E.

A nő.

A jó asszonynak a lelke a békesség, a rossz asszony lelke : átka a tűzhelynek.

A szelíd lelkű nő, ura a férjnek ; a kaszárnya modorú asszony vaddá teszi a legszelídebb férjét is.

Az a nő, aki nem kíván más len- ♦