Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 3. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1917. január 14. nepeltet szeretetteljes, meleg ovációkban részesítette. Gróf Andrássy Gyula méltatta ugya­nis báró Forster Gyula rendkí­vüli tudományos érdemeit, mi­re a választmány elhatározta, hogy a társulat közgyűlése elé javaslatot terjeszt föl tiszteleti taggá választására. Ugyanekkora Műemlékek Or­szágos Bizottságában Szmre- csányi Miklós nyug. miniszteri tanácsos üdvözölte az ünnepelt férfiút, kinek neve valóban összeforrt a magyar képzőmű­vészetnek a legutóbbi évtize­dekben örvendetesen tapasztalt föllendülésével. Az országos érdemű és hírű fér­fiú 1846-ban Esztergomban szü­letett, hol derék atyja, Forster János a hercegprímás mindig magyar ruhát viselő jószág­igazgatója volt. Pályáját a kultuszminiszté­riumban kezdte, de nemsokára a Magyar Földhitel-Intézet igaz­gatását vállalta el 1911-ig. A Műemlékek Országos Bizottsá­gának már 1895 óta buzgó el­nöke. Báró Forster Gyula ne­véhez fűződnek azonban kiváló műemlékeink föntartásának és szakszerű restaurálásának vív­mányai is. Magyarország Műemlékei c. díszes és tartalmas műve szer­kesztése szintén gyarapította az ő jó hírnevét, mert előkelő Íz­lése, alapos tudása és lelkes ambíciója érvényesült ekkor ha­talmasan. A Képzőművészeti Társulat a széplelkű és szép készültségű tudóst Berzeviczy Albert után elnökévé választotta. Régóta az érzékiségnek ez az erős külső megnyilatkozása. Megfogta Erzsi ke­zét és magához vonta. Amint a lány fiatal vágyakozó teste Viczmándy széles mellére feszült, ő is mint a parázs közé dugott vas átforrósodott és a lány kicserepesedett ajkát-ajká- hoz szorította. Erzsi feje erőtlenül hagyatott le és könyfátyolos sze­mében akartnélküli mindent oda­ajánló, mindenbe belenyugvó tekin­tet ült ki. — Ma nem fog a konyhában alud­ni Erzsi — szólt Viczmándy magá­ra erőltetett nyugalommal — ide csináljon magának helyet a sesz- lonra, de előbb meg fog fürödni; itt van egy üveg au de colong, ezt öntse a fürdő-kádba. Később Erzsi figyelmessége foly­ton fokozódott; igyekezett mindent kedvére tenni, ki kezdte gyűlölni az úgynevezett urinőket, kiknek mód­jukban áll mindenféle cifra rongyo­kat magukra aggatni, a körmeiket fényesre csiszoltam! es imadtatják magukat a férfinemmcl és azok fö­lötti uralomra törekszenek, ellentét­ben az őstermészet rendelésével. Egy napon, mikor Viczmándy ha­za ment, Erzsi hirtelen a kötője alá dugott valamit. Viczmándy csupa kíváncsiságból követelte, hogy mu­tassa meg mi az. És Erzsi pirulva húzott elő egy divatlapot. — Minek ez magának Erzsi ? Erzsi sirvafakadt: — Még kérdi, hogy minek, hát tiszteleti és igazgatósági tagja a miTudományos Akadémiánknak. 1900-ban jelent meg monu­mentális műve „III. Béla Ma­gyar Király Emlékezete“. Di­csőségesen uralkodó utódja, I. Ferenc József cs. és Apostoli Király legmagasabb segélyével. A magy. kir. kormány megbí­zásával szerkesztette Forster Gyula. Budapest, Hornvánszky Viktor cs. és kir. udvari könyv­nyomdája. A 358 fóliánslapra terjedő impozáns diszalbumban 23 ön­álló történeti cikk jelent meg Forster Gyula szerkesztésében, ki akkor a Műemlékek Orszá­gos Bizottságának másodelnöke és a koronázási templom épí­tési bizottságának elnöke volt. Tőle ered a bevezetés Ferenc József királyi kéziratáról s ősei­ről, III. Béla király es hitvese Chastillon Anna hamvainak a budavári koronázotemplom ál­landó síremlékébe helyezéséről. Öt külön tanulmánya : A szé­kesfehérvári koronáz otemplorn- ról, A királyi tetemek viszon­tagságairól, A budavári koro­názó templomról, Szent László király váradi egyházról és az Árpádházi síremlékekről. Thalloczy Laj-os III. Béla és a magyar birodalom c. értékes tánulmányát írta az emlékal­bumba. Czobor Béla, A székesfehér­vári ásatásokról, A magyar szent korona és a koronázási palástról, Az esztergomi régi bazilikáról, III. Béla és hitvese halotti ékszereiről, azután Szent László király ereklyetartó mell­szobráról értekezett. csak nem járhatok így a „világ“ előtt. Megvehetne nekem ezt a ru­hát. Az újjával egy uriasan szabott mintára bökött. A nő ébredezett benne. Viczmándy felhördült, úgy érezte mintha valaki fojtogatná ; a lány minden szavából, minden mozdula­tából az elfojtott női hiúságot, az egyenlőségre való törekvést látta ki­bontakozni. — Ami azt illeti Erzsi, megvehet­nénk de ha magának így nem tet­szik, holnap más helyet kereshet. — Igen „most mar“ kidob, most már nem kellek, de tudom én is a törvényt, ha a gyerek megszületik bepörlöm, fiskálist is fogadok — tört ki Erzsi. Viczmándyt mintha főbekólintot- ták volna, megszédült. A szíve tá­ján valami új érzések éoredését kezdte érezni, az apai szeretet sar- jadzását és belülről szemrehányást tett magának, amiért a leendő fiát, a saját vérét el akarta magától ta­szítani. Gyengéden, kerlelőn szólt : — Azért nem kell elpityerednié, hiszen nem komolyan mondtam — elővette a pénztárcáját — itr van, vegye meg azt a ruhát, ebből kite­lik még egy pár cipőre is, aztán ha kell valami, hát csak szóljon. (Vége.) llémeth Pál. Pauler Gyula III. -Béláról és családjáról elmélkedett. Dr. Békefi Rémig III. Béla és a magyar nemzet művelődé­séről, valamint 111. Béla teme­téséről emlékezett meg. Fejérpatakv László III. Béla okleveleit és a közlött okiratok olvasását fejtegette. Dr. Réthy László II Géza és III. Béla ér­meit mutatta be, Nagy Géza III. Béla fegyverzetet és az Ár­pádházi királyok jelvényeit va­lamint III. Béla ivadékait jelle­mezte az európ ,i uralkodohá- zakban. Végül Török Aurél antropológus, III Béla és első hitvese földi maradványairól el­mélkedett. Legkiválóbb szaktudósaink tanulmányait 13 önálló kép, 36 díszítés vagy kezdőbetű gya­nánt használt számozatlan rajz és 211 a szöveg közé nyomott rajz élénkítette. A könyvkereskedésbe nem került ritka emlékalbum közép­pontja III. Béla királyunk ma­radt. De meg is érdemelte. Mert nem volt akkor Európá­ban olyan uralkodó-család mely III, Béla leányági ivadéka közé nem tartozott volna Forster Gyula tehat megörökítette ne­vét is abban a nevezetes feje­delmi műben. Országos érdemei méltatásá­ra 1904-ben magyar bárói ran­got cs örökös főrendiházi tag­ságot, 1911-ben pedig titkos ta­nácsosi rangot erdemelt. Emlékezetes alapítványaival meg sok kulturális nemzeti ügynek is áldozott. Faradha­tatlan és üdvös tevékenységé­vel hazája legőszintébb háláját érdemelte meg. Büszke örömmel gratulálha­tunk t hát mi is szülővárosunk országos érdemű fianak, ki Esz­tergom nimbuszát is sokkal fé­nyesebbé tette. Dr. Kőrösy László. A gyermek. A gyermek első sorban a szülők öröme, boldogsága. A gyermek az, akinek gondtalan életnyilvánulásait sokszor megirigyli a felnőtt ember is. De mindezek még korántsem érté­kelik a gyermeket igazi jelentősé­gében, mert nem tekintve, hogy a gyermeki leiekkel, annak feilődésével járó foglalkozás értékes tapasztala­tokat nyújt, a gyermek igafci értéke az, hogy ő a jövő nemzedéK kiala­kulásának alapja. Ma a világpusztulás idején mind­inkább előtérbe kerül a gyermek igazi értéke. A sajtó, a társadalom gyakrabban foglalkozik a gyermek­kel mim aki a nevelés legfontosfebb gondoskodását érdemli meg: a jö­vőért, a jövő boldogabb nemzedéké­ért. Nem is csoda, ha a mai, még nem tapasztalt időben, a gyerme­kekben látjuk a jövendőnek [áma. szát. Szép örvendetes a társaim részé_ ről való belátás, mert eddig, a tar_ sadalom nagy rétege kicsinyes fOCT. lalkozásnak tekintette az elemi-istvj. lai tanítói munkát s kevésbé értékes valaminek a gyermeket. Sajnos, hogy a mai nehéz idő a gyei meknevelés és védelem fokozot­tabb gyakorlásához kevesbbé alkal­mas, mint a múlt lett volna. Mind­ennek ellenére a mai idő szinte kész­tet arra. hogy gyermeknevelés és védelem érdekében fogjon össze a társadalom minden rétege. Ennek a nemes munkának azonban nagyon sok akadalya van most. Erősen ne­hezítő körülmény a táplálkozás hiá­nyossága. Itt különösen a városi gyermekre gondolok. A hiányossabb táplálkozás- elcsigázott test nem reagál úgy az új behatásokra. Állandóan figyeimeztetésekkel kell ösztökélni a további munkára. Háborús jelenség ez a gvermekeknel, amely, sajnos, — ha nem segítünk rajta — érez­tetni fogja hatasat a jövőben, a jö­vő nemzedek rovására. A gyermek értékelésének fellendülésénél nagy erős, önzetlen társadalmi szervezett­ségre lenne szükség, hogy a vidék gazdálkodói becsületes haszon mel­lett könnyebben elviselhetőve ten­nék a városi gyermekeknek a meg­próbáltatást, amelyet mi felnőttek belátással szívesen viselünk el hazánk jobb jövőjéért. A gátló körülmények sorába sze­gődik most a hideg, a nagy ruha­drágaság is. Már pedig ezeknek eny­hítése nélkül a gyermeknevelés és vedelem nagv munkája kellő ered­ménnyel nenr kecsegtethet. A mai súlyos időkben a gyermek halandó­sága is nagyobb, a szaporulat ellen­ben — a háború természetes követ- kezménvekénen — kevesebb. Már pedig a jöv’ő nemzedék érdekében nem elég az, ha a legfőbb gondos­kodással járunk el a gyermekneve­lés terén, hanem ?z is számít hogy mind lelkileg, mind testileg milyen életerővel rendelkezik az a gyermek, akit a jövő alapjaként becsülünk. Ha már most fokozottabb mérték­ben látjuk be, hogy a mai gyermek- ifjúság képezi a boldogabb jövő fordu ó pontját, akkor érezzük át most, hogy a nagy jövő érdekében különösen a városi gyermekekért tenni, energiájukat a hiányok pótlá­sával fokozni kötelesség. A városi szülő a drágaság miatt képtelen rá. Magasabb intézkedés kellene, mely az önző társadalmi rétegek szivét a jövő nemzedék, a gyermek felé fordítaná. U. E. A nő. A jó asszonynak a lelke a békes­ség, a rossz asszony lelke : átka a tűzhelynek. A szelíd lelkű nő, ura a férjnek ; a kaszárnya modorú asszony vaddá teszi a legszelídebb férjét is. Az a nő, aki nem kíván más len- ♦

Next

/
Thumbnails
Contents