Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 23. szám

Esztergom, 1917 » w +w tf-f> 'ff ft +v v* +v”*9W’ w XXXIX. évfolyam 23. szám Csütörtök, március 29 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ előfizetési S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK­FÉLELŐS SZERKESZTŐ: FŐMUNKATÁRS: DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. DR KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK j LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. MYILTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Arany-kultusz. Az idei véres március, a mi fönségesszabadságharcunk szent idusza, Arany János hónapja lett. Épen száz év előtt, már­ciusban született a nagyszalon­tai szerény hajdú-család egy­szerű házában nemzeti irodal­munk legnagyobbszerű epikusa. A mostani március azonban nem az emberszeretet ibolyáját, hanem a felebaráti gyűlölet vérrózsáit termeli. És a világ­rengető csatalázban is meg mer­nek zendülni mai költőink ha­zafias lantjain az Arany-kul- tusz jóleső ódái. Legkiválóbb íróink pedig a hódolat babérjából koszorút fonnak, a nagy költő emlékének. A Nemzeti Múzeum oszopos csarnoka alatt álló Arany-szo­borra hóvirágos és ibolyás bok­rétákat helyezett el az az arany­ifjúság, mely már Arany János magyar klasszikus szellemében nemesedett meg iskoláinkban. Az ország legelső színházában, a Nemzeti Színházban, sorra előadták az ő remek három Shakspare fordítását. A János király, a Szentivánéji álom és Hamlet bemutatása az orszá­gos Arany-kzdtusz egyik leg- magasztosabb gondolata volt. Legelső irodalmi társulataink tömjént gyújtottak, az Arany- kultusz márványoltárán. Összes napilapjaink a kegyelet hang­ján emlékeztek meg a centárium jelentőségéről. Mi sem marad­hattunk tehát adósok. Országos ünnep azonban még sem virradhatott reánk. Hiszen nemzeti létünkért folyik még mindig az epikus harc a világ­háború végtelen harcterein. De azért mindenhol megdobbantak a hazafias szívek, mert isko­lánkban, ahol Arany Toldi-]k\ó\ tanult ifjúságunk remek költői stílust, fönséges erényeket, ma­gasztos hőstetteket, lelkes him­nuszok zengedeztek Arany kul­tuszának. Biharország legnagyobb szü­lötte már gyermekkorában meg­ismerkedett a szalontai csodá­latos és beszédes régi őrtorony­nyal és a páratlan szépségű dé­libáb költészetével. Fiatal férfi korában Petőfi Sándor lángszellemével kötött benső barátságot, mikor első nagy műve, Toldi országos hí­rűvé avatta. Reánk szakadt azután nem­sokára a szabadságharcunk epo­sza. A titáni és hősi küzde­lem után, az orosz invázió gá­zolta le honvédzászlóinkat és koszorúinkat. Arany János, a nemzetőr ekkor épen úgy két­ségbeesett, mint Arany János a költő, mert látnia kellett, mi­ként halt meg a mi szabadsá­gunk, hogyan vérzett el a re­mény, mikor a béke hatalmas tölgyfáiból letiprató ellenségünk koporsót és sírkeresztett farag­tak számunkra. A magyar dalosmadarak el­némultak a rémítő földindulás után. Nagyon sokáig tartott míg hazánk gyászosan beborult egé­ről ismét a remény verőfénye áradt a leigázott Magyarországra. A föltámadás előtt Arany Já­nos új hitre és új reményre ébresztette az elkábult uj nem­zetet ; mert ősi magyar dicső­ség halhatatlanságát támasz­totta föl Atilla, Nagy Lajos és Mátyás király varázslatos em­lékével. Ekkor hidalta át múl­túnkat jövőnkkel. Ki írt azután remekebb balla­dákat ? Ki teremtette meg az igazi magyar eposzt Atillá-val,! Csaóá-val és Toldi-\al ? Kinek volt szeblőtlenebb magyar lelke, magyarabb szíve és legmagya­rosabb nyelve ? Legyen az Arany-kultusz mai ígéretes szivárványa nem a vár- va-várt béke délibábja, hanem látnoki szimbóluma és rendü­letlen hite az új Magyarország­nak kecsegtető reménye az új nemzedék boldogulásának és ál­dásos szeretete mindannak, a mit a magyar fegyver vagy lant megdicsőitett! Dr. Körösy László, Cukor-nap Esztergomban. A helybeli Vöröskereszt fiókegye­sület elnöksége és a 26-os gy. e. rokkantalapjának vezetősége elhatá­rozta miszerint a húsvéti ünnepek alkalmából egy közös jótékony ak­ciót indít a két jótékony cél érde­kében. Alkalmul szolgál erre az a ked­vező körülmény, hogy Grósz Her­mann bécsi cukorkagyáros e célra 7000 drb. külömböző cukorkakülön­legességet bocsátott a vezetőségnek rendelkezésére. A rendezőség, mely­nek élén Meszlény Pál főispán, Vim- mer Imréné, a Vöröskereszt helyi elnöknője és De Pott Gusztáv szá­zados, mint a 26-os gy. e, rokkant alapja vezetőségének megbizottja áll, elhatározta, miszerint a cukormeny- nyiségnek a közönség között való eladására a város hölgyközönségét kéri fel. Az e tekintetben kidolgozott ter­vek szerint husvétvasárnap délután a Széchenyi téren rendezik a cukor­ka-napot, mely alkalommal a város szépei árusítanák a cukorkákat, a volt katona-naphoz hasonló ünnepies keretek között. A még megmara­dandó cukorkák további elárusítására szolgáló további kedvező alkalom lesz húsvéthétfőn este a kaszinó nagytermében házi hangversennyel és műkedvelői előadással kapcsola­tos tea-estély. A jótékony cél érdekében a ren­dezőség ezúton felkéri Esztergom vá • ros nemes szívű hölgyközönségét s különösen a jótékony és egyéb női egyesületek tagjait, miszerint a ren­dezendő ünnepély megbeszélése végett szombaton este 6 órakor a kaszinó helyiségében megjelenni szívesked­jenek. A hazáért küzdő hősök sebei gyó­gyításának és a honvédelem küzdel­mében megrokkant bajtársak felse­gélyezésének eszméje lelkesítse buz­gó közreműködésre városunk min­den szépért hevülő és hazafias mun­kálkodásra kész jószívű hölgyközön­séget. Meszleny Pál főispán, az orsz. Vöröskereszt esztergomi fiókegyesületének elnöke. De Pott Gusztáv Vimmer Imréné cs. és kir. százados, az orsz. Vöröskore«zt a 26-os rokkantalap esztergomi fiókegyl. vezetőségének meg- elnöknője. bízottja. A hercegprímás Budapesten. Dr. Csernoch János biboros-herceg- prímás hétfőn a fővárosba utazott. Tegnap a püspöki konferencián el­nökölt, ma pedig ő nyitja meg nagy­szabású beszéddel a Szent István Társulat ez évi közgyűlését, amely kath. társadalmi életünknek évről-év- re visszatérő, nagyjelentőségű és érdeklődéssel várt eseménye szo­kott lenni. Az alispánt felfüggesztették állásától. Lapunk legutóbbi számá­ban közöltük dr. Perényi Kálmán alispánnak a belügyminiszterhez in­tézett azon táviratát, amelyben a fe­gyelmit megelőző vizsgálat megindí­tásának elrendelését kérelmezi. A vá­lasz hétfőre megérkezett. Ebben a belügyminiszter magát a fegyelmi vizsgálatot rendelte el és az alispánt állásától fel is függesztette. Ha el­lenőrizhetetlen híreket és mende-mon- dákat keltett már a vármegyén le­folytatott előzetes vizsgálat is, úgy most e híreknek új tápot ad a fel­függesztés ténye, amely szenzáció erejével hatott mindenfelé. Az alis­pánt ezidőszerint Pongrácz Kázmér vármegyei I. főjegyző helyettesíti. A vm. közigazgatási bizottságának f

Next

/
Thumbnails
Contents