Esztergom és Vidéke, 1917
1917 / 21. szám
PO ÚTI Hm és TfíRSflűfíLMfLFIR Esztergom, 1917 XXXIX. évfolyam 21. szám Csütörtök, március 2 2 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉS! S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜ: DZNDÖK. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. FŐMŰVKATÁRS: DR KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK: LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. MYILTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA —Ok. Mintaszerű intézmények. Thirring Gusztáv, a budapesti statisztikai hivatal kitűnő igazgatója és a fővárosi túristák egyesületének buzgó elnöke, elküldte kiváló szellemű élettársát Berlinbe a mintaszerű intézmények tanulmányozására. Tanulságos jelentéséből a következő érdekes adatokat van szerencsénk lapunk olvasóinak bemutatni : — Észak-Németországon az intenzivebb egészségügyi szolgálatot az ú. n. Nationaler Frauendienst intézi; Dél-Né- metországon a nagyobb városok ezer és ezer úrnői végzik ezt az üdvös nemzeti segítő- szolgálatot. Berlinben pedig kétezer önkéntes úrinő dolgozik serényen a népjóléti intézményekben, kiket fizetett hivatalnokok kara támogat. Mindenhol természetesen a város vezetősége is közreműködik, sőt a nyugdíjas szakférfiak egész légiója fölajánlotta önkéntes és önzetlen szolgálatát. Bajorország fővárosában, Münchenben az élelmiszer-hivatalt háromszáz ilyen kitűnő erő látja el, sok hivatásos alkalmazotton kívül. A gyermekápolást elsőrendű .pedagógusok gondozzák a hölgybizottságok üdvös közreműködésével. Mert a háború elején megdöbbentő volt a gyermek- halandóság folytonos emelkedése. Ekkor fogtak tehát hozzá az anya- és csecsemő-védő intézmények létesítéséhez. A szegényebb sorsú anyák közreműködését külön jutalmazták. Rohamosan birodalomszerte új gyermek-ápolónői tanfolyamok keletkeztek az önkéntesek és diakonisszák számára. már ezek az ú. n. Fürsorger- meisterek valóságos őrangyalai a német kisdedeknek. Ezek a képzett és jólelkű nők oktatják azután az anyákat és serkentik őket, hogy saját tejükkel táplálják a csecsemőket, a mit az állam vagy város külön jutalmaz. Kéthetenkint gondosan megmérlegelik az apróságokat. Ha véletlenük kiderülne, hogy az anya gondatlan volt, akkor csemetéjét megbízható helyre adják. Valamennyi németországi városban gyermek-ételt főző konyhák, tej- és levesosztogatók vagy pedig betegek számára készítik az eledeleket a jószívű önkéntes szakácsnők a szegényebb sorsú kisdedek javára. Sőt a gyermekek napközi iskolai-otthonaikban maga az iskola látja el apró vendégeit. A mi hazai 1901. és 1903. évi törvényeink, a belügyminisztériumi rendeletekkel egyetemben, elég szépen föllendítették nálunk a gyermekvédelmet, mely még szebben virulna, ha művelt asszonyainkat és leányainkat szintén mozgósítanunk lehetne az intézmény intenzivebb szolgálatára. Míg minálunk a népjóléti-intézményeket a társadalom tartja iont, addig Németországon az állam és a város istápolja azokat igen sok millió márkával. A német közkonyhák már megszüntetik a szegények ínségét, a lelkiismeretes gyermek ellenőrző- es gyermekápoló-rendszer pedig a kisdedek nélkülözését hárítja el. Érdekes még a német nők az a buzgósága, hogy nemzeti szolgálatukban, az árvák vagy Ma]a hadiözvegyek vagyonát megmentik, ha adósság terhelné. A háborús törvények egyébként Németországon szintén megvédik az árva vagy félárva gyermekek anyagi érdekeit. Okoljunk mi is e mintaszerű németországi intézmények tanulságaiból ! Figyelő. HÍREK Városi közgyűlés. Esztergom sz. kir. város képviselőtestülete kedden d. u. 4 órakor látogatott közgyűlést tartott, amelynek elején az elnöklő polgármester elpa- rentálta Magos Sándort, kinek emlékét jegyzőkönyvbe iktatták. Napirend előtt Tátus János tette szóvá a városban uralkodó folytonos sertésvészt, amely a lakosságnak óriási károkat okoz. Felhívja a polgármester és a képviselőtestület figyelmét a baj lehető szanálására, mert lehetetlennek tartja, hogy e bajon valahogyan segíteni ne lehetne 1 A tárgysorozat első pontjaként kegyelettel vették tudomásul néhai I. Ferenc József apostoli király elhunyta alkalmából a város által felterjesztett részvétfeliratra adott választ. A közgyűlés lelkes éljenzéssel vette tudomásul a polgármester azon bejelentését, amely dr. Csernoch János bíboros-hercegprímás újabb 10.000 K-ás adományairól szólt és lelkesedéssel csatlakozott a főpásztor azon óhajához, hogy a Kisduna új hídja, amelyre a hercegprímás immár 30.000 K-t adott, IV. Károly após- toli királyról neveztessék el. Elénk ováció fogadta annak bejelentését is, hogy dr. Walter Gyula c. püspök a városi szegény és aggok- háza javára 10.000 K-ás alapítványt tett. A képviselőtestület elrendelte az alapítólevél elkészítését és jóváhagyta a köszönőlevél tervezetet, amely a város közönségének hálás érzelmeit tolmácsolja a nagylelkű adomány hírének nyilvánosságra jutása alkalmából. Hosszas tárgyalást-és vitát eredményezett azon belügyminiszteri rendelet, amely kérdést intéz a városhoz aziránt, hogy a városi erdőnek állami felügyeletbe vétele esetén a város közönsége az erdőgazdálkodás tekintetében a maga részéről miként kíván gondoskodni ? A polgármester lelkes beszédben fejtegette, hogy a város jövő boldogulása érdekében mind az erdőkezelés, mind egyéb gazdasági ügyek intenzív felkarolását kell foganatosítani, ha el akarjuk kerülni azt a visszás állapotot, hogy pótadó legyen ezután is a város fő jövedelmi forrása. E célból szakképzett erdőtisztre lesz szükség, aki a más természetű gazdasági teendőket is szakértelemmel látja el. A pénzügyi bizottság és a tanács azon javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy a város közönsége vonja vissza azon .régebbi határozatait, amelyek szerint az erdőket állami felügyelet alá helyezi, de kérje a belügyminisztert, hogy amennyiben a háború tartama alatt erdőmesterről aligha lehet gondoskodni, a földmivelési kormány kivételesen engedje meg, háború végéig £z állami felügyelet fenntartását. A tárgyhoz dr. Gróh József, Brutsy János és Könnendy Károly szóltak részletesebben. A közgyűlés a javaslatot elfogadta. Bejelentette a tanács, hogy dr. Fehér Gyula régebbi 3000 K-ás adományát, melyet a szegény elemi- ’iskolás gyermekek felruházására tett, újabban 2000 K-val gyarapította. A közgyűlés a nemeslelkű adományt hálás köszönettel fogadta azzal, hogy azt az alapítványhoz csatolja és erről a kultuszminisztert is értesíti. Tudomásul vette a közgyűlés a megfellebbezett rendőrfogalmazói választás megerősítését és az értékképviseletre jogosultak bejelentéseit. Elhatározta, hogy megfesteti az új királyi pár művészi képét a nagyterem számára és névszerinti szavazással döntött a Kolos-kórházra vonatkozó pénzügyi bizottsági és tanácsi javaslat tárgyában, amely szerint a korház kiadásainak fedezésére az iparbanki folyószámla 150 ezer koronáig emeltessék fel. Mint tárgysorozaton kívüli szám említést érdemel Pifkó Ignác és társainak indítványa, amely az öreg téglagyár melletti városi legelő földeknek hatósági konyhakertészetté való átalakítását ajánlja. A konyhakertészet vezetésére az indítványozó ingyenesen vállalkozik hatósági ellenőrzés mellett. A képviselőtestületben az indítvány teljes megértésre táléit, azonban sajnálattal állapította meg a közgyűlés, hogy a 30 holdnyi legelőből e célra csak a fele használható fel, mivel a többi legelőterületnek feltörése oly sok munkát igényel, amely a mai viszonyok mellett célhoz nem vezetne. Az ügy további elintézésével a városi tanácsot bizta meg a közgyűlés. Egyéb kisebb ügyek letár- gyalása után a közgyűlés G óra tájban ért véget.
