Esztergom és Vidéke, 1917
1917 / 17. szám
Esztergom, 1917 XXXIX. évfolyam 17. szám Csütörtök, március 8 SZERKESZTÓSEG ÉS KIADOHiVA AL: SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉS' 5 HIRDETÉSI DIJAK STB. KÖ DINDŐKValutánk és a szabadkereskedelem. A háború teremtette rendkívüli helyzetek változást hoztak az egész kereskedelembe. Az államnak óriási szükséglete előteremtéséhez gyakran erélyesebb eszközökhöz kellett folyamodnia, hogy biztosítsa a legfontosabbat, a saját szükségletét. Ezt mindenki helyeselte és elenyésző az a százalék, hol ez a felfogás nem talált megértésre. Ma minden és mindenki legyen az állam szolgálatában, ez mindannyiunk érdeke. S ez érdeke elsősorban annak, ’aki a jövőt szebbnek, vagy olyannak akarja látni, mint amilyen volt a múlt. Lehetetlen annak az egyénnek nem örömmel hoznia meg a legnagyobb áldozatot is valutánk visszalengéséért, aki vagyonos. Mert mi jobb ? Ha 100 koronáért csak 70 korona értéknek megfelelőt kap, vagy rendezett valutáris viszonyok mellett —- amely rendezéshez természetes, hogy az állam elcsíp abból a 100 K-ból, de nem ily nagy százalékot — az értéknek megfelelőt kapja. Az állam érdeke tehát elsősorban, közvetlen a háború után, az lesz, hogy minden rendelkezésere álló anyagi eszközzel visszaállítsa valutánkat. Csak, ha ezt rendezte, szabad az igen megcsappant készletek pótlásáról gondoskodni. Mert annál a mennyiségnél, melynek beszerzésére feltétlenül szükségünk lesz, egyrészt azért, hogy a háború alatt részben megszűnt cikkeket behozhassuk, másrészt, hogy a megcsappant mennyiségeket növelhessük, hatalmas összeget tesz ki az a különbözet, mely a mai háboFÉLELŐS SZERKESZTŐ : FŐMŰ >JKATÁRS : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. DR KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK : LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRA* : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLER. MYJLTÉR SORA 50 FILLER. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA rús valutánk mellett előállana és aközött, ha valutánkat sikerül rendes nívójára visszaállítani. Az eléggé megromlott valutánk további gyengülését sikerült megakadályoznunk a behozatali tilalmakkal, melyekkel a felesleges, vagy pótolható cikkekért nem szükséges a külföldre mennünk. A feltétlenül szükséges behozatalt pedig ellensúlyozzuk a cukor, petróleum és egyéb cikkek kivételével. További rosszabbodás tehát valutánknak a háború folyamán nem fog beállanr. Gondoskodni kell azonban az államnak arról, hogy a háború után, amikor, mint említettem, óriási mennyiségű árú behozatalára lesz szükség, ennek beszerzését a legitim kereskedelem kapja. Annak megállapításául, hogy ki tartozik ide, szolgáljon alapul az a Úszta, mely megmutatja, kik siettek előmozdítani valutánk kedvezőbbé tételét s kik segítették ezzel elő a behozott ipari cikkek olcsóbbodását. Érdeke ez az államnak is, mert ezáltal oly egyének kezébe juttatja az új árutömeget, kiknek személye elég garancia ahhoz, hogy nagy adóalanyok legyenek s kellő biztosítékot nyújtanak a várható spekuláció megakadályozására. Helytelen tehát némelyeknek az a felfogása, hogy az állam bizonyos módosításokkal tartsa meg továbbra is a központokat s szolgáljanak ezek az importált nyersanyagok megszerzésére. Nem. Az allam az itt elérhető nyereséget ossza meg az adóalanyok között, kik adóban juttassak el a kormányhoz azt a várható hasznot, amit az i állam a központoktól nyereség-1 szedés címén remél. Mert minden olyan intézkedést, mely békében a szabad kereskedelem megakadályozására irányul, meg kell törni, mert az állam fejlesztését, a forgalomnak emelkedését, az ipari cikkek olcsóbbodását csakis a szabadkeres- kedelem mozdíthatja elő. Krausz D. Idegenforgalmunk megalapozása.-Lapunk hasábjain volt szó leg- elsőbben arról, hogy e háború alatt kell meg előkészítenünk a talajt idegenforgalmunk fellendítésére. — Dr. Körösy László, lapunk neves főmunkatársa e célból nemcsak több értékes cikkével iparkodott számosakat megnyerni ezen, városunk jövendő életére oly nagy kihatással biró eszmének, hanem elismerésreméltó buz- gósággal‘minden erre vonatkozó fontosabb munkát el is végzett, úgy, hogy ideális törekvése első lelkes megértőinek, a Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya vezetőségének teljesen kész tervezet volt birtokában, amidőn a vaskapui kilátóban múlt év június hó egyik vasárnapján tartott választmányi ülésén kimondotta, hogy megalakítja, egyelőre saját kebelében, az idegenforgalmi bizottságot. Akkoriban teljes optimizmus uralkodott a szövetséges államok népei között, az itthon levő tudósok Mit- teleurópáról cikkeztek, a Duna fontosságáról gyönyörű beszédek hangzottak el és a közeli aratás a legszebb reményekkel kecsegtetett. Budapest székesfőváros is megszervezte az idegenforgalmi hivatalt, hogy a közeledni látszó béke napsugaras idejét teljes felkészültséggel várhassa. Ez öntött bizalmat az esztergomi turistáknak városunkat rajongva szerető kisded csapatába. Olyan lelkes földinktől tüzelve, mint dr. Körösy László, megtették az első és legszükségesebb lépést, leveiet Írtak a fővárosi idegenforgalmi hivatal szervezőjének, dr. Déri Ferenc alpolgármesternek. A levélben az idegenforgalom nagy ügyét és fontosságát teljesen megértő hangon kérték az alpolgármestert, hogy városunkat, mint a főváros közelében nevezetességeivel kiváló vonzerővel biró kirándulóhelyet és hivatott penziono- pelist karolja fel az idegenforgalmi hivatal akcióba lépése alkalmával. A levélhez rövid tájékoztató leirás is csatolva volt a hivatal használatára, amely Esztergomot főbb nevezetességeinek felsorolásával az idegenek figyelmébe ajánlotta. A levél elment es hosszú ideig nem hallottunk sorsáról, de a fővárosi idegenforgalmi hivatal felől sem. Koronázás alkalmával azonban a közben teljesen megszervezett hivatal ugyancsak kimutatta használhatóságát és a sikereken felbuzdulva, most már annyira megerősödött, hogy gondolhatott az esztergomi kérvény elintézésére is. Az elintézés, ha soká váratott is magára, de teljes örömünkre szolgálhat. A turista egyesület kicsiny bizottságát most már felbátoríthatja lassan-lassan szélesebb körű működésre is. A válasz, mit a székesfőváros idegenforgalmi hivatala az esztergomi turista egyesület idegenforgalmi bizottságának elnökéhez Farkas Elekhez intézett, többek közt a következőket tartalmazza.- „Hivatalunk a múlt év novemberében kezdte meg működését s kiadmányai sorozatát az e pilanatban sajtó alatt levő német nyelvű s külföldre szánt rö- pives tájékoztatóval kezdi meg s ezt, mihelyt megjelenik, leszünk bátrak a Bizottságnak megküldeni. Egyszersmind készséggel ígérjük meg, hogy Esztergom idegenforgalmi ér- dekeit, mint székesfővárosunkhoz legközelebb eső attraktiv városunkét, szívesen fogjuk szem előtt tartani.11 Ma amikor a gyomor kérdése vált elsőrangúvá, kissé nehéznek is tetszik nekünk egy olyan jövő képének megfestése, amelynek körvonalai eme sorok elolvasása után feltünedeznek lelkűnkben. Gondolkozniok azonban érdemes a dolog felől azoknak, akik ezen ügyet rokonszenvvel kisérik. Az a hatalmas verseny, amely idegenforgalom tekintetében a békés idők el- következésekor megindul, ne kapkodásban, hanem kiforrt nézetek, jól megfontolt és kivitelre kész tervek birtokában találja az esztergomiakat. H. I. HÍREK Közélelmezési értekezlet. A hétfői közélelmezési ülésen, amelyen a polgármester akadályoztatása miatt Huray Ferenc v. főszámvevő, a közélelmezési iroda vezetője elnökölt, bejelentették, hogy az Orsz. Közélelmezési Hivatal utasította a várost, miszerint a háziez-