Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 17. szám

Esztergom, 1917 XXXIX. évfolyam 17. szám Csütörtök, március 8 SZERKESZTÓSEG ÉS KIADOHiVA AL: SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉS' 5 HIRDETÉSI DIJAK STB. KÖ DINDŐK­Valutánk és a szabadkereskedelem. A háború teremtette rendkí­vüli helyzetek változást hoztak az egész kereskedelembe. Az államnak óriási szükséglete elő­teremtéséhez gyakran erélyesebb eszközökhöz kellett folyamod­nia, hogy biztosítsa a legfonto­sabbat, a saját szükségletét. Ezt mindenki helyeselte és elenyé­sző az a százalék, hol ez a felfogás nem talált megértésre. Ma minden és mindenki legyen az állam szolgálatában, ez mind­annyiunk érdeke. S ez érdeke elsősorban annak, ’aki a jövőt szebbnek, vagy olyannak akarja látni, mint amilyen volt a múlt. Lehetetlen annak az egyén­nek nem örömmel hoznia meg a legnagyobb áldozatot is va­lutánk visszalengéséért, aki va­gyonos. Mert mi jobb ? Ha 100 koronáért csak 70 korona értéknek megfelelőt kap, vagy rendezett valutáris viszonyok mellett —- amely rendezéshez természetes, hogy az állam el­csíp abból a 100 K-ból, de nem ily nagy százalékot — az ér­téknek megfelelőt kapja. Az állam érdeke tehát első­sorban, közvetlen a háború után, az lesz, hogy minden rendelkezésere álló anyagi esz­közzel visszaállítsa valutánkat. Csak, ha ezt rendezte, szabad az igen megcsappant készletek pótlásáról gondoskodni. Mert annál a mennyiségnél, melynek beszerzésére feltétlenül szüksé­günk lesz, egyrészt azért, hogy a háború alatt részben meg­szűnt cikkeket behozhassuk, másrészt, hogy a megcsappant mennyiségeket növelhessük, ha­talmas összeget tesz ki az a különbözet, mely a mai hábo­FÉLELŐS SZERKESZTŐ : FŐMŰ >JKATÁRS : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. DR KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK : LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRA* : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLER. MYJLTÉR SORA 50 FILLER. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA rús valutánk mellett előállana és aközött, ha valutánkat sike­rül rendes nívójára visszaállítani. Az eléggé megromlott valu­tánk további gyengülését sike­rült megakadályoznunk a beho­zatali tilalmakkal, melyekkel a felesleges, vagy pótolható cik­kekért nem szükséges a kül­földre mennünk. A feltétlenül szükséges behozatalt pedig el­lensúlyozzuk a cukor, petró­leum és egyéb cikkek kivételé­vel. További rosszabbodás te­hát valutánknak a háború fo­lyamán nem fog beállanr. Gondoskodni kell azonban az államnak arról, hogy a há­ború után, amikor, mint emlí­tettem, óriási mennyiségű árú behozatalára lesz szükség, en­nek beszerzését a legitim ke­reskedelem kapja. Annak meg­állapításául, hogy ki tartozik ide, szolgáljon alapul az a Úsz­ta, mely megmutatja, kik siet­tek előmozdítani valutánk ked­vezőbbé tételét s kik segítették ezzel elő a behozott ipari cik­kek olcsóbbodását. Érdeke ez az államnak is, mert ezáltal oly egyének kezébe juttatja az új árutömeget, kiknek szemé­lye elég garancia ahhoz, hogy nagy adóalanyok legyenek s kellő biztosítékot nyújtanak a várható spekuláció megakadá­lyozására. Helytelen tehát némelyeknek az a felfogása, hogy az állam bizonyos módosításokkal tartsa meg továbbra is a központo­kat s szolgáljanak ezek az im­portált nyersanyagok megszer­zésére. Nem. Az allam az itt elérhető nyereséget ossza meg az adóalanyok között, kik adó­ban juttassak el a kormányhoz azt a várható hasznot, amit az i állam a központoktól nyereség-1 szedés címén remél. Mert min­den olyan intézkedést, mely bé­kében a szabad kereskedelem megakadályozására irányul, meg kell törni, mert az állam fej­lesztését, a forgalomnak emel­kedését, az ipari cikkek olcsób­bodását csakis a szabadkeres- kedelem mozdíthatja elő. Krausz D. Idegenforgalmunk megalapozása.-Lapunk hasábjain volt szó leg- elsőbben arról, hogy e háború alatt kell meg előkészítenünk a talajt ide­genforgalmunk fellendítésére. — Dr. Körösy László, lapunk neves főmun­katársa e célból nemcsak több érté­kes cikkével iparkodott számosakat megnyerni ezen, városunk jövendő életére oly nagy kihatással biró esz­mének, hanem elismerésreméltó buz- gósággal‘minden erre vonatkozó fon­tosabb munkát el is végzett, úgy, hogy ideális törekvése első lelkes megértőinek, a Magyar Turista Egye­sület Esztergomi Osztálya vezetősé­gének teljesen kész tervezet volt bir­tokában, amidőn a vaskapui kilátó­ban múlt év június hó egyik vasár­napján tartott választmányi ülésén kimondotta, hogy megalakítja, egye­lőre saját kebelében, az idegenfor­galmi bizottságot. Akkoriban teljes optimizmus ural­kodott a szövetséges államok népei között, az itthon levő tudósok Mit- teleurópáról cikkeztek, a Duna fon­tosságáról gyönyörű beszédek hang­zottak el és a közeli aratás a leg­szebb reményekkel kecsegtetett. Budapest székesfőváros is megszer­vezte az idegenforgalmi hivatalt, hogy a közeledni látszó béke napsugaras idejét teljes felkészültséggel várhassa. Ez öntött bizalmat az esztergomi turistáknak városunkat rajongva sze­rető kisded csapatába. Olyan lel­kes földinktől tüzelve, mint dr. Körösy László, megtették az első és leg­szükségesebb lépést, leveiet Írtak a fővárosi idegenforgalmi hivatal szer­vezőjének, dr. Déri Ferenc alpolgár­mesternek. A levélben az idegenfor­galom nagy ügyét és fontosságát teljesen megértő hangon kérték az alpolgármestert, hogy városunkat, mint a főváros közelében nevezetes­ségeivel kiváló vonzerővel biró ki­rándulóhelyet és hivatott penziono- pelist karolja fel az idegenforgalmi hivatal akcióba lépése alkalmával. A levélhez rövid tájékoztató leirás is csatolva volt a hivatal használa­tára, amely Esztergomot főbb ne­vezetességeinek felsorolásával az ide­genek figyelmébe ajánlotta. A levél elment es hosszú ideig nem hallottunk sorsáról, de a fővá­rosi idegenforgalmi hivatal felől sem. Koronázás alkalmával azonban a közben teljesen megszervezett hiva­tal ugyancsak kimutatta használha­tóságát és a sikereken felbuzdulva, most már annyira megerősödött, hogy gondolhatott az esztergomi kér­vény elintézésére is. Az elintézés, ha soká váratott is magára, de teljes örömünkre szol­gálhat. A turista egyesület kicsiny bizottságát most már felbátoríthatja lassan-lassan szélesebb körű műkö­désre is. A válasz, mit a székesfő­város idegenforgalmi hivatala az esz­tergomi turista egyesület idegenfor­galmi bizottságának elnökéhez Far­kas Elekhez intézett, többek közt a következőket tartalmazza.- „Hivata­lunk a múlt év novemberében kezdte meg működését s kiadmányai soro­zatát az e pilanatban sajtó alatt levő német nyelvű s külföldre szánt rö- pives tájékoztatóval kezdi meg s ezt, mihelyt megjelenik, leszünk bát­rak a Bizottságnak megküldeni. Egy­szersmind készséggel ígérjük meg, hogy Esztergom idegenforgalmi ér- dekeit, mint székesfővárosunkhoz legközelebb eső attraktiv városunkét, szívesen fogjuk szem előtt tartani.11 Ma amikor a gyomor kérdése vált elsőrangúvá, kissé nehéznek is tet­szik nekünk egy olyan jövő képé­nek megfestése, amelynek körvonalai eme sorok elolvasása után feltüne­deznek lelkűnkben. Gondolkozniok azonban érdemes a dolog felől azoknak, akik ezen ügyet rokonszenvvel kisérik. Az a hatalmas verseny, amely idegenfor­galom tekintetében a békés idők el- következésekor megindul, ne kapko­dásban, hanem kiforrt nézetek, jól megfontolt és kivitelre kész tervek birtokában találja az esztergomiakat. H. I. HÍREK Közélelmezési értekezlet. A hétfői közélelmezési ülésen, amelyen a polgármester akadályoz­tatása miatt Huray Ferenc v. fő­számvevő, a közélelmezési iroda ve­zetője elnökölt, bejelentették, hogy az Orsz. Közélelmezési Hivatal uta­sította a várost, miszerint a háziez-

Next

/
Thumbnails
Contents