Esztergom és Vidéke, 1917
1917 / 15. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1917. március 1. és a szóban forgó alap létesítésének megnyerni. A kérdés komolyabb mérlegelését, megvitatását, esetleg kedvező megoldását meg fogja talán hozni a béke, amelyhez az óhajok és vágyak egész halmazának teljesülését fűzzük. Mikor sikerül a bonyodalmak tömkelegéből szerencsésen kibontakozni ; mikor fog az ég magas boltozatán a kiengesztelődés és megegyezés szivárványa felragyogni : halandó alig képes megmondani. igaza van egyik régibb költőnknek. A háborút is azon három dolog közé sorozza, amelyek esélyeit — mint énekli — „Isten... tudja csak Önmaga“. A természettudósok szerint a bálna erősebb, mint az elefánt. Táplálja kebleinket a remény, hogy a buvárhajók bálnái is határozottabb erővel fognak a borzalmas küzdelmek győzelmes befejezéséhez rendelkezni, mint a szárazföldi seregek elefántjai ! Ezzel a bizalommal tekintve a titáni mérkőzések beláthatlan színterére, forró köszönetét mondok a m. t. igazgató úr, a iek. igazgatóság, felügyelő bizottság, valamint a tisztikar becses fáradozásaiért és a legmelegebb érzelmekkel üdvözölvén ismételten a m. t. közgyűlést, a megkezdendő tanácskozáshoz szíves türelmét és érdeklődését kérem. Végezvén az elnök szavait, elhatározta a közgyűlés, hogy a megnyitó egész .terjedelmében vétessek fel a jegyzőkönyvbe. A jegyzőkönyv vezetésére és hitelesítésére vonatkozólag tett intézkedések, után tárgyalás alá vette a közgyűlés a pénztár üzleti tevékenységéről szóló jelentéseket és a 40 kor. osztalékkal együtt jóváhagyta. Majd Nagy István, Tónay Tivadar, Knzsány Vince részvényeseket egyhangúlag igazgatósági tagokká választotta. Az új igazgatósági tagok nevében Tónay Tivadar mondott szép szavakkal köszönetét. Bejelentett indítványok nem lévén, mielőtt elnök a gyűlést bezárta, Grósz Ferenc igazgató emelkedett fel és igen melegen tolmácsolta a közgyűlés köszönetét az elnök fáradozásáért. Az elnök viszont a részvényesek szíves megjelenését köszönte meg és az intézetet jóindúlatú támogatásukba ajánlotta. HÍREK j f JEDLICSKA PÁL f Kedden délután ismét kialudt a Magyar Sión hegyén egy értékes élet, meghalt Jedlicska Pál prelátus- kanonok, a volt nagyszombati vikárius. Nemrégiben súlyos baleset érte őt, amelynek következtében karját törte és súlyosan meghűtöt- te magát. A 73 éves öreg úr gyönge szervezete nem tudott megbirkózni a váratlan bajokkal és beállott a halál nagyszámú tisztelőinek őszinte bánatára. Jedlicska Pál született 1844 január 14-én Alsólopassón, Nyitramegyében. Iskoláit Nagyszombatban és Esztergomban végezte. 1866. július 25.-én szenteltetett pappá. Előbb a Pozsony- megyei Csesztén, majd Budapest- Tabánban volt káplán. 1870-ben Istvánfalun, 1874-ben Felsődiósdon lett. plébános 1882-ben a szomolányi kerület alesperesévé, 1902-ben esztergomi kanonokká neveztetett ki s egyben a nagyszombati érseki hely- nökség vezetésére nyert megbízatást. 1903-ban a Keresztelő Szent- Jánosról nevezett váradhegyi cimz. préposttá, 19C8-ban nyitrai főesperessé neveztetett ki. 14 évig viselte a nagyszombati érseki helynökség tisztségét, míg aranymiséje után, ame lyet a vikariatus papságának lelkes ünneplése mellett múlt év nyarán Máriazellben tartott, 73 éves korára való hivatkozással lölmentését kérte, amit a hercegprímás el is fogadott. Ez alkalommal a király őt érdemei elismeréséül a Ferenc József-rend csillagos középkeresztjével tüntette ki. Múlt év novembereben költözött Esztergomba, ahol kedden délután kilehelte munkás lelkét. Jedlicska Pál vonzó egyéniségén kívül főleg kiterjedt irodalmi munkásságával nyerte meg fellebbvalóinak bizalmát és megbecsülését. Még 1875- ben kinevezte Trefort miniszter őt a Műemlékek Orsz. Bizottságának tágjává. A Szent István Társulat tudományos- és irodalmi osztálya is tagul választotta, nemkülönben a Kath. írók és Hírlapírók Orsz. Pázmány Egyesülete is, amelynek választmányában foglalt helyet. Jedlicska nemcsak a történetírás terén működött nagy sikerrel, hanem az időszaki sajtóban is, ahol sűrűn szólt hozzá a napi kérdésekhez. Az egyházi iro dalom terén is figyelemreméltó működést fejtett ki. A történettudományi es egyházi szaklapokban megjelent számos dolgozatán kívül főbb munkái ezek : „Néhány szó törvényhozásunk szellemerői s a hazai katho- likusok közel teendőiről.“ (1874.) Társadalmi testvérharc a modern jogállam és a kath. egyház közt“ (1879. 2. kiadás 1896.) „Kiskárpáti emlekek“ (2kötet 1882, 1891.) „A kereszténység alapja a valódi haladásnak“ (1885) „Adatok erdődi Pálffy Miklós, a győri hősnek életrajza korához. 1552—1600. (1898.) „Don Bosco élete“ (1904.) Jedlicska prelátus holttestét f. hó 2.-án d. e. 9 órakor a főszékesegyházban bemutatandó sz. mise után beszentelik, majd Alsólopassóra szállítják és ott helyezik örök nyugalomra. ☆ -is Olvasóinkhoz. Helyszűke miatt mai híreink egy részének közlését a következő szamra kellett halaszta- nunk. A vármegye közgyűlése. Kedden d. e. 10 órakor a varmegye törvényhatósági bizottsága közgyűlést tartott, amelyen Meszleny Pál főispán elnökölt. Napirend előtt az elnöklő főispán meleg elismerő szavak kíséretében nyújtotta át dr. Major Ödön vm. árvaszéki elnöknek a Ferenc-József rend lovagkeresztjét, Bathy Béla nyug. ebedi jegyzőnek pedig a koronás arany érdemkeresztet. A közgyűlés tagjai állva hallgatták végig a főispán beszédét és a két kitünteti férfiút lelkes ünnepelte- tésben részesítették. A kitüntetésért előbb dr. Major Ödön mondott köszönetét. „Ma, amikor mindenkinek teljes erejével és önzetlenül kell a haza javáért munkálkodnia, — úgymond, — csak egyet tartoi< kitüntetésre érdemesnek, az ellenség előtt kifejtett hősies bátorságot." E kitün- tüntetés, úgy érzi, a fronton levőket rövidíti meg. Mit érdemeljenek azok, ha már ő az itthon végzett munkáért y magas elismerésben részesült! E kitüntetést csak buzdításul tekinti, hogy a hadban hősi halált haltak családjainak, kiskorú árváinak ügyét minél hathatósabb védelmébe vegye és így a hősök gyermekei valláserkölcsös, hazafias nevelésben részesülvén, tanult, szorgalmas, hasznos polgárokká lehessenek. Kéri e munkájához a vármegyei tisztikar és a törvényhatóság lelkes támogatását. A szép beszéd után Báthy Béla mondott köszönetét a kitüntetésért, kérve a főispánt, hogy hódolatteljes köszönetének a trón zsámolya előtt .is kifejezést adni szíveskedjék. Erőt, kitartást, sikert kívánva a vármegye tisztikarának és a törvényhatóságnak a köz érdekében kifejtett nemes munkájához, beszédét a főispán éltetésével fejezte be. Ezután az elnök dr. Frey Vilmos huszárfőhad- nagyot, a vármegyei árvaszék jelenlevő ülnökét üdvözölte abból az alkalomból, hogy bár sebesülten, de a legszebb kitüntetésekkel elhalmoz- va, ^szolgálattételre ismét a vármegyéhez osztatott be. Végül kegyelettel emlékezett meg a főispán Magos Sándor kir. kúriai bíiróról, akinek emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg a közgyűlés. A tárgysorozat pontjai gyors egymásutánban peregtek le ezután. A közgyűlés jóváhagyta a városi jéggyár létesítését; a városi alkalmazottak háborús segélyét, dr. Szilárd Béla vm. tb. és II. főjegyző lemondásával az eszter- gomjarási főszolgabiróságnál megüresedett ügyészi megbízotti tisztségre dr. Berényi Zoltán ügyvédet nevezte ki es elhatározta, hogy az ált. kötelező polgári segédszolgálat ügyében Zemplém vm. átiratához hasonló szellemű felterjesztést intéz a kormányhoz. A közgyűlés 3All órakor már véget> ért. Az ipartestület közgyűlése. Esztergom sz. kir. városi Ipartestület folyó hó 4-én azaz vasárnap délután 3 órakor, az ipartestület székházának tanácstermében rendes évi közgyűlést tart. Ha esetleg március 4-én a tagok összeségének legalább fele meg nem jelennék, úgy a közgyűlést az alapszabályok 11. §-d alapján minden újabbi meghívás s a tagok számára való tekintet nélkül 1917. évi március 11-én délután 3 órakor tartják meg az ipartestület tanácstermében. Esítergom sz kir. város polgármesterétől. 2266/917 pm. sz. Hirdetmény. Értesíti a szab. kir. város polgár- mestere mindazokat, kiktől a legutóbbi élelmicikk-rekvirálás alkalmával a hatósági kiküldöttek fölöslegként jelentkező búzát, rozsot, árpát, vagy kétszerest vettek át, hogy az átvett mennyiség árának megfelelő összeget f. évi március hó 1, 2, 3, 4, 5 és 6-ik napjain az Esz- tergommegyei párkányi takarékpénztár gabona-osztályában felvehetik. A kifizetés az alabbi csoportok szerint fog történni: Március hó 1. és 2. napjain az A-G-ig terjedő, „ „ 3. és 4. „ a H-L-ig „ „ „ 5. és 6. „ az M-Zs-ig „ betűk valamelyikével kezdődő csa- ladnevűek. A jelentkezés alkalmával fel kell mutatni azon nyugtatványt, melyet a harósagi kiküldöttek a fölösleg átvételekor írtak. A rekviralás alkalmával igénybe vett egyéb élelmicikkek ára még március hó folyamán szintén kifizetésre kerül. Erről az érdekelteket annak idején szintén értesíteni fogom. Esztergom, 1917. évi február hó 27-én. Antony Béla po'gármester. xAí*~l ro.Ai/-> «V. Air* ~\Airh «n\ain *,\aíré íré ^Airé *4Airé riAZp riAjZ"* riAZZ* c^Aifé T ft 8 pjí . ft MEGHÍVÓ. g ft fej f»iS A fe| I BÁTORKESZI TAKARÉKPÉNZTÁR jjjj »5 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG m ft XVI. évi rendes közgyűlését fej PÍ ^ :mi 1917. év március hó 19-én (hétfő) d. e. 10 órakor ^ az intézet hivatalos helyiségében tartja meg, melyre a rész- ^ PÍ vényesek ezennel tisztelettel meghivatnak. SS Q i m ff! m TÁRGYSOROZAT: jelentése és a zárszámadás előIgazgatóság évi terjesztése. Felügyelő-bizottság jelentése. Nyeremény mikénti felosztása és a felmentvény megadása. Az alapszabályok 55. §. értelmében az igazgatósághoz netán benyújtott indítványok tárgyalása. Bátorkeszi, 1917 január 15. Renner József igazgató. S. f Kivonat az alapszabályokból. | 49. §. A közgyűlésen csak oly részvényes gyakorolhatja l szavazati jogát kinek részvénye a közgyűlés tartását megelőző f év végéig nevére átíratott s az szelvényeivel együtt a köz< gyűlés megkezdése előtt s annak tartamára az intézet pénz< táránál letétetett. öeöt nr«ír öröröKíTíröKíiCíi: 222/917 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János utca 18 20. szám
