Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 2. szám

XXXIX. évfolyam 2. szám

Csütörtök, január 11

Esztergom, 1917

POUTimés TRR5F)DFlLM!LfíR

SZERKESZTŐSÉG ES KIADÓHIVATAL :

SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21.,

HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ

közlemények továbbá elő fizetési

ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK.

A kisgazda háborús teendője.

Könyvünk címéül azt választottuk, hogy megállapítsuk a kisgazda teendőjét a háború alatt és azután.

Nos, az előrebocsátottakbo! már most kisgazdáink maguk is meg fogják tudni oldani ezt a föladatot. Kitüntettük, hogy kisgazdáink teendője a háború alatt és azután csak az lehet, hogy harcosaink, valamint saját magunk táplálására igyekezzenek minden erejük fölhasználásával a táplálékul szolgáló növényeket minél nagyobb tömegben termeszteni; ezenkívül törekedjenek a hús, zsír, tej és tojás hiányának csökkentése és azok olcsóbbá tétele végett a kecske-, sertés-, baromfi-, valamint a házinyul-tenyésztést fölkarolni és fejleszteni.

Ennek a föladatnak teljesítése elsősorban hazafiúi, azután társadalmi és valláserkölcsi szempontból Ítélendő meg. Ugyanis mindenki, aki a harctéren küzdő véreink táplálását továbbá, saját magunk és családunk eltartását testi munkájával előmozdítja, az a magyar haza fenntartását' biztosítja és hazáját épen úgy védelmezi, mint akik életük kockáztatásával a lövészárkokban védik a haza vérrel szentelt földjét.

Azáltal továbbá, hogy a kisgazda itthon levő népünk táplálkozását előmozdítjaa drágaságot enyhíti, polgártársai nehez megélhetését könnyebbé teszi — társadalmi kötelességet teljesít, felebaráti szeretetet gyakorol, amely keresztény vallásunknak is egyik alapvető követelését képezi.

t

♦

*

$

FÉLELŐS 5Z2RKESZTŐ: FÖMUMKATÁRS;

DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. DR- KŐRÖSY LÁSZLÓ.

KIADÓ ULAJDONOSOÍ:

LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI.

MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

De másrészt ennek a fontos hazafias és valláserkölcsileg is nagyon indokolt föladatnak teljesítése a kisgazdára nézve még külön szép anyagi haszonnal is jár.

Ha egy pillantást vetünk a mai terményárakra, a kisgazda a főzeiéktermelés meg állattenyésztés által három-négyszerte több jövedelmet fog kapni földjei után. mint kapna, ha azokon csak egyszerűen gabonát vagy kapás növényt termesztett volna.

Pedig a több bevétel a mai háborús időben nagyon ráfér a kisgazdára és megokolt is, mert nemcsak a gazda által előállított termény drága, de minden oly anyag és eszköz drágább lett, a mire a gazdának az ő gazdálkodásához szüksége van.

Meglehet, hogy a termények mai árai idővel majd alább fognak szállani, ha a termelés nagyobb arányú lesz ; de hitem szerint néhány évig az árak még mindig olyanok fognak maradni, melyek mellett a gazda a íőzeléknövények termesztése és az ajánlott kisebb állatok tenyésztése mellett eléggé jól meg fogja találni számadását.

Hiszen végre is a mai ártáblázatból látható, hogy még a kormány által makszimált árak is jól vannak a gazdára nézve megállapítva. Túltermelésről pedig egy évtized előtt ne is álmodjék senki !

Rudinai Molnár István.

Közegészségi íeiadatok a háború után.

Az emberi lélek úgy van berendezve, hogy törekvései, vágyai inkább a jövőre, mint a jelenre vannak irányítva ; mintha a jelen szenvedései miatt a jövőhöz fordulna kárpótlásért, vigaszért, melynek keretét, tartalmát nem a rideg valóság méri ki, veti be, hanem a színes fantázia ad neki jól eső meleget, fényt. Még nem múlt el határainkban a nagy pusztító jégverés, még szaporodik az áldozatok száma, még jajgat, nyöszörög a föld a mély sebektől, még sirva-sir a levegő a kis és nagy ólomzáportól, még töredeznek a családfák viruló ágai, — de már kell, hogy család, társadalom, állam a jövőre irányítsa figyelmét ; hogyan lehet majd a nagy emberveszteséget pótolni, hogyan lehet a meglevő embererőt legjobban értéke- siteni, hogyan lehet a nagy sebeket behegeszteni ?. ..

Ebben a munkában is azt látjuk, hogy az országos ügyek hamúpipő- kéjének, a közegészségügynek, jut tán a legsúlyosabb feladat, a legintenzivebb munka. Ennek a munkának kettős a feladata : egyrészt megszüntetni azokat az okokat, melyek a halálozási statisztika adatait abnor- misan növelik ; csökkenteni a halálozást a lehető legkisebb mértékig ; másrészt javítanunk kell azokat az életkörülményeket, amelyek a szaporodást kedvezően befolyásolják. Preventivákról van szó, oly befektetésekről, amelyek ha nem is azonnal, de később annál gazdagabban kamatoznak. S ha ki akarjuk cöve- kezni az elvégzendő legfontosabb közegészségi teendők kereteit, akkor zsinórmértékül azok a betegségek szolgálnak, amelyek békeidőben legjobban pusztítják a magyar fajt.

A tüdővész évente 70—80 ezer emberéletbe kerül; mintegy 400 — 500 ezerre tehető azok száma, akik gü- mőkóros megbetegedés miatt improduktív életet kénytelenek folytatni ; milliókra rúg azon összeg, amelybe a gümőkóros betegek gyógykezelése, táplálása, gondozása kerül. Célszerű, preventív intézkedések révén módunkban van csökkenteni a betegek számát s igy szaporítani a kereső, produktiv elemet ; másrészt csökkenteni az e célra fordított ösz- szeget, terhet. A kezdeményező lépések már megtörténtek. A belügyminiszter a törvényhatóságokhoz leíratott intézett ez ügyben. A kérdést azonban csak egy nagyobb, mélyebbre hatoló szociális átalakulással lehet kedvezőbb vágányra terelni, melyben a nép széles, alacsony rétege ki fog költözni a mai szűk, földes, sporhertes lakásából, búcsút mond a pálinkaivásnak s ezt épúgy, mint a régiek, csak a sánta lovak gyógyítására használja; a mindennapi imádság mellett oltárt emel az egyéni és köztisztaságnak is.

ELŐFIZETÉSI ÁRA« :

EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. MYILTÉR SORA 50 FILLÉR.

t HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT

$ KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA A

A csecsemő és gyermekhalálozás már a világháború előtt is sötét lap volt az országos statisztika évkönyvében ; még inkább az most.

Emellett az egyke ren dszer már csirájában hervasztja el az ember- virágot, az öntudatlanul követett malthusi tanok ritka rendeket termelnek . .. Ezek ellen is van orvosság ; de ez az orvosság nem ott terem, ahol oly kevés bölcsességgel (parva sapientia) kormányozzák az államot, nem ott, ahol csak reprezentációra vannak berendezve a vezető férfiak, nem ott, ahol a népet nem tudják magukhoz emelni, ahol a nép csak adóalany, de nem szeretetteljes gondozás tárgya. Ezt a kérdést első sorban azoknak kell megfogniok, akik a nép körében élnek ; értem az orvosokat, lelkészeket, tanítókat, jegyzőket. Kezdeni kell az elemi iskolában, folytatni a felnőtteknél az emberi szervezet megismertetését, az egészségtan tanítását. Anyák iskolája. A nő jövő feladatának teljes tudatában legyen és a szükséges ismeretekkel bírjon, mikor a mirtuskoszorút fejére teszik.

Ez a taposatlan út elvezet bennünket a természettudományok értékes gyümölcseihez: a magyar faj bő, egészséges szaporodásához, mely betölti a támadt nagy szakadékokat.

A harmadik tér, mely komoly, nehéz munkát igényel; az alkoholizmus. Az alkohol az egész emberiség veszedelme. Nem arról az 1—2 deci borról, sörről van itt szó, melyet a jól megebédelt, vacsorázott emberek a társaság hangulatának élénkítésére egyszer-másszor elfogyasztanak ; ez még nem indított volna alkoholellenes akciót. Itt azokról az esetekről van szó, ahol az emberek: felnőttek, gyermekek a szeszes italban, különösen a pálinkában, tápláló erőt keresnek s így nemcsak a táplálásuk lesz hiányossá, hanem egyúttal degenerálódik szervezetük. Különösen a még ki nem fejlődött szervezetre hat ebben a kettős irányban. Az alkoholizált szervezetnek csökkent az életereje, ellenállóképessége ; fokozódott a betegségek iránti hajlam. Az utódok testi, szellemi defektusokkal megverve jönnek a világra s az elmebetegségek 30—40%-a is ennek a rovására írható.

Az a mélyebb szociális átalakulás, melyben a nép műveltségénél fogva teljes öntudattal fog eljárni cselekvéseiben, majd irányt szab és erőt ad a kormányzásra hivatott államférfiaknak is; nem fogják tűrni a nemzetet ölő anyagok, italok szabadalmazott árúsítását. A magyar faj, az emberiség életerejét csökkentő anyag nem szolgálhat adóalanyul;