Esztergom és Vidéke, 1917
1917 / 96. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1917. december 25. Országos eseménnyé vált azután, mikor a mi Toldi Miklós termetű dinnyekereskedőnk Ktipecz Ferenc, 48 as honvéd, Seemann Alajos egri, közöshadseregbeli ezredest nemzeti zászlónk megsértése miatt, sürgöny utján, párbajra kihívta, A nap hőse Pestre utazásakor rögtön honvéd tisztté vált. A Pesti Napló, mint kapitányt dicsőítette. Az Ellenőr már leghíresebb honvédőrnagyunkat magasztalta Kupeczün kben. Az Egyetértés előkelő földbirtokosnak mutatta be. Sőt a Budapest már grófot teremtett belőle. Mulatságos irodalmi esetünk volt, mikor az elzüllött Sarkady István, az Uj Esztergom c. zuglapot Go mi Misi c. vicces revolverlapjává varázsolta. Viszont Esztergom irodalomtörténete számára irta Sebők Zsigmond azt az első Irodalmi Levelét, mely Peth.es Géza Aladár fűzfaverseit Hazafi Verái János gyártmányaival hasonlította össze. Maradandó becsű szakcikket írt Dr. Berényi Gyula szellemes orvosunk a mi hévízforrásainkról. Hasonló értékű Dr. Tergina Gyula értekezése. „A régi Esztergom fa- és rézmetszetű képeiről“ es „Régészeti emlékek Esztergomban és vidékén.“ Városunk címerét pedig Résö Ensel Sándor szaktudósunk magyarázta lapunkban. Klauzál Gábor a Széchenyi István- szobor leleplezése ünnepén ódát írt a mi számunkba. Sólymost Elek, a Népszínház népszerű művésze pedig A népszínháziak modora és még egyebek c. humoros tárcájával mulattatta olvasóinkat. Legnevezetesebb esemény volt azonban kétségtelenül az írók és .Művészek kirándulása. Blaháné vendég- szereplése és a fővárosi Rereskedő- ífjak Társulatd-nak külön gőzhajós expedíciója. Mindhárom ünnepünkön természetesen külön ünnepi számot adtunk ki. Lélekemelő kulturünnep virradt reánk uj főgimnáziumi középületünk fölavatásakor. Ekkor is külön emléklapunk jelent meg az épület történetéről és főgimnáziumunk statisztikai adataival. Legérdekesebb helyi irodalmi esemény volt Rumy Károly síremlékének fölavatása a szentgyörgymezei temetőben, a tudós születése százados évfordulóján. A márványemléket István Bácsi, Majer István kanonok emeltette. Rumy Élete c. irodalom- történeti tanulmányom koszorúzta pedig meg az ő megérdemelt síremlékét. * * * Horánszky Nándor vezércikkéből: ... Ki kell hevernünk a balsors csapásait, melyek hitünk és meggyőződésünk szerint műló jelenségek, de ezt csak megfeszített küzdelemmel érhetjük el, irtva és pusztítva mindent, ami romlott és veszni való, támogatva mindent, ami gyógyít és éltet. Mi, kik az előre törő közjó munkásai vagyunk, melegen kívánjuk e küzdelemben az erőt és kitartást a társadalomnak, a családnak és egyeseknek, hogy időjártával meg is érhessük azt, amit ma még csak tiszta szívből kívánunk: — a valóban boldog újévet ! * Az írók és Művészek tiszteletére kiadott Emléklap unk nevezetesebb autogramjai : Ész és erő nem elég, ha hiányzik a szent akarat. Asbóth. * Mi a monológ ? — Mikor az ember a saját szülei egyetlen gyermekével beszélget. Agai# * A kedves Esztergomiak érdeklődését azzal fogom viszonozni, hogy nem a szerepemből, de a lelkembő[ fogok nekik énekelni. Blaháné * * * író és kritikus. „Miből élsz te?“ kérdé a veréb a hangyát. „A magam munkájából; hát te?“ „A te munkádból,“ felelt a veréb és berontott a hangya éléstárába. Beöthy Zsolt. * Hajótok indul, jól mulassatok, Kik nem csináltok — hétfői lapot. Csukássy József. * Mindazok között, amiket tanultam annak vettem legtöbb hasznát,'ami nem tanultam meg. Jókai Mór * Az egyén korlátlan szabadságának korlátozása a társadalom szabadsága javara — ez a legmagasztosabb dolog; a legnehezebb is. Hárman Ottó. * Üdvözlet a kedves Esztergomia k nak ! Horánszky Nándor * Minden gyümölcs ára, Egy-egv virágnak halála. Lanka Gusztáv. * Minden út Rómába visz. Pulszky Ferenc. * Az ember boldogságát rendesen vágyai kormányozzak. Szana Tamas. ■ * A boldogságot kis körben keresd; a tetterőt az élet széles mezejére vidd ; a jót úgy fogadd, mintha rosszra, a rosszat, mintha jóra fordulna ; a mély érzésekkel, a nagy eszmékkel csínján bánj, — ez mérséklet és így bölcsesség, aki csak arannyal tud fizetni, azt számos veszteség éri az életben. Szilágyi Dezső. * A Dunába a láncot, de úgy, hogy azt a saját lábunkra ne fűzhessék ! Tiirr István. * Ha valakinek annyi szives látója van, mint nekem Esztergomban, akkor nemcsak jól érezheti magát, mint vendég, de büszke is lehet reá. Újházi Ede. * * * Második évfolyamunk értékesebb költeményeiből : Szerkesztő Úr! (Kőrösy. Lászlónak.) Szerkesztő Ur fogadja Szives üdvözletem ! Köszönöm, hogy kiváncsi, Mint folyik életem. Bizony nem rózsalombból Vetik az ágyamat. Mert párnaként keménykő Van a fejem alatt. S ha tán érdekli sorsom. Még azt is megsúgom : Örökös nyugtalanság Éjjelem, nappalom. Varom, hogy jobbra fordul A sors, csak várom én ; Oh, higyje el, hiába Biztat már a remény : Siralmas panaszommal De mit is untatom ! Mi szükség tudni Önnek, Hogy mi az én bajom ? Siralmas helyzetemmel Csak úgy szakíthatok. Ha szerkesztőnek egyszer Magam is fölcsapok! Arady József. * * * Szőkefürtös, kis angyalomhoz. Ha virágos réten járok S a kis pacsirtát hallgatom, Te jutsz akkor az eszembe, Szőkefürtös, kis angyalom. Ha vad vihar tombolását S rémes éjét virrasztottam. Élgondolom, mit csinálsz te, Szőkefürtös, kis angyalom. És ha akkor álmaimban A megnyílt ég üdvét látom, Ott is csak téged kereslek, Szőkefürtös, kis angyalom. Ha érdemelt boldogságért, Örök üdvért imádkozom, Akkor is csak rád gondolok, Szőkefürtös, kis angyalom. Klauzál Gábor. * * * Hogyha téged látlak... Hogyha jön a tavasz : Vele jön a gólya, Szebb napok, jobb napok Hírének hozója. Hogyha téged látlak : Öröm száll szivembe, Mintha csak abban is Szép tavasz eredne. Jön az ősz s a gólya Elszáll messze-messze S vissza sem tér tán az Elhagyott ereszre ... De az én örömem Szeretetre válik S ott marad szivemben Egész a halálig : Ozorai Oszkár. * * * Vigasz. Ezernyi fájdalom (között, Nem érdemelt keserv után, Azt hittem, hogy majd csak jobb lesz S pihenni is fogol talán. De napjaim csak múltának S a bú csak el nem távozók, Csalatkoztam, lemondottam S tudtam : hátra mi marad még. Akkor aztán elsimítád Homlokomról a felleget S én mosolygó szemeidben Láttam meg a nyájas eget. P. K * * * Húsvéti dal. Ébredjetek halott virágok, Föl újra élni, újra illatozni ! . . . Lágy szellő hoz uj tavaszt reátok, A pillangóval édes csókolózni, Harmatcsepptől édesebb ragyogni . • . Szép napsugár Az égre fel S te kis madár Daloljad el : Föltámadunk ! Ébredj szivem, szeretni vágyom 1 Dobogj föl édes tiszta szenvedélyre : Hadd boruljak el tündér világom, — Mint nefelejcs a patak tükrére, — Hű kedvesem dobogó keblére . . . Szép napsugár » Az égre fel, S te kis madár Daloljad el : Föltámadunk ! Szabó Mihály. * * * Költők sorsa. (Földváry Pistának.) Költészet mézédes nedűjét Nyomasztó gondok, keserűség, Tört vágyak sajtolják a szívből, Csalódások, bánat verik föl. Szegény'költő ! oh hány halott Mély sírja szived és dalod Búbánatos halotti ének, Búcsúztatója álomnak, reménynek! Leszámolsz emberrel, világgal S célhoz csak aztán érkezel, És meghalsz száz kínos halállal. Mig halhatatlanná leszel. Reviczky Gyula. * * * 1881. Esztergomi Naptárunk a múlt év végén a mi szerkesztősegünkben és nyomdánkban jelent meg. Budapesti és helybeli munkatársaink a vidék legtartalmasabb naptárává avatták a fővárosi sajtó szerint. Március végén a Mellinger-család Budapestre telepedvén, uj kiadótulajdonosunk lett Berényi Zsigmond, a Buzárovits nyomda faktora. Még inkább meglepte városunkat a hatalmas Palkovics Károly lemondása polgármesterségéről és Sziklay után a gyönge tehetségű Pap János megválasztása. Rendkívülibb történeti eseményt jelentett azonban gróf Forgách Ágoston megválása húsz évig elfoglalt főispáni székétől, mikor az ifjú székhelyi Majláth György lett a mi vármegyénk első kinevezett főispánja. Beiktatáskor külön ünnepi számunkkal volt szerencsénk üdvözölnünk. Rendkívüli esemény gyanánt ez évben kezdődött az uj hercegprímási palota épülni. Ugyanekkor nőtt ki a siker földjéből Iparbankunk középülete is. Nevezetes politikai mozgalom volt városunkban a függetlenségi párt zászlóbontása, amikor Horánszky Nándort gróf Apponyi Albert és Szilágyi Dezső kisérte diadalútjain. Pór Antal, a ki hat évig viselte szülővárosa képét, választás közben mondott le politikai dicsőségéről. Balogh és Völgyi közepes színtársulatai után Beődy Gábor előkelő előadásai kínáltak jobb féle társadalmi élvezetet. Országos hírű fényképészünk, Beszédes Sándor főszékesegyházunk kincstárának világhíres műremekeiről elsőrendű művészi fényképkiadást rendezett. Szövegét Dr. Czobor Béla irta. Franciára fordította Saissy Amadé tanár. Kiadta a Franklin Társulat nyomdája. Vezércikkeink a vízvezeték, az állami zálogház, Szent István királyunk szoboremléke, a cimkórság, a Polgári Kör, az Iparegyesület, a női ipar és a. magyarosító egyesület korszerű kérdéseit tárgyalták. A titokzatos Kadarkúti Rendről, melynek ötletes nagymestere a tudós Körész Kelemen ferencrendi barát és a Magyar Nyelvőr munkatársa volt, részletes leleplezést közöltünk. Külön díjtalan rovatot nyitottunk közérdekű ügyek megbeszélésére. „A közönség köréből.“ Uj rovat nyílt meg Rovó Bán tollából, ahol Pirok- győzi, Sunyisanyi, Kiváncsi Péter és Mukányi mulatságos alakjai szerepeltek. Komjáthy Jenő a ragyogó tehetségű fiatal költő, ki vakító meteorként tűnt el, remekeivel több Ízben megtisztelte lapunkat. Hevesi József és Sebők Zsigmond mesteri elbeszélései tárcánkat szintén magas színvonalra emelték. A múlt század elejéről és közepéről eredt régi szinlapjainkat közlésünkkel megmentettük a jövő számára. Esztergomi nyelvjárásunkról terjedelmes tanulmányt adtunk ki. Vasutunkról kiválóföldink: Scswar- zel Sándor (Kisfaludy Lipthay S.) műegyetemi tanár értekezett vezércikkeinkben. Varázséji Gusztáv, váci eredetű fiatal régészünk és munkatársunk emlékezetes tárcát irt az eredeti Báró Baldácsi Antal földesurról, akihez többed magával kirándult. Még a sajtó berkeiben is viszhangzott ez az esemény. Dr. Feichtinger Elek Fiúméból gyakran fölkereste szülőföldje lapját előkelő közleményeivel. Tanítóegyesületünkről Gyannathy József rendes tudósítónk számolt be. Szobouya Bertalan József kir. herceg gazdatisztje életrevaló Gazdasági Leveleket küldött.
