Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 73. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1917. szeptember 30. gyobbak is, emelkedett forgalomtól indítatva alaptőkéjüket felemelték, — azonban annak dacára, hogy az esztergomi takarékpénztár hasonirá- nyú tervét már a 4 év előtti köz­gyűlés is elhatározta, — az igazgató tanács mérlegelve az intézet eddigi ovatos és reális mérlegezési rendsze­rét a jelenlegi alaptőkének új kibo- csájtású részvényekkel 3,000.000 Kra leendő felemelését ez idő szerint szük­ségesnek nem látja. Megindokolja e véleményét azzal, hogy bár a jelen­legi nagy pénzbőség annak keresz­tülvitelében nem hátráltatja, nem fedné az intézet érdekeit e tőke szaporítás, azért, mert a szükséges jövedelmet az eddigi takarékos rendszer mel­lett, csak áldozat árán tudná elérni, feles tőkével előnyös kihelyezés mel­lett, ma is rendelkezik és az alap­tőke emelés aránytalan nagy adó­teherrel járna, áldozatot csupán hiú­ságból viselni nem kívánja. Az igazgatóság tagjai élénk érdek­lődéssel viseltettek a tárgysorozat minden pontja iránt, megelégedéssel tapasztalták az intézet fokozódó fej­lődésének mérvét s tanulságául an­nak, hogy az intézet vezetőségével szemben teljes bizalommal vannak eltelve, valamennyi indítványhoz egy­hangúlag járultak hozzá és az inté­zet örvendetes előrehaladásáról szó­ló bejelentéseket igaz megelégedés hangján vették tudomásul. 1 HÍREK i SH "H j LÉVAY SÁNDOR Gyásza van a vármegyének, gyá­sza az írás mesterségének, gyásza lapunknak is, mert elköltözött sora­inkból Lévay Sándor, közéletünk egyik széles látókörű, értékes alakja, lapunknak hosszú időn át tevékeny munkatársa és barátja. Munkás éle­tének nyarán, 57 éves korában, vá­ratlanul érte a halál, mely pénteken délután negyed fi órakor kiütötte a tollat kezéből. Az ország egy másik részén ezen a napon 100 éves örömünnepét ül­ték Tompa Mihály születésének. A csöndes faluk aranyszavú énekesének, a háborítatlan természet rajongó lelkű csodálójának rimaszombati érc- szobra alatt koszorúk erdeje illato­zott, mialatt az esztergommegyei Muzsla községben egy másik poéta- lélek szíve utolsót dobbant és egy­kor dalos ajka az utolsó sóhajt lehelte. Lévay Sándor poétalélek volt, vérbeli iróember, akinek lelke szerc- tetet áraszt, közelsége meleg rokon- szenvre gyújt, munkálkodása tiszte­letre, hódolatra indít. Zsemléren (Bars m.) született, is­koláit Esztergomban és Léván vé­gezte. Pozsonyban, mint piarista növendékpap figyelmet kelt közvetlen verseivel és a legjobb nevű irók ba­rátságát szerzi meg magának. Majd a fővárosban találjuk őt, ahol iro­dalmi téren számos sikert arat dol­gozatai révén és egyszerre több nagy lapnak lesz belső munkatársa. Meg­jelenik költeményes kötete és a neve jócsengésű még a múlt század 90-es éveinek derekán is. A sikerek azonban nem teszik el- bizakodottá. Józan gondolkodásával belátja, hogy reális pályára kell lépnie, ha jövőjét biztosítani akarja. A fővárosból Kőhidgyarmatra jön segédjegyzőnek, majd Libádon vá­lasztják meg, hol negyedszázadon keresztül működik a község népének szeretetétől övezve. Kartársai elnö­kükké választják meg az irodalmi téren folytonos kitartással és szép sikerrel működő jegyzőt, aki lapunkba is sorra írja szép verseit, novelláit és kitűnő aktuális cikkeit. Tagja a vármegye törvényhatósági bizottsá­gának. Négy év előtt kerül a vár­megye egyik legtekintélyesebb jegy­zői állásába, a muzslaiba. Az itt reá váró munka, különösen a háború kitörésével megőröli erejét. Pelhagy az irodalmi működéssel és utolsó percéig hivatása foglalja el. Ez év elején gyengélkedni kezd, de csak a váratlanul jött agyszélhűdés tudta megszakítani eletenek fonalát. Öz­vegye szül. Szabó Erzsébet és három gyermeke : Zoltán, Sárika és Luluka siratják. Temetése ma d. u. 3 órakor van Muzslán. Lelkeüdvéért az engesztelő szentmiseáldozat október hó 1.-én d. e. 8 órakor lesz a muzslai plé­bánia-templomban az Úrnak bemu­tatva. Emlékét kegyelettel őrizzük. H. A dorogi villamosáram bekap­csolása. A háborús idők legmeré­szebb helyi alkotása, a dorogi villa­mos áramnak Esztergomba való be­vezetése, amelytől annyi mizériának megszűnéséi reméljük, október hó elejével megvalósul. E héten végez­ték az utolsó kapcsolási munkaiato­kat és most már azoknak, akik a háborús petróleumhiány folytán ve­zették be lakásukba a villamvilágí- tást, ép úgy nem lesz okuk a beálló téli időkben panaszra, mint azoknak, akik elejétől fogva hozzá voltak szok­va a villamvilágítás kényelmeihez. Megszűnik az áldatlan harc is a szén­fuvarozás körül s igy az a szorult helyzetből eredt komoly fenyegetés, amelyet a párkányi fuvarosok gyér felvonulása eredményezett, ez egyszer szerencsére nem okozott komoly ösz- szekoccanást a „testvérvárosok“ kö­zött. Sőt, dacára a mai számunkban hivatalosan hirdetett áram-áremelés­nek, az áramfogyasztási kedv általá­nos fellendülésében bízunk. Legyen is az uj alkotás mindenben a város javára, gyarapodására és adjon bő­séges ambíciót városunk vezetőségé­nek más hasonló vállalkozási akci­ókba bátor elhatározással való belé­pésre is! Halálozások. Ralbovszky Endre nyug. alsószelezsénvi plébános f. hó 27-én éjjel életének G0. évében vá­rosunkban elhunyt. Temetése 28.-án d. u. 5 órakor volt a Jópásztor ká­polna sírboltjába. A megboldogult­ban Cseicsner Ferenc városi tiszt­viselő közeli rokonát gyászolja. — üzv. Fekete Györgyné szül. Heinczel- mann Borbála, néhai Fekete György esztergomi tanító özvegye, f. hó 27-én délben elhunyt. Szombaton d. e. fél 1 1 órakor temették a belvárosi te­mető kápolnájából meleg részvét mellett. Sörétárusítás a vármegye ré­szére. A m. kir. földmívelésügvi mi- 1 niszter értesítette a vármegye alispáni hivatalát, hogy a hadügyi kormány által a közélelmezés elősegítése cél­jából kiutalt korlátolt sörétmennyiség Esztergom vármegyére eső hányadát, — egyelőre a 10-es és 12-es számú sörétből, — a kijelölt árusítóknak megküldötte. Vármegyénkben Marosi József és üa, valamint Brutsy Gyula esztergomi és Vichor József pár­kányi cégek bízattak meg az árusí­tással. Sörét csak oly közvetlen fo­gyasztónak adható el, aki az idei vadászidényre megváltott vadászje­gyét, illetve erdőtiszti, vagy altiszti eskübizonyítványát felmutatja. Postai rendelésnél a vadászjegy, illetve eskübizonyítvány száma, az azt ki­állító hatóság neve és székhelye tüntetendő fel. A sörét eladási ára métermázsánkint 450 K. „A Magyar Nemzet Babérko­szorúja“ címen rokkant katonatisz­tekből álló csoport, a háborúban részt vett tisztek és legénység tevé­kenységét örökíti meg vármegyénként az utókornak. A művésziesen kiál­lított kötetek 5—600 oldalra terjed­nek a következő tartalommal: 1. néhai I. Ferenc József király és IV. Károly király életrajza arcképpel; 2. A magyar hadvezérek életrajza arc­képpel ; 3. A háború alatt működő kormányok és az illető vármegyék közigazgatásának tagjai; 4. A hábo­rúban résztvett katonatisztek és le­génység tevékenysége. (Kívánatra arc­képpel.) Felkéretnek az érdekeltek, hogy tekintettel az óriási anyag rend­szeres feldolgozására, adataikat (szü­letési év és hely, rang és csapattest (intézet), kifejtett tevékenység, ütkö­zetek, sebesülés, kitüntetés stb. és hogy melyik vármegyénél óhajtanak felvetetni) Kopácsy József ny. szá­zados cirnére, Budapet, II., Fő-u 7. legkésőbb ez év dec. 31-éig bekül­deni szíveskedjenek annál is inkább, mert az addig beérkezettek még az 1918 tavaszán megjelenő kötetekbe vétetnek fel. A műből esetleg befo­lyó tiszta jövedelem a „Nyugdíjas (rokkant) Katonatisztek és Tisztiöz­vegyek Országos Egyesülete“, vala­mint. a „Legénységi Rokkantak és Özvegyek Országos Szövetsége“ szer­vezési költségére fordíttatik. Burgonya jött a városba. Hosz- szú sorban népek állnak, — mind a burgonyára várnak. — Ki kosárral, ki meg zsákkal — estig várni ma nem átall. — Maximális áron adják, — nem pedig húszér darabját. — Ez kérem az igazságos, — igy nem éhezik a város. — Ha nincs kenyér, hús, szalonna, — legalább ez rendben volna ! — Egy baj van csak, sajnos, benne, — hogy több-lenne, hogy több lenne! — Hogy ne csak egy hétig legyen — biztos e jó eledelem, — hanem jöjjön minden héten — két vaggonnal rendben, szépen. — így a panasz lassan elül — s azok, akik járnak elül, — sorra népszerűek lesz­nek,— ki sem nézi, hogy mitesznek? — Azért hát e jelszó szálljon — át az esztergomi tájon, — erről szóljon minden ének: — „Bőven burgonyát a népnek!“ Nyugdíjas (rokkant) katonatisz­tek és tiszti özvegyek országos egyesülete. Felkéretnek azon nem tényleges (rokkant, nyugdíjas) tisztek és tiszti özvegyek, kik a „Nyugdíjas (rokkant) katonatisztek és tiszti öz­vegyek országos egyesületének“ me­gyénkénti szervezésében segédkezni szíveskednének, hogy pontos lakcí­müket a „Nyugdíjas katonatisztek országos egyesületének“ előkészítő bizottságához (Budapest, II., Fő-u. 7 ) beküldeni szíveskedjenek. Orvosi tanácsadó baleseti sé­rülteknek címmel dr. Lévai József ismert sebész, az Országos Munkás­biztosító Pénztár főorvosa a baleseti sérültekről ir. Számolva az üzemek­ben előforduló öszes balesetekkel, elő­adja a védekezés módjait. Könnyen érthető, minden orvosi tudákosság- tól mentes leírásainak nyomán min­denki könnyen megtanulhatja, hogy bajba jutott munkástársainak hogyan nyújthat gyors és szakszerű segélyt. A tanulmány kifejt, hogy az első segélynyújtás hibái miatt milyen sok ember maradt egész életében nyo­morék. Nemcsak a munkások részé­re hasznos és szükséges a Népszava könyvkereskedés uj kiadványa, ha­nem a munkáltatóknak is elsőrendű érdekük, hogy ez a könyv minél nagyobb elterjedést nyerjen. A könyv bolti ára 40 fillér. Minden könyvke­reskedésben kapható. Azért nem kell haragudni. Kiadóhiva­talunk a nyomdaüzem több, mint száz szá­zalékos drágulására s a papírhiányra való te­kintettel revideálta csere- és tiszteletpéldá- nyaínk cimeit s mivel azokat igen sok eset­ben nem találta kellőkép indokoltnak, törölte azokat. Tiszteletpéldányt és cserepéldányt a a jövőben csak kellő ellenszolgáltatás fejé­ben adhatunk annak, aki legalább némikép rekompenzálja cserepéldányunkat. Az, hogy valaki tiz-husz évvel ezelőtt néhány sorral, vagy akár szorgalmas munkával segítségére volt lapunknak, ma már nem lehet elegendő jogcím a tiszteletpéldányra. Szorgalmas leve­lezőink tiszteletpéldányai mindaddig járnak címükre, mig változatlan, figyelmes szolgála­taikat élvezzük. Esztergom szab, kir. Táras tanácsától. 10380/1917. tan. sz. Hirdetmény. Esztergom szab. kir. város képvi­selőtestülete 198/1917 kgy. számú határozatával az elektromos áramárát a magánfogyasztókkal szemben vilá­gítási célokra hektowatt óránként 8 (nyolc) fillérben, motorikus célokra 4 (négy), illetve 2'66 (kettő egész 66 századrész) fillérben állapította meg és az áramszolgáltatási feltételek és általános szabályzat II. Rész 1, 2 és 5 §§-ait ennek megfelelően módosí­totta. Ezen árak a f. é. október hó folyamán történt leolvasások által megállapított áramfogyasztásra nézve lépnek életbe úgy, hogy az október hó végén illetve november hó elején számlázandó áram fogyasztások már ezen árral fognak számiáztatni. Az átalány fogyasztók részére megálla­pított eddigi átalány dijak is ugyan­ezen időponttól kezdve egy hármaddal magasabban állapíttatnak meg. Kelt Esztergomban a szab. kir. város tanácsának 1917 évi szeptem­ber hó 22.-én tartott üléséből. Dr. Antony Béla polgármester. A magyar értelmiség politikai napilapja AZ ÚJSÁG ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre . 38'— K Félévre . . 19‘— K Negyedévre 9'50 K Egy hónapra 3,50 K Megrendelési cim : AZ UISÁG kiadóhivatala Budapest, VII., Rákóczi-út 54 789/917 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János ucca 18—30. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents