Esztergom és Vidéke, 1917
1917 / 62. szám
Esztergom, 1917. XXXIX. évfolyam 62. szám Csütörtök, augusztus 23. FOUTIKfíf és TRRSR SZERKESZTŐSÉG^ rÉS KlADÓlJlVAT AL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI 5 HIRDETÉSI DIJAK. STB. KÖ.DENDŐK. FÉLELŐS SZERKESZTŐ : FÖMUMXATÁRS: DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. DK KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK : LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSED MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉS ÁRAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . B K EGYES SZÁM I,R ‘ '’O FILLER. MYILTÉR SORA :-3 FILLER. HIRDETÉSEK ÁR$z./\öÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Új tájékozódás Esztergomban. Manapság nagyon közkeletű frázis az új tájékozódás. Nem jelent éppen újságot. Hanem szükségképen magával hozza a célok megvizsgálását, esetleg a változott körülmények szerint módosítását. És jelenti az új célok eszközeinek kiválogatását, új utak-módok kutatását, ha ugyan erről egyáltalán szó lehet. A világháború megpróbáltatásai egyeseket csak úgy, mint intézményeket, a társadalom ki- sebb-nagyobb csoportosulásait és egységeit parancsolóan utalják erre az új tájékozódásra. Az események oly gyorsan következnek egymásután, hogy ha a késedelmezés, a kényelmes napról napra éldegélés — tervszerű munka, céltudatosan erélyes előretörés és kitartás helyett — már azelőtt is silány tengődés, szánalmas vergődést jelentett az anyagi és szellemi erők mérkőzésének erős iramú versenyében : manap egyenesen a gazdasági csőd és erkölcsi összeroppanás a szükségképen bekövetkező sújtó szankciója a terv- telen nemtörődömségnek és a közért minden áldozatra, minden fáradságra képtelen önzésnek. Szerencsére előzékeny jóakaratban nincsen hiány. A főispáni programúi meleg érdeklődéssel fordul a megye székvárosának minden óhaja felé; a város polgármestere beszámolva bécsi útjáról, cikkének végén már különféle javaslatok előkészítését adja hirül ép olyan ügyekben, melyek érdekében az „Észtergom és Vidéke“ a közelmúltban ismételve szót emelt. Az új tájékozódás tehát folyik. De talán nem teljesen céltalan iránta a közönség érdeklődését ébren tartva néhány olyan témát érinteni, melyek fontosságuknál fogva a város sorsára igazán életbevágók s így hozzátartoznak az új tájékozódáshoz. A modern városi gazdálkodás főjövedelmi forrását részint közvetlenül, részint közvetve legtöbbhelyt az ipartelepek, gyárak szolgáltatják. Csak természetes tehát a törekvés, hogy ipartelepek szervezése Esztergomnak is életbevágó érdeke s fekvése, természeti kincsei a legnagyobb mértékben megadják hozzá a jogcímet. Azonban nem mellőzhető annak a megfontolása sem, hogy egyrészt csakugyan meg kell nyerni, ide kell édesgetni a befektető tőkét, másrészt jó előre buzdítani kell a megtelepedettek létföltételeit. A tőke me'gnyereshez ismét szükséges, hogy az kellőképen tájékozva legyen a viszonyokról. Nevezetesen a kedvezmények ügye lesz itt különösen megfontolás tárgya. Egyik hatalmasan fejlődő ipari varosunk, Győr nemannyira kedvező földrajzi fekvése — Komárom helyzete még kedvezőbb, — hanem különösen kezdetben nagy kedvezmények ingyen telek, 30 évi adómentesség, építkezések elősegítése olcsó téglával stb. — nyújtása által vált valósággal gyár várossá, ipari gócponttá, mely mostanság már kedvezmények nélkül is vonzza az újabb meg újabb telepeket s biztosít így gyors tempójú fejlődést és a megnövekedett igényeket is kielégítő jövedelmeket. Tudtunkkal ilyen általános érvényű határozat nálunk még nincs. Pedig ilyenek hozatala már azért is ajánlatos volna, 'mert erre támaszkodva lehetne megindítani a reklámot. Talán furcsa itt reklámot emlegetni. De azt, hiszem, éppenségel nem túl- modern gondolat. Hiszen nem egy város megtette már, hogy külföldi újságokban iparkodott ilyenformán érdeklődést kelteni és nem eredmény nélkül. Ami már most a telepek létföltételeit illeti, az voltaképen szakemberek dolga. Legyen szabad mégis megemlíteni kettőt : a villamos áram és a szén ügyét. Az elsőt azért, mert hallomás szerint az idén itt-ott zavarok voltak az áramszolgáltatásban, amik természetesen nagyon érzékenyen érintik a már meglevő ipartelepeket is. A szén ügyét meg azért, mert éppen most aktuálisak a szénszerződések. Talán nem árt kifejezetten ilyen irányban is biztosítani a város érdekét, ha mindjárt csak föltételesen is. Kereskedelemről, közlekedésről beszélni ez alkalommal nem sok értelme volna. Az első fogyasztó közönséget föltételez. Igaz hogy az ipartelepek útján megduzzadó lakosság magától fejlesztené. A második szintén szoros kapcsolatban, alárendelt összefüggésben van az iparral. A vasút elsősorban teherszállító minőségében jövedelmező vállalat. Ipari gócpont közlekedésügye is elsőrangúvá fejlődik, mert ez érdeke a vasútnak is, hiszen manap ez is csak üzleti vállalkozás, mely természetszerűen a maga hasznát, jövedelmezőségét keresi. Szó lehetne itt még az esetleges telepek helyéről, ezzel kapcsolatban a tabor és Párkány szerepéről, a szénkikötőről, az élelmezési-, fa- és fémipari telepeknek kedvező előfeltételekről. De ezekről részben már volt is szó e helyen, részben meg alapos szaktanulmányt kívánó kérdések Azt azonban talán mégsem árt hangoztatni, hogy ha kezdetben áldozattal, befektetéssel jár is:' nagyobb föllendülést, gazdasági konpolidálódást első sorban az ipar, a gyáripar ad kát. Első pillanatra talán ellenmondásnak látszik ezek után Esztergomról, mint fürdőváros- ról beszélni. Az is volna, ha füstös gyárakat pont a város közepére vagy pláne a fürdők mellé telepítenének. Dehát talán erről úgy sincs szó. Csak azt emeli ki, hogy az esetleges telepek helyének megállapítása sem figyelembe nem veendő kérdés. Esztergom üdülő, fürdővárosnak igenis alkalmas. Azzá teszik gazdag gyógyforrásai, környéke, kirándulóhelyei, szigeti sétahelye és kedvező kiimája, mely utóbbi a halálozási kedvező arányban is kifejezésre jut. Ez azonban éppen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy e téren hiányok, kívánalmak ne volnának. Itt van mindjárt a fürdők ügye. Nagyobb frekventálás alkalmával a Mala máris szinte szűknek bizonyul. Lehet, hogy az idei vendégjárás csak átmeneti jelenség, újabb befektetés tehát még valóban nem megokolt. De a lehetőség mégis csak meg van a közönség állandósulására, sőt növekedésére, vele kell járnia a növekedett szükségletek kielégítésére való készenlétnek is. S említsük meg itt, hogy a Dunafür- dő újra fölállítása sem volna megokolatlan. Igaz ugyan, hogy jó bornak nem kell cégér; de ennek az igazsága, sajnos, csak féligazság. Reklámra van itt is szükség, már természetesen olyanra, mely a viszonyoknak megfelel. De nem valami ismeretes — ha van egyáltalán — a kénes fürdő ú. n. gyógyjavallata és nem igen hiszem, hogy a malaviz- ből készült szénsavas vizek elterjesztése valami szélesebb körű akció tárgya lett volna. Pedig talán nem volna nagyon nehéz a lakáskérdés megoldása sem. Esztergomban elég sok a diákszállás. A vakáció, az üdülés idejére ez mind megürül; aztán meg nem is minden helyre jut diák : ezek amúgy is üresen álló lakások. Szállókkal talán több baj volna, mert újnak a létesítése a háború idején aránytalan befektetést kíván ; de úgy hallik, hogy a béke be-