Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 62. szám

Esztergom, 1917. XXXIX. évfolyam 62. szám Csütörtök, augusztus 23. FOUTIKfíf és TRRSR SZERKESZTŐSÉG^ rÉS KlADÓlJlVAT AL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI 5 HIRDETÉSI DIJAK. STB. KÖ.DENDŐK. FÉLELŐS SZERKESZTŐ : FÖMUMXATÁRS: DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. DK KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK : LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSED MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉS ÁRAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . B K EGYES SZÁM I,R ‘ '’O FILLER. MYILTÉR SORA :-3 FILLER. HIRDETÉSEK ÁR$z./\öÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Új tájékozódás Esztergomban. Manapság nagyon közkeletű frázis az új tájékozódás. Nem jelent éppen újságot. Hanem szükségképen magával hozza a célok megvizsgálását, esetleg a változott körülmények szerint módosítását. És jelenti az új célok eszközeinek kiválogatását, új utak-módok kutatását, ha ugyan erről egyáltalán szó lehet. A világháború megpróbálta­tásai egyeseket csak úgy, mint intézményeket, a társadalom ki- sebb-nagyobb csoportosulásait és egységeit parancsolóan utal­ják erre az új tájékozódásra. Az események oly gyorsan követ­keznek egymásután, hogy ha a késedelmezés, a kényelmes nap­ról napra éldegélés — tervsze­rű munka, céltudatosan erélyes előretörés és kitartás helyett — már azelőtt is silány tengődés, szánalmas vergődést jelentett az anyagi és szellemi erők mérkő­zésének erős iramú versenyé­ben : manap egyenesen a gaz­dasági csőd és erkölcsi össze­roppanás a szükségképen bekö­vetkező sújtó szankciója a terv- telen nemtörődömségnek és a közért minden áldozatra, minden fáradságra képtelen önzésnek. Szerencsére előzékeny jóaka­ratban nincsen hiány. A főispáni programúi meleg érdeklődéssel fordul a megye székvárosának minden óhaja felé; a város polgármestere be­számolva bécsi útjáról, cikkének végén már különféle javaslatok előkészítését adja hirül ép olyan ügyekben, melyek érdekében az „Észtergom és Vidéke“ a közel­múltban ismételve szót emelt. Az új tájékozódás tehát folyik. De talán nem teljesen célta­lan iránta a közönség érdek­lődését ébren tartva néhány olyan témát érinteni, melyek fontosságuknál fogva a város sorsára igazán életbevágók s így hozzátartoznak az új tájé­kozódáshoz. A modern városi gazdálko­dás főjövedelmi forrását részint közvetlenül, részint közvetve legtöbbhelyt az ipartelepek, gyá­rak szolgáltatják. Csak természe­tes tehát a törekvés, hogy ipar­telepek szervezése Esztergom­nak is életbevágó érdeke s fek­vése, természeti kincsei a leg­nagyobb mértékben megadják hozzá a jogcímet. Azonban nem mellőzhető an­nak a megfontolása sem, hogy egyrészt csakugyan meg kell nyerni, ide kell édesgetni a be­fektető tőkét, másrészt jó előre buzdítani kell a megtelepedet­tek létföltételeit. A tőke me'gnyereshez ismét szükséges, hogy az kellőképen tájékozva legyen a viszonyok­ról. Nevezetesen a kedvezmények ügye lesz itt különösen meg­fontolás tárgya. Egyik hatalma­san fejlődő ipari varosunk, Győr nemannyira kedvező földrajzi fekvése — Komárom helyzete még kedvezőbb, — hanem kü­lönösen kezdetben nagy ked­vezmények ingyen telek, 30 évi adómentesség, építkezé­sek elősegítése olcsó téglával stb. — nyújtása által vált való­sággal gyár várossá, ipari góc­ponttá, mely mostanság már kedvezmények nélkül is vonz­za az újabb meg újabb telepe­ket s biztosít így gyors tempó­jú fejlődést és a megnövekedett igényeket is kielégítő jövedel­meket. Tudtunkkal ilyen általá­nos érvényű határozat nálunk még nincs. Pedig ilyenek hozatala már azért is ajánlatos volna, 'mert erre támaszkodva lehetne meg­indítani a reklámot. Talán fur­csa itt reklámot emlegetni. De azt, hiszem, éppenségel nem túl- modern gondolat. Hiszen nem egy város megtette már, hogy külföldi újságokban iparkodott ilyenformán érdeklődést kelteni és nem eredmény nélkül. Ami már most a telepek lét­föltételeit illeti, az voltaképen szakemberek dolga. Legyen sza­bad mégis megemlíteni kettőt : a villamos áram és a szén ügyét. Az elsőt azért, mert hallomás szerint az idén itt-ott zavarok voltak az áramszolgáltatásban, amik természetesen nagyon ér­zékenyen érintik a már megle­vő ipartelepeket is. A szén ügyét meg azért, mert éppen most aktuálisak a szénszerződések. Talán nem árt kifejezetten ilyen irányban is biztosítani a város érdekét, ha mindjárt csak fölté­telesen is. Kereskedelemről, közlekedés­ről beszélni ez alkalommal nem sok értelme volna. Az első fogyasztó közönséget föltételez. Igaz hogy az iparte­lepek útján megduzzadó lakos­ság magától fejlesztené. A má­sodik szintén szoros kapcsolat­ban, alárendelt összefüggésben van az iparral. A vasút első­sorban teherszállító minőségében jövedelmező vállalat. Ipari góc­pont közlekedésügye is elsőran­gúvá fejlődik, mert ez érdeke a vasútnak is, hiszen manap ez is csak üzleti vállalkozás, mely természetszerűen a maga hasz­nát, jövedelmezőségét keresi. Szó lehetne itt még az eset­leges telepek helyéről, ezzel kapcsolatban a tabor és Párkány szerepéről, a szénkikötőről, az élelmezési-, fa- és fémipari tele­peknek kedvező előfeltételekről. De ezekről részben már volt is szó e helyen, részben meg ala­pos szaktanulmányt kívánó kér­dések Azt azonban talán mégsem árt hangoztatni, hogy ha kez­detben áldozattal, befektetéssel jár is:' nagyobb föllendülést, gaz­dasági konpolidálódást első sorban az ipar, a gyáripar ad kát. Első pillanatra talán ellenmon­dásnak látszik ezek után Esz­tergomról, mint fürdőváros- ról beszélni. Az is volna, ha füs­tös gyárakat pont a város kö­zepére vagy pláne a fürdők mel­lé telepítenének. Dehát talán erről úgy sincs szó. Csak azt emeli ki, hogy az esetleges te­lepek helyének megállapítása sem figyelembe nem veendő kérdés. Esztergom üdülő, fürdőváros­nak igenis alkalmas. Azzá te­szik gazdag gyógyforrásai, kör­nyéke, kirándulóhelyei, szigeti sétahelye és kedvező kiimája, mely utóbbi a halálozási ked­vező arányban is kifejezésre jut. Ez azonban éppen nem zár­ja ki annak lehetőségét, hogy e téren hiányok, kívánalmak ne volnának. Itt van mindjárt a fürdők ügye. Nagyobb frekventálás al­kalmával a Mala máris szinte szűknek bizonyul. Lehet, hogy az idei vendégjárás csak átme­neti jelenség, újabb befektetés tehát még valóban nem meg­okolt. De a lehetőség mégis csak meg van a közönség ál­landósulására, sőt növekedésé­re, vele kell járnia a növeke­dett szükségletek kielégítésére való készenlétnek is. S említ­sük meg itt, hogy a Dunafür- dő újra fölállítása sem volna megokolatlan. Igaz ugyan, hogy jó bornak nem kell cégér; de ennek az igazsága, sajnos, csak féligazság. Reklámra van itt is szükség, már természetesen olyanra, mely a viszonyoknak megfelel. De nem valami ismeretes — ha van egyáltalán — a kénes für­dő ú. n. gyógyjavallata és nem igen hiszem, hogy a malaviz- ből készült szénsavas vizek el­terjesztése valami szélesebb kö­rű akció tárgya lett volna. Pedig talán nem volna na­gyon nehéz a lakáskérdés meg­oldása sem. Esztergomban elég sok a diákszállás. A vakáció, az üdülés idejére ez mind meg­ürül; aztán meg nem is min­den helyre jut diák : ezek amúgy is üresen álló lakások. Szállók­kal talán több baj volna, mert újnak a létesítése a háború ide­jén aránytalan befektetést kíván ; de úgy hallik, hogy a béke be-

Next

/
Thumbnails
Contents