Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 60. szám

Esztergom, 1917.

XXXIX. évfolyam 60. szám

Szerda, augusztus 15.

mm«

POUT!HR! és TRR5RDRLMÍLRP.

SZERKESZTŐSÉG7] *ÉS KIADÓHIVATAL:

SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21.,

HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KŐZLÉMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZÉTF.SI S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜ; DENDŐK.

FÉLELŐS SZERKESZTŐ : FŐMŰ MKATÁRS:

DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN, DR KŐRÖSY LÁSZLÓ.

KIADÓTULAJDONOSOK :

LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI.

MEGJELENIK: MINDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁRAK :

EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . ü K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. MYILTÉR SORA 50 FILLÉR.

HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA

Királyunk első

születésnapja.

(1887 aug. 17.)

Harminc éves korában üdvözli először Magyarország az ő uj királyát, IV. Károly-1 születése napján, amely uj országos ünnepet jelent.

Őszinte tisztelettel, meleg szeretettel és rendületlen bizalommal fogadtuk a szerajevói tragédia után trónörökösül, mert tudtuk, hogy magyar nevelésben részesült.

A világháború keresztségét a harctéren vette föl, ahol megismerkedett honvédőink ragyogó katonai erényeivel.

Sohasem koronáztak Magyar- országon télen, csak Hunyadi Mátyást választották királlyá a jégpáncélos Duna partján. De IV. Károly a magyar nemzet óhajára sürgette koronázását, hogy alkotmányunkra esküt tehessen.

Amilyen rohamosan meghódította szeretetreméltó modorával és kifogástalan magyar beszédével a nemzet szivét, épen olyan gyorsan elszárnyalt róla az a hír, hogy négyéves fiacskáját, Ottó trónörököst szintén magyar szellemben és nyelven nevelteti.

Szívet szívért. Fiatal királyunk fenkölt neje, Zita királynénk az ő nemes szivével hódította meg magyar nemzetét, mintha csak a dicsőséges emlékű Erzsébet királynénk jótékony szellemét örökölte volna.

Akiért ma minden magyar szív hevesebben dobog, szívesen ontja szívevérét olyan királyért, kinek szive Magyarországért dobog. IV. Károly osztozott katonáival a harctér fáradalmaiban és az otthon küz- ködő nemzet gondjaiban, örömében, bánatában. Az elporladt Gyöngyös városunk zsarátnokai közt épen olyan csodás volt megjelenése, mint elődje, Ferenc József-é a Tisza árjától

elsodort alföldi fővárosunkban, Szegeden. Mert szebb lett Szeged mint volt, szebb lesz tehát Gyöngyös is.

Nem káprázott el sohasem a szeme harctéri sikereink verőfényétől, mert a hadi dicsőségnél a béke dicsőségét fényesebbnek tartja. Szép koronázási nemzeti ajándékát a legszebb nemzeti célra ajándékozta vissza és a magyar nemzet ma, IV. Károly királyunk első születése napja ünnepén óhajtja, vajha az ő haduri seregét háborús érdemei jutalmazására magyar vezénylettel ajándékozná meg.

A szolgálati magyar nyelv meghonosítása közös hadseregünk hazai ezredéiben már több évszázados sóvárgást valósítana meg. Nemcsak a függetlenségi pártok politikája küz- ködött ezért a vívmányért, hanem minden jó magyar is lelkesen kívánja ezt a jutalmat hadseregünk számára.

Elavult a mai világháborúban az a nézet, hogy csak egységes nyelv és szellem a siker forrása. A Károly-keresztesek vállvetve küzdenek a német, az osztrák, a török, a bolgár és horvát ezredekkel. Nincs-e még több nyeiv a mi ellenségeink táborában, ahol az oroszt ázsiai bennszülöttek, a franciát afrikai és ázsiai színesek, az angolt nindúk ausztrálok és fekete törzsek támogatják a szerb, a portugál, az oláh, a görög, sőt japán, kínai munkatársakon kívül ?

Nemcsak Magyarország szabadságának, de a trón biztosítására és az ősi magyar vitézség fokozására szolgálna a magyar vezényleti nyelv elrendelése, mikor már végre-valahára a magyar hadsereg is nemzeti életünkbe illeszkednék.

Világtörténeti igazság szerint hűséges csak szabad nemzet lehet. Ezt fejezi ki Ábrányi Emil ünnepi ódája, zzAve Rexl

Szeresd, becsüld — ; és nemcsak koronáját, De a szivét is buzgón neked adja E hálás nemzet! . . . íf akkor nincs a földön Rabló erő, mely trónod elragadja! . . .

Hogy nagy lehess, boldog lehess,

Míg élted napja tart,

Egy módja van, Károly király:

Tedd naggyá a magyart !

Főszékesegyházunk bucsúün- nepén, Nagyboldogasszony napján, Szent István királyunk szülővárosában ma forró imák szállnak a tömjén szárnyán az égbe. Mert tudjuk, hogy uj királyunk bizik bennünk, hiszen legsúlyosabb megpróbáltatásaink közt ismerkedett meg velünk. De viszont mi is bízunk benne legszebb reményeink küszöbén, a végső tusák közt. Legyen az ünnepelt és áldott szívű Zita ifjú királyasszonyunk az aranytűd az ő ura és az ő Magyarországa között, akkor azután háború után mindnyájan a megérdemelt igéretföldön boldogulnánk.

I)r. Kőrösy László,

A bölcsekről.

Az okos magyar paraszt józan esze még a mostoha háborús világban egészen jól eligazodik a maga és családja dolgában.

Az eszes iparos, vagy az ötletes kereskedő több agyvelőre szorul. A lelkiösmeretes hivatalnok, vagy a közélet számottevő tényezője pedig már csak alaposan iskolázott értelmével és műveltségével felelhet meg hivatásának. A közélet vezérférfiaitól még bölcseséget is van jogunk követelni.

A bölcseség azonban nem keletkezett egy nap alatt, mint a világ teremtése. Mig Szókratész, Plátó vagy Arisztotelész támadt az emberiség kultúrtörténetében, addig nagyon sok évszázad pergett le.

A bölcseség történetének is meg van tehát a maga szépreményű és tanulságos gyermekkora, mely az u.

n. hét hellén bölcsre vonatkozik. Ezek a görög tudósok nem teremtettek még filozófiai rendszert, hanem csak közkinccsé váll gondolatokat.

Kr. sz. e. a hatodik és ötödik században élt Biasz, kinek ezek a szellemes aforizmái maradtak reánk örökségül. :

— Szerencsétlen az, ki szerencsétlenségét el nem birja viselni.

— Gazdag az, kinek elege van szegény az kinek semmi sem elég.

— Sokat hallgass, keveset szólj !

Chilon a második görög bölcs értékes hagyatékából való :

— A jövőbe vetett pillantás a derék férfiú előnye.

— Nyelved az eszeden túl ne járjon !

Kleobulosz, a harmadik görög bölcs mondása:

— Legkiválóbb az, ami legmérsékeltebb.

— Ha- távozol, gondold meg, mit kell még végezned ; ha pedig visszatérsz, vizsgáld meg, mit végeztél.

PeriandrosZj a negyedik görög bölcs halhatatlan gondolata:

— Az élvezet múlandó, a dicsőség halhatatlan.

— Ne csak fenyítsed, hanem hiúsítsad meg azt, a mi rossz.

Pittakosz az ötödik népszerű bölcs észrevétele :

— Tartsad titokban terveidet, mert ha nem sikerülnének, nevetségessé válhatol.

Szólón, a hatodik görög bölcs már államférfiu is volt:

— Senkisem boldog halála előtt.

— A szó a cselekedet előképe.

— Erősebb a jó és a szép az eskünél.

— Ne hazudjál és kerüld a túlságos élvezetet, mert fájdalmat okoz.

Végre Thalész, a hetedik görög bölcs emléksora is megőrzi emlékét:

— Ismerd meg önrnagadat!

— Legszebb a világ, leggyorsabb a gondolat, legbölcsebb az idő.

Nálunk a nemzet bölcsei közé tartozik Árpád, a honalapító, Szent István a magyar királyság megteremtője, IV. Béla, hazánk ujjáalakitója, a nagy Hunyady János és fia az igazságos Mátyás király. Pázmány Péter, Zrínyi Miklós, Rákóczy, Kossuth, Széchenyi és Deák Ferenc, a nemzet bölcse. Figyelő.

Búcsú a főszékesegyházban.

Ma van az esztergomi főszékesegyház búcsúnapja, Nagyboldogasszony ünnepe A fő ünnepi istenitiszteletet