Esztergom és Vidéke, 1917
1917 / 48. szám
Esztergom, 1917. XXXIX. évfolyam 48. szám Csütörtök, július 5. POUTimés TRRSRDRLMlLfíR • ^ FAMiniirATÁ De . T rí Äci7rTCPi 1 n « i/ . SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADOHIVA: AL SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÖ. DENDÖKfÖMUMKATÁRS: DR KŐRÖSY LÁSZLÓ. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. KIADÓI UL AJ DONO SO '< : LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. MYILTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Kereskedőink egyesülése. Új kormányunk ;eform- tevékenységének leginkább két kiemelkedő részlete érdekel minket legközelebbről. Az első nevezetes tétel az autonómia. Gróf Esterházy Móric uj miniszterelnökünk programmbeszé- dében igy nyilatkozott: — „Mint a magyar állam egyik régi, becsületbeli tartozásának lerovását és a vallási béke állandósításának leghatalmasabb eszközét ezen az országgyűlésen akarjuk megtenni a katho- likus autonómia létesítésére és az 1848. évi XX. te. teljes végrehajtására vonatkozó törvényhozási és kormányzati intézkedéseket.“ Kedvezően garantálja ezt a miniszterelnöki nyilatkozatot gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi minisz1 terünk jelentő séges tárcája is. A másik örvendetes enunciá- ció városunkat érdekli elsősorban : — „A városok önkormányzatát — jelentette ki bemutatkozó uj miniszterelnökünk — tiszteletben kívánjuk tartani, fejleszteni és tekintettel egyfelől,' hogy a háború alatt állami föladatokat kellett teljesíteniük, másfelől a háborús viszonyok folytán bevételeik apadtak vagy fejlődésükben visszamaradtak, komoly föladatunk a városok háztartásának rendezése pénzügyi önnállóságuk alapján.“ Az uj kormány uj váltóinak bemutatása után került napirendre kereskedésünk országos szervezése is. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület közgyűlési határozatára ugyanis a budapesti kereskedelmi körök vezetői értekezletre gyűltek össze, a hol egyhangúan eldöntötték, hogy a fővárosban nemsokára országos kereskedői nagygyűlést rendeznek. Ez az uj szervezkedés a magyar kereskedők érdekeit akarja gazdasági és politikai életünkben országossá avatni. A hazai kereskedelem legelső célja azonban nem a politika, hanem az ország gyarapításával magyar kereskedőink jólétének tekintélyes fejlesztése a háború viszontagságai után. Ezt az üdvös célt pedig csakis úgy érhetik el, ha kereskedőink ösz- szes termelő honfitársaiknak őszintén felebaráti kezet nyújtanának. Mert egyesegyedül a termelő és kereskedő osztályok testvéries szövetkezésétől függ a fogyasztók jóléte is. Az érdek- ellentétek áldatlan kiélezésével egyetlen közgazdasági tényezőnk se foglalkozzék. Hiszen a termelő és a kereskedő faktorok végső célja mégis csak hazájuk legfő érdekeinek szolgálata. Ilyen értelemben az esztergomi sajtó is szívesen üdvözli kereskedőink országos egyesülésének eszméjét, melyet már a mi esztergomi kereskedőink szintén előkészítenek saját körükben. A magyar kereskedők országos politikai bizottsága fogja már rövid idő múlva az országos kereskedői nagy gyűlést Budapestre összehívni. Ez az országos tömörülés tetemesen meg- gyarapítja kereskedőink tekintélyét és önérzetét. Figyelő. Ne feledkezzünk meg azokról, akik a haza védeF méhen nyomorékká lettek !\ ki uj kormány üdvözlése. • Az Esterházy-kormány már elfoglalta a helyét az országgyűlésen és a magyarság szivében egyaránt. Városunkban is általánosa rokonszenv iránta. Azon örömnek és megköny- nyebbiilésnek, amely városunk függetlenségi érzelmű polgárait eltöltötte az uj kormány kinevezésével, legel- sőbben az „Esztergomi Függetlenségi és 48-as párt“ választmánya adott kifejezést, mely a következő tartalmú feliratot küldötte el a kormányelnöknek : Nagy méltóságú magyar királyi Kormány! Amidőn az isteni gondviselés úgy akarta, hogy az emberiség évszázádos civilizációját pótolhat- lan szellemi és anyagi javak pusztulása, a nemzetek harmonikus együttműködését mérhetetlen gyűlölet, az egyén boldogságát pedig határtalan szenvedés váltsa fel, a magyar nemzet hagyományos áldozatkészségét, megingathatatlan hősiességét és jutalmat nem kérő tökéletes önmegtagadását vetvén kegyetlen ellenségei elé, egységes élő ércfalként állott fel élethalálküzdelmet vívó hazájának, imádott földjének és királyának védelmére. E sokat szenvedett, jogos reményeiben és követeléseiben any- nyiszor keservesen csalódott nemzet a vértől gőzölgő csatamezőkön, bömbölő ágyúk vasförgetegében szebb és boldogabb jövendőjének biztos hitében dicsőségesen állott helyt és az ősi történelem ragyogó lapjait is elhomályosító véráldozatával örök időre biztosította hazájának fennmaradását. A koronás apostoli király megismerve hű magyar nemzetének emberfölötti hősiességét a vértől pirosló Kárpátokban, a granátdulta Alpesekben és mindenütt, a hol a magyar léleknek varázsereje földöntúli áldozatokra képesítette fiainkat, elsőnek sietett megnyitni a nemes fejedelmi lélek hálát és elismerést osztó zsilipjét, elsőnek sietett hálás szivére ölelni szeretett magyar nemzetét. E hálás érzelem él mindnyájunk szivében és kell, hogy az a fön- séges halálmegvetés titáni harcaihoz méltó legyen, nem röpke szóvirágként élvén ajkainkon, hanem megdönthetetlen szilárd alapkövévé válván nemzetünk boldogabb jövendőjének, dicsőséges fenmaradásának, egy jobb, tisztább, boldogabb demokratikus Magyarországnak. És midőn minden hazafias lélek e hálától illetett imába foglalta élethalálküzdelmét vívó hazájának hősi védelmezőit és azok szenvedéseire függesztett tekintettel zokszó nélkül hozza meg az önmegtagadás áldozatait, akadt e szenvedő országban egy bűnben fogantatott kormány és köréje sereglett érdek- szövetség, mely lelkét a hálaérzete elől kegyetlenül elzárni s szenvedő ország jajkiáltásait hasztalanul elhangozni hagyni, vigasztaló szavát elapadni, támogató erejét elvonni tudta, mely nem bízott azokban, akik a kétségnek fullánkjait halálos sebeikkel és hörgő keblükkel tépték ki az egész világ népeinek leikéből, amely bűnös re- aktiót, szeretetlenséget, bizalmatlanságot tenyésztett ott, ahol az atyai gondoskodás drága forrásának kellett volna fakadnia, amely érdekszövetség lelkiismeretfurdalás nélkül nézte el tagjainak visszaéléseit akkor, amikor egy szenvedő, nélkülöző, fiait sirató ország volt gondjaira bízva, csukott szemekkel és fülekkel menvén el a magyar nemzet határtalan önfeláldozása, türelmes várakozása mellett. E bűnös közöny, a felületes, célszerűtlen, káros és veszedelmes intézkedések, a vérzivatar által felidézett megtisztulási, megújhodási, vagyak merev ignorálása a végső határig fokozta azt a veszedelmet, amely a külső ellenség képében veszi körül hazánkat. Ámde az Isteni gondviselés, mely úgy akarta, hogy milliók halálhörgése árán nézhessünk egy jobbkor hajnalodása elé, mely hazánkat a pusztulástól fiainknak hősies lélekkel való megáldása utján megóvta, ismét segélyünkre sietett és ezt az érdekszövetséget az örök életre hivatott becsületes tisztaság, a lenyűgözött szabadság, a nemzet boldogulásának olthatatlan vágya által előidézett tisztító viharral elsöpörte. Ezen korrupt kormányzat elmúlása a magyar nemzetet boldogsággal és kimondhatatlan örömmel tölti el, melyben az esztergomi függetlenségi és 48-as párt is osztozik, s amidőn ezen határtalan örömét ezennel választmányának határozatából mély tisztelettel kifejezi, a legtisztább lelkesedéssel és hazafias örömmel, teljes bizalommal üdvözli az újonnan alakult magyar királyi Kormányt és annak minden egyes tagját, a nemzet fölött őrködő isteni gondviselés áldását kérvén reájuk.
