Esztergom és Vidéke, 1917
1917 / 46. szám
Esztergom, 1917. XXXIX. évfolyam 46. szám Vasárnap, június 28. POUTimés TRRSfí SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KŐZLÉMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐKMűvirágos rögeszmék. Meglepő világtörténeti esemény volt a zsarnok cár megfosztása trónjától az oligarhák csillaghullása és az erőszakos orosz kormány tagjainak bebörtönzése után. Ezt a nevezetes fordulatot azonban nem a fölszabadult orosz nemzetközi szociálisták idézték elő, hanem azok az áldatban belső elégedetlenségek, melyeket az orosz háború okozott ; a kétségbe ejtő Ínség és az égbekiáltó jogtalanság demoralizálta első sorban az óriás néptömeget és a türelmetlen orosz hadsereget. A hangzatos nemzetközi szo- cializmusz francia forradalom vértengerében született tengeri- kigyó rémes emlékű maradt. Napoleon az egész forradalmat pompás kovásznak tartotta az uj francia császárság kalácssütésére. A mai orosz szociálisták sem képesek új állam alkotásra. A köztársasági formát Európában a francia forradalom teremtette, Amerikában pedig az Angliától függetlenítő szabadságharc. A vérengző jakobinusok ésszansz- külöttek kiirtották ugyan a fő- [ nemességet, de orosz ivadékaik [ nem kék vért ontanak, hanem i a végtelen cári, állami, kolostori i> és főúri zöldelő birtokaik testvé- i ries szétosztásának elveit. Az orosz március megkésett j ugyan egy hónappal, de azért a megdöbbentette az antántot. A n mi nyugodt lelkiismeretünk tens'gerszemét már nem zavarta föl. A Az angol ármánytól megmér- , gezett Oroszország mindenelőtt saját földéhességét akarja kielé- i gíteni, a mit már nem a háboFÉLELŐS SZERKESZTŐ : DR RÉTHEI PR1KKEL MARIÁN. FÖMU.VKATÁRS : DR KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK : LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. MYILTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA t * f < t rútól remél. A sok millió katonaszökevény szintén az ekéért es a kapáért lelkesedik. Az orosz hadjárat tehát csődbe került. Az angol és amerikai uszítás vagy fenyegetés már nem edzi meg Bruszilov csődtömegét. Keserű tanulságot is » kellett azonban a stokholmi tűzijátékokból, hol az antánt művirágos rögeszméi virulnak, nekünk még külön is merítenünk. A mi nemzetközi szocialistáink szintén az antántos hiénákkal üvöltöttek. Ez a fölháborító és gyászos szereplés azonban még inkább kiábrándítja Magyarország gerince népét, a hazafias és vallásos parasztságot minden művirágos rögeszméből, a mit a mi u. n. nemzetközi felekezetien is hazátlan „prelotárjaink“ üvöltenek. Az igazi magyar ember idegenkedik ezektől az elfajult és Magyarországon élősködő idegenektől. Jól jegyezzék meg ezt Esztergom városa és vármegyéje derék keresztény szocialistái, a kik még több csábításnak és üldözésnek lesznek kitéve. Ki nem becsülné meg azonban Szent István országában a a mi jóravaló hazafias és vallásos munkásainkat? Talán a féktelen nemzetközi szocialisták. Egészen mást tanít a mi Megváltónk a demokratákról, mint a mai hamis Messiások és szájhős demagógok Budapesten. De Magyarországot sohasem igázhatja le a nemzetközi szocialisták rémuralma, mert az ősi magyar virtus örökre szembe száll a júdások erkölcstelenségeivel. Ne tévesszen meg tehát senkit az orosz szocialisták csinált nimbusza, a stokholmi lármás vásár gyanús sokadalma, sem a pesti szájhősök tülekedése. Kovász nélkül nincsen kenyér, trágya nélkül nicsen termőföld, nagyszáj nélkül nem lenne aranyszáj. A nemzetközi szocialisták nem Magyarországot képviselték Stokholmban, hanem csak saját művirágos rögeszméiket. Dr. Kőrösy László, á dolgozó nők és a szervezetlenség. A békekiáltások nagyobbodásával a nők munkaköre is figyelemreméltó. A háború ő felsége e kérdésben is fontos kérdést vetett felszínre. Körülbelül 3 millió dolgozó férfiú most a háborúban van lefoglalva, akárhány meghalt. Ennek dacára a társadalmi gépezet műküdésben van, a munka folyik az országban, mind gazdasági, mind kulturális téren. Ki végzi el ezt a sokféle munkát a férfiak helyett*? A nagyon öregek és a nagyon fiatalok mellett mindenekelőtt az asszonyok. Nem remélt akaraterővel helyt állanak a dolgozó nők. De mi lesz velők a mielőbbi békekötés után, a háború végén ? Átadják-e helyüket újra azonnal a férfiaknak, vagy munkájuk nem lesz-e veszedelmes a férfiak kereseti viszonyaira ? Ezek és hasonló kérdések gyakorlati fontossággal bírnak, és helyes elintézésük sok körültekintést követel. A háborúból visszatérők ugyanis joggal várhatják régi állásuk, fizetésük visszanyerését. A háborúban elesettek és munkaképtelenné váltak hozzátartozó asszonyai szintén jogosan követelhetnek állást, ha annak betöltésére hajlandóságuk, képességük Van. Hasonlóképpen természetes valami, hogy a háborút győzelemhez segítő nőknek továbbra is elegendő munkaalkalmat adjunk és ne fosszuk meg őket a háború után attól a lehetőségtől, hogy áldásos munkát végezzenek. Ennek helyes megoldásához mul-1 hatatlan szükség van a munkaalkalom és munka szervezésére. Országunk kellő szervezés mellett foglalkoztatni tud minden munkáskezet és minden munkásagyvelőt. A munkaszervezés terén azonban nálunk még sok»a kívánnivaló. Pedig maga a munkaközvetítés szervezése már uj alkalom több ezer intelligens férfi és asszony számára. Ugyanez áll a társadalmi foglalkozások minden más ágáról, melyekkel szemben a háború utáni idő fokozottabb igényekkel lép fel. Ha tehát a nőkben megvannak a képességek azok betöltésére, miért ne érvényesülhetnének mindama foglalkozások terén, melyeken a férfiak s nők egyaránt alkalmasak ? A háború talán egy téren sem mutatta meg annyira a nő munkaértékét, mint a mezőgazdaságban. Asszony kéz dagasztotta-sütötte a háborúskenyeret, az fogta az eke szarvát és vetette el a magot. Asz- szonyok lettek gazdaságok vezetői. A nő tehát a háború után is feltalálhatja hivatását e téren is, nem ugyan a nagygazdaságok vezetésével, mint inkább egyes különös gazdasági ágak meghonosításánál. Ott van a belterjes kertészkedés. A nők útbaigazítás tanítás mellett nagyszerű élethivatást találhatnak sok tízezer kertszérűen megművelt föld kezelésénél. Ezek az és sok más foglalkozásban működő nők, nem a férfiak elől veszik el a kenyeret, hanem sokat közülük nagyobb, jobb kenyér- keresethez segítenek. A háború után tehát a munkát és közte a női munkát szervezni kell. A munkás asszony nem ártalmas versenytársa a dolgozó férfinak, hanem lelkiismeretes, gyengéd kisegítője. Mindkettőnek közös ellensége a könnyelműség, szervezetlenség. P. Luxi. HÍREK A hercegprímási udvarból. Dr. Csernoch János biboros-hercegprímás a fővárosból, hol egy hetet töltött, kedden visszaérkezett Esztergomba és szerdán a szemináriumi konkur- zuson elnökölt.
