Esztergom és Vidéke, 1917
1917 / 44. szám
Esztergorti, 1917. XXXIX. évfolyam 44. szám Csütörtök, június 21. SZERV ESZTÓSÉO ÉS KIaDÓHiVA"! AL : i SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM j TELEFON 21., $ HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ 4 KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI . S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜ DENDŐK- t 4 FELELŐS SZERKESZTŐ : FÖMUMKATÁRS: DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. DR- KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓI ULAJDONOSO'C : LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: M NDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. MYILTÉR SORA 50 FILLÉR. t HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT í KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Választójog és Magyarság! Őszinte, nagy öröm fogadta széles e hazában a Tisza kormány és munkapárt bukását. Ez a bukás nemcsak az erőszak eltűnését jelentette, hanem jelentette azt is, hogy minden akadály el van hárítva, mely Magyarország demokratizálásának útjában állott. A fiatal uralkodó megértette az idők szavát s a három éve dúló háború borzalmai között sokat szenvedett népeket jogok- koz óhajt juttatni, hogy sorsukat maguk intézzék. Hogyan is lehetne elképzelni azt, hogy a mikor az egész világon a demokratikus áramlatok soha nem látott nagy erővel lépnek fel s esetleg a becsületes békét is meghozzák, a mikor az autokrata Oroszország behozza az általános választói jogot, átalakulnak még a Balkán államok is, akkor Magyarországon fenn lehessen tartani a Tisza-féle választói törvényt, mely a polgárok millióit zárja ki a jogokból. Tisza és a^munkapárt, hogy bukásuknak népszerű köntöst varrjanak, úgy állítják be a kérdést, hogy az általános választójog a magyarság supre- máciáját veszélyezteti. Ez a beállítás igen sok jóhiszemű magyar embert megtéveszt, mert hazánk magyar jellegének megóvása legszentebb örökségünk, amit semmi körülmények között feláldo-znunk nem szabad. De ha a Tisza-féle törvényt vizsgáljuk, rögtön rájövünk, hogy az nem a magyarságot védi, hanem a munkapárt uralmát akarta biztosítani. Vájjon a magyar faj uralmát védi-eazon intézkedés, mely a korhatárt 21 évről 30 évre emelte fel. Hát a 21—30 évesek között nincsenek magyarok ugyanolyan arányban mint a 30 éven felüli állampolgárok között ? A magyarság védelmében történt-e a mezőgazdasági cselédek csaknem teljes kizárása, jóllethet ezek nagy százalékban magyarok ? Magyar érdek-e a nagyrészben magyar ipari proletariátus kizárása ? Magyar érdek-e a kerületek olyan beosztása, hogy a magyar városok nem önnálló választó kerületek (például Váchoz 24 község maradt csatolva) ; ellenben a szász városok mind önálló választó kerületek, egyikmásik két képviselő küldési joggal (Nagyszeben, Brassó) ? Magyar érdek-e, hogy a tiszta ma- j gyár Győrmegye három kerüle-1 te kettőre redukáltatott. Vasmegyében is apadt a kerületek száma ? Képzeljük el azt a perspektívát, hogy az összes magyar városok (Vác, Léva stb.) külön választó kerületek lesznek. Hogy Pestmegyében óriási népszaporodásához mérten szaporítják a kerületek számát. Ezek csak a hevenyészve kikapott példák Tisza törvényének „magyarságáról.“ Tisza — ezt nem vonom’kétségbe — védeni akarta az ország magyar jellegét, bár kétségtelen, hogy az oláhoknak bizonyos számú kerületet paktumában beígért. De ugyanekkor ő a magyarság ellen is harcolt, melynek szivéhez férkőzni soha nem tudott. A tétel úgy áll, hogy be kell hozni a legszélesebb választói jogot, de egyúttal fenn kell tartani, meg kell erősíteni az ezeréves Magyarországot. Az ország demokratizálása csak magyar jellegének megóvása mellett vihető keresztül. De viszont a magyarság uralmát nem lehet körmönfont rendszabályokkal fenntartani, melyek csak elkeseredést szülnek, hanem kizárólag úgy, ha a kormányzás teljes bizalommal a magyarságra támaszkodik, ha a magyarság kifejtheti tehetségét, erejét. Ha az alföldi nagy medencében rejlő magyar erő teljes fényében érvényesül. S ha egy úttal a magyarság vágyai kielégítettnek. A háború tanulságait le kell szűrnünk. Ez a tanulság azt tanítja, hogy minél erősebb és számosabb a magyarság, annál jóban tudja megvédeni a hazát, a monarchiát, a dinasztiát. Az általános választójoggal együtt tehát meg kell oldani erős kézzel a nemzetiségi kérdést is. Államosítani kell ott az iskolákat, magyarrá kell tenni a hadsereget. Büntetni és kipusz- jtítani a hazaárulókat. Magyarrá és becsületessé tenni a közigazgatást. Megakadályozni a kivándorlást. Megszüntetni a gyermek halandóságot. Fokozni a magyar faj propagativ erejét. Ezek fogják a magyar faj szupremáciáját, egyetlen kincsünket biztosítani és nem a Tisza féle praktikák es oláh paktumok. Dr. Preszly Elemér. Haditelkek. A milyen leleményes a háború pusztító fúriája, olyan ötletes a béke gyógyító géniusza. A hány rokkantunk tért haza" annyi gondunk száll feléje idehaza. A milyen száraz olvasmány volt azelőtt a hivatalos lap, olyan sok üdítő forrásra bukkanunk ma benne. Végtelenül jól esett tehát hazánk gondviselésének újabb hire. Az csörgött ugyanis abban a kristályforrásban, hogy az összes hadirokkantakat és azok özvegyeit vagy árváit az ország az ő védőszárnyai alá fogadja. A csörgedező csermely azután már azt csevegte országszerte : — Az a derék birtokos, a ki földet vagy házat ajándékoz a legma- gasztosabb célra, azt Magyarország, hogy megvédhesse, kötött birtok gyanánt fogja kezelni. A haditelket a rokkant vagy hadiözvegye és hadiárvája egyesegyedül csak az Országos Hadigondozó Hivatal jóváhagyásával adhatja el vagy terhelheti meg; különben sem a földre sem haszonélvezetére nem lehet végrehajtást elrendelni. A haditelket a törvényes öröklés szerint egyedül a gyermekek, az unokák, vagy azok hiányában a legközelebbi rokonok élvezhetik tovább. Új földbirtokpolitikánkban tehát valamelyes kisember-féle hitbizomány fejlődik ki. A kormány szigorú rendeleté azért köté meg a tulajdonost, hogy semmiféle haszonleső telekspekuláció meg ne környékezhesse. Természetesen első sorban a haditelkeket az állami birtokból parcellázzák és a szükséges beruházási kölcsönnel erősítik meg. Árverés esetén azonban a haditelket a Hadigondozó Hivatal a kikiáltási áron megválthatja; sőt olyan egyénre származnék, a ki nem törvényes örökös vagy ha a haditelek tulajdonosa az állam ellen vétkeznék vagy nemN lakoznék az ország területén. Érdekes előny, hogy haditelket alapító szerződéssel még egyéb szerzett ingatlant szintén haditeleknek lehet számítani. A hadirokkant joga az is, hogy rokkantsági ellátását, hadipótlékát, sebesülése pótdíját vagy egyéb járandóságát valamint a hadiözvegy és hadiárva a hősi halált után való járandóságait a haditelkek vételére vagy tehermentesítésére leköthesse.
