Esztergom és Vidéke, 1917
1917 / 5. szám
ESZTERGOM és VIDÉKE. lehet késleltető a háború, mert nem fényűzés, amit akarunk, hanem egy ősi város életérdekébe vágó, elvitathatatlanul jogos s égetően sürgős kívánság. Fullánk. A jövő leányairól. Lepsius Sabine, a hírneves berlini festőművésznő, igen érdekes tanulmányt írt a német élet stílusáról. Ennek a tartalmas könyvnek az egyik fejezete a mai fiatal úrileány szabadságáról értekezik. Azt bizonyítja, hogy a régibb életstílusok már elavultak. A hajdani családi báloknak, összejöveteleknek és lakomáknak már semmi értelme sincsen, mert a mai modern fiatal embereket nem lehet az ilyen lejárt módszerrel meghódítani. A körültekintő rokonok, a házasító mamák eddigi műveletei szintén elvesztették jogosultságukat. Napjainkban immár íölvirradt az a komoly igazság, hogy ha- jadonaink a lakásban nem élveznek megfelelő otthont. A vagyonos családok nem bocsátják szalonjukat fölserdült liaja- donaik rendelkezésére, mert az a helyiség a közönségé. Ez a mostoha helyzet okozta azután azt a összeesküvést, mely a konyhaszagú udvari mellékszobákban keletkezik az eddigi leigázások ellen. Méltán követelik a jövő leányai, hogy kellő műveltségük értékesítésére megfelelő otthont kog hol egy öreg asszony, hol egy viruló menyecske, ki igyekezik kicsi ijedt fia siróra görbült száját, az apja kószált nagy bajuszára nyomni. Az ilyen jelenetekből készül a legfájdalmasabb, legrettenetesebb látvány. Az apa, vagy fiú, hősiességére való tekintetből le akarja küzdeni megindultságát, mosolyogni próbál, vigasztal, de a könny mégis kigyü- lemlik és oda ül a szeme sarkába. Ez a kínos, torzmosoly, ez a vonag- lás az arcon olyan mély, hogy onnan bármilyen sokára e nagy idők elmúltának, többé kitörölhető nem lesz. .. Paula is ott állt a tiszti kocsi előtt. János karjába fűzte a kezét és hallgatta a katonazenét, mely ép a „Gotte' ilte“-t játszotta. A katonák némán, levett sapkával állották, kissé nagyon is nekiszomorodva. Jánost is magával ragadta ez a hangulat és elszorúlt szívvel szorította magához Paula kezét, közben végtelen szerelemmel, mindent Ígérő, biztató tekintettel mélyedtek egymás fátyolos szemébe. Észre sem vették, hogy a zene elhallgatott és egyszerre megfújták a trombitái, jeléül, hogy indulnak ! A szívek leírhatatlan Hagyott lüktettek, mindenkiben felújult az állandóan lappangó ijedt kétség- beesés, mindenki magához szorított valakit vad féltéssel, mindenkinek csak jajongó hangos, vagy elfojtott ki-kiáltasa lehetett . .. kapjanak családi körükben. Hiszen a jövendőbeli hajadonok jó része már diadalmaskodott is, mert Németországon a leányok, hozzájuk méltó külön helyiségének joga érvényesülni kezd. Ebben a meghitt leánysza- lónban fogadja immár a jövő leánya az ő bizalmas barátnőit, kiválogatott barátait kedvelt rokonait és szellemes ismerőseit anélkül, hogy szüleik vagy hozzátartozóik társaságától elidegenkedjenek. Az érdekelt okos szülők szeme napról-napra jobban fölnyi- lik, mert tömérdek eladóleány virul mindenütt. A húszéves, nagykorú leány tehát már valóban megérdemli azt a bizalmat és jogot szüleitől, hogy boldogulását kedvező, külön otthonában keresse és találja meg. Természetesen a jövő leánya nem szegülhet ellene szülei jóakaratának, mert elismert önállósága nem hid semmiféle szakításra sem. Ha szülei uralkodnak a szalonban, akkor ő is uralkodhatik saját otthonában. A jövő leánya ennélfogva méltán megérdemli, hogy elviselhetetlen kényszerhelyzetéből mielőbb megszabaduljon, mikor családikörében legelső jogait gyakorolhatja. Vájjon nem feltünőbb-e ha az önálló leányt valamelyik barátja, kisergeti színházba vagy nyilvános estélyre, sőt még vacsorára is, mintha otthon irodalmi és művészeti élvezetben részesítené bizalmas társaságát? A zenei szórakozás, a válasz— Paulám, egyetlen kicsi lányom, Isten vele ! — érezte a fülében János halk simogató lágy hangját. Összerezzent. Megfordult, lehúny:a a szemét és egy icipici kis csókot cuppantott János várakozó, forró szájára. Aztán néhány szál gyöngyvirágot is megcsókolt és rátüzött a sapkájára. — A magasságos Ég meghallgatja imánkat János, én érzem, hogy maga nemsokára visszajön szerencsésen. És a kis selyemkendőbe takart hajfürtöt észrevétlenül a zsebébe csúsztatta . . . A vaggonok egy lökéssel megindultak lassan, a katonák már csak a lépcsőkön lengethették a sapkájukat. Még egy futó csók, egy forró ölelés es a virágokkal, zölddel feldíszített kegyetlen vasszörnyeteg vitte, vitte meszze a mi drága hőseinket, magamögött hagyva a síró, ájult asszonyokat. Az égen továbbra is megmaradtak a békés nyári felhők, a nap tovább is tűzte aranyos sugarait és a csonkalábú katonák még mindig me sélgették az ő élményeiket, néha egy fáradt mozdulattal lassan végighúzták a tenyerüket barázdás homlokukon. Révéiz Iréntékos szellemi élet meghonosítása, a sziporkázó jókedv, a tartalmas eszmecsere a leány otthonában mindenesetre többet ér, minden külvilági egyéb gyönyörködésnél. Ezt a társadalmi-filozófiai igazságot pompásan bizonyítja a régi tudós német dinasztiából eredt élesen látó és világosan érvelő berlini művésznő. A jövő leánya tehát saját birodalmában illetékes műveltsége, tanultsága, vallásossága, erkölcsös, hazafias szelleme, modern, de romlatlan szíve révén sajat boldogságát megteremteni. Dr. Kőrösy László. A világkereskedelem a háború után. A legnagyobb probléma, mellyel a békekötés után foglalkoznunk kell, a produktiv gazdasági tevékenységre való átmenet és a háborúokozta károk jóvátétele. Gazdasági sorsunkat a háború után külkereskedelmünk és pénzügyi mérlegünk alakulása évtizedekre kihatólag fogja megszabni. Ami a békés gazdasági mu .kára való átmenetet illeti, eme háború alatt hattérbe szorult igények kielégítése és az elpusztult javak helyreállítása oly rengeteg költségeket fognak okozni, hogy evek hosszú során át kénytelenek leszünk a legnagyobb mértékben takarékoskodni es minden felesleges kiadásoktól tartózkodni. Nem számíthatunk arra, hogy a háború végén azonnal kedvező legyen a konjunktúra, mert a háborús üzemeknek békés üzemekre való rögtöni átváltozását a nyersanyagok hiány a fogja megakadályozni. Kedvező konjunktúra majd csak akkor állhat be, ha az átmeneti gazdálkodás ideje elmúlt, ami meglehetősen soká fog tartani. Az állam kénytelen lesz a mostani péazbőségnek, mely a drágaság főoka, gátat vetni ! Már valutánk érdekében is ! Az államigazgatas legfőbb gondja, hogy a háborús költségek fedezését a gazdasági fejlődés megbénítása nélkül eszközölhesse. Igazságos adópolitika különösen azokra fog nagyobb terheket róni, kik a háborúból közvetve, vagy köz vetK-nüi hasznot hú .tak. Azzal a gondolattal is meg keil barátkoznunk, hogy Amerika, melyet habo.ú nem viselt meg, jó darab ideig gai:dasági [elsőbbségben lesz, már azért is, mert Európa kénytelen lesz a nyersanyagokat tőle vásárolni es a sértetlen maradt amerikai hajópatk a hajózásból busás haszonra fog szert tenni. A háború man bekövetkezendő versengésben tehát hajózásunknak, iparunknak és kereskedelmünknek minden erejat meg kell feszítenie, hogy helyt állhassanak és tovább fejlődjenek. K. H. m-------------5 1 917. január 21. --------------(-------------------------------------A z esztergomi katonasirok. A külvárosi temetők mellett keletkezett új honvédtemető rendezése és díszítése, d acára a bekövetkezett zord időjárásnak, egyre folyik és már a befejezéshez közeledik. A hazáért elhunyt hőseink már méltó helyen nyugosszák örök álmukat. Elismerés illeti a Sétahely Szépítő Egyletet ezen újabb elhatározásáért, melyet elnöke Bleszl Ferenc kir. tanácsos, takarékpénztári igazgató indítványára és vezetése mellett létesített. De még nagyobb elismerés illeti azokat, kik a terv megvalósításához szükséges anyagi eszközökkel a most nevezett elnököt a legnagyobb készséggel támogatták. Úgy a jelen, mint az utókor részére kötelességünk a nyilvánosság előtt kiemelni azon nemeslelkű, hazafias egyének és testületek rövid névsorát, kik az elnök hivó szavát követve, a szükséges költségeket fedezték. A hőseinket megillető méltó temetkezési hely rendezési és díszítési költségeire adakoztak : dr. Csernoch János bíboros hercegprímás 200 K-t, az Esztergomi Fokáptalan 300 K-t, az Esztergomi Takarékpénztár 250 K-t, a 26. gyalogezred pótzászlóalj parancsnoksága 200 K-t, az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank 200 K-t, Bleszl Ferenc kir. tanácsos 100 K t, az Esztergomvidéki Hitelbank 50 K-t és Müller Ernőné Süttőről 25 koronát. Köszönet illeti ezeken kívül még a „hUybeli katonai parancsnokságot a rendelkezésre bocsájtott munkaerőért és Esztergom város Tanácsát a városi faiskolából átengedett sorfákért és karókért. Most már nyugodt lelkiismerettel zarándokolhatunk az új honvédtemetőbe és hazafias kegyelettel tekinthetünk azon 200 hősi halált halt áldozat sirjara, kik legdrágább kincsüket, egészségüket és életüket áldozták a Hazáért ! Ha boldog" akarsz lenni — végy cipőt egyhadiárvána k ! hírek Az ötödik hadikölcsön. Az ötödik magyar hadikölcsön jegyzésének határideje véget ért s most mar a hozzávetőleges adatokból is megállapíthatjuk, hogy ez a hadikölcsön sem maradt a többi mögött eredmény tekintetében. A magyar nemzet ez alkalommal is meg- mutaia imponáló erejét, megcáfolta ellenségeink ama balhiedelmét, hogy ha a harctéren nem is, de gazdaságilag legyőzhetnek bennünket. Az ötödik magyar hadikölcsön jegyzésésenek ideje nevezetes dáí
