Esztergom és Vidéke, 1917
1917 / 39. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. K-ánál többet. Még mindig 15000 K. marad, melynek hova- fordításáról mit sem tud a város polgársága, sőt talán a város vezetősége sem! Felnyitottuk az 1917. évi költségvetést s úgy találtuk, hogy a a jövedelmi tételek közt egy fillér sincs felvéve se a rendőrségnél, se egyebütt a hadifoglyokért befizetett illetékekből. Pedig a jelen évben is nem kevesebb, mint 140 percent a városi pótadónk! És ily számottevő befolyt összegekről semmiféle nyilvános elszámolás sem történik! De arról viszont van tudomásunk, hogy rendőrségünk a fogolytartó polgárokat nem csupán a jogos, hanem még jogtalan illetékek kifizetéséért is zaklatja. Mindjárt eklatáns esettel bizonyítunk. Tavaly ősszel a Brenner családnál házépítésnél 10—11 orosz hadifogoly volt alkalmazásban. Ok vettek ki számukra külön lakást, ellátták szalmazsákkal, takaróval s egyáltalán mindennel őket. Fizették értük Mészáros c. rendőrőrmesternek naponként és fejenként a 2-80 K. kosztpénzeket. Maguk végezték teljesen az ellenőrzést, mert a fogolyőrök egyszer sem néztek feléjük. Mégis a rendőrség, noha egyetlen fillér kiadása sem volt a foglyokra, 200 s egynéhány K-át. követel végrehajtás terhe alatt a Brenner családon. Micsoda jogcímen, igazán szeretnék tudni, annál is inkább, mert föltételezhetjük, hogy más fogoly tartókkal szinte megeshetett és meg- eshetik hasonló jogtalan zaklatás. Egyelőre gyanúsítani nem akarunk, csak világosságot, de igaz világosságot követelünk. Ha a rendőrség tisztának tudja magát, ne késsék erről nyílt vallást tenni! Egy egészen bizonyos, az hogy afogoly-jövedelemmelhely- teien gazdálkodás folyik városunkban, melynek sürgősen végét kell szakítani. Kérjük a város polgármesterét, indítson vizsgálatot ez ügyben; s ha igazolva látja, hogy jót célzó felszólalásunk alapos volt, mielőbb tegyen róla, hogy az eddigi Csáky-szalmája a városnak jogos tulajdonába vétessék. e, é. v. A gyors békének a hadikölcsön sikere ad szárnyat. — Tőlünk függ, hogy mentül gyorsabbak legyenek ezek a szárnyak. Gondolatok a városok kongresszusa alkalmából. II. Arról az űj életről, új világról, mely a háború borzalmaiból támadni fog, arról a jövőről, melyért annyi millió áldozta életét, melyért annyi,: millió lett élő halott, mely oly soksok milliót szorított a szegénység útjára s borított gyásszal el, a városok kongresszusának egyetemes ülésén szó nem esett. Pedig közeledik a számonkérés napja s ha az felelet nélkül marad, úgy egy újabb világégés következik, melyben már szülő és gyermek, testvér és testvér, barát és barát sorakozik egymás ellen. Abban a vérfergetegben, mely immár harmadik éve dühöng, pusztít népek és nemzetek között, nem a hadikárpótlásban, nem is a földterületekben gazdag béke fogja meghozni a lelkeknek a nyugalmát s az eddiginél emberségesebb életnek világát, hanem a munka. A milliárdok, a gazdag földterületek nem fogják letörölni azt a sok könnyet, ami a háború után is megmarad, nem fogják enyhíteni azt a sok nyomort, ami a háborúnak következménye s legkevésbbé fogják pótolni azt a sok-sok hiányt, ami erkölcsben s anyagban egyaránt állt elő. Csak akkor leszünk győztesek, s az a végnélküli erkölcsi erő, amit a háború oly bámulatra méltóan váltott ki nemzetünkből, csak akkor fogja megteremni gyümölcseit, ha a béke után elsőnek látunk a munkához. Ha a győzelem után igaz békét akarunk, úgy mindnyájunknak a munka hadseregébe kell lépnünk. Csakúgy fogjuk biztosítani akönny- nek, vérnek ..tenger hullámából oly nehezen felkelő békének napját, ha a munkának hős, áldozatkész katonái leszünk. Ebben a munkában a nehézségek, az eddig nem ismert körülmények, az uj tényezők sorozatával kell meg- küzdenünk. Amint a világháború felborította az eddigi élet és munkarendet, amint eddig nem ismert kérdések megoldása elé állított, ép úgy a világbéke is oly helyzetet fog teremteni, mely előttünk teljesen uj világot fog feltárni. Itthon nemcsak az erény, hanem az emberi gonoszság is teremte virágait. Azt a sok visszaélést, azt a sok hitványságot, mely ma oly -keserves panaszokat vált ki, azt az erkölcsi lazulást, mely felett ma akaratlanul is szemet hunynak, háború után nehéz lesz megfékezni. Az a nagy társadalmi eltolódás, mely a háború következményeként itthon megszületett, az az uj tőke alakulás, mely a mának gazdasági életéből fakadt hogy a háború után hogyan fog elhelyezkedni/ hogyan fogja a nemzet iránti kötelességét teljesíteni még a jövő feladata. A csapatok, az összehalmozott hadi anyagok és élelmiszerek visszaszállítása, a foglyok kicserélése sok zavarnak, újabb bajnak lesz forrása, melyet csak nehéz és gondos munka tud majd legyőzni. A háborús iparnak és kereskedelemnek rögtöni megszűnése, a békemunkájának mondhatni teljes szünete, az anyagnak sokszor pótolhatatlan hiánya a munkanélküliség, a munkaalkalom kérdésének azonnali megoldását fogja tőlünk követelni. Az a sok súrlódási felület, melyet a háború viszontagságai természetszerűen teremtettek, melyet a háború apró kis zsarnokai munkátlanságuk- kal, tudatlanságukkal, bántó életükkel mesterségesen szítanak, a béke első napjaiban nagy és végzetes válságoknak lehetnek szülő okai. A lövészároknak, a frontnak az a sok-sok millió embere, aki elszakadt a polgári élettől, munkától, akinek képzetében meglehetősen elmosódott a magántulajdon fogalma, a testi épség, testi élet értéke, ne1917. június 3. A második háborús évben a milliomos faun már csinos svábhegyi villával lepte meg jó szellemét. A festői „Margit lak“-ról azonban semmit sem tudtak a lenézett újpesti kukacok. Margit szívesen fogadta a korlátolt műveltségű Balassától ezt a „hozományt“ annál inkább, mert az ő nevére táblázták el a telekkönyvben. A Nosce te ipsum cég ebben a virágzó korában minden szombat este fényes zsúrt rendezett pazarul berendezett pesti, elsőemeleti helyiségeiben. A legújabb műkedvelők gyönyörködtek ilyenkor Balassáék fejedelmi rhűkincseiben. A megelégedett nábob azonban inkább felesége fenomenális erényeiről szeretett a milliomosnők előtt hencegni. A gyémántkirakatok tulajdonosai ilyen aforizmákat voltak kénytelenek hallani:-- A mai új estélyi ruháját is Margit stilizálta és varrta. Ez a mai új atlasz-szervisz minden dísze az ő ötlete és kéziműve. Most is kérem bizonyára a francia szakácsunkat informálja valami új eledeléről. Meg- fizethetlen tehetség. Milliárdoknál többet ér. Mikor pedig a Nosce te ipsum firma boldog tulajdonosát titkárja az irodai telefonhoz hívta, a visszaérkező Margit az ekszotikus hölgyek keresztkérdéseire, ilyen őszinte keresztény vallomásokat tett: — Ruháimat a Holzer-cég száki lítja. Az új táblaszerviszt tegnap küldte az Erzsébet-köruti Horváth-, kereskedés. A főzésben pedig nin-, csen olyan gyakorlatom, mint a lefőzésben. A parvenűk naggyűlése tehát teljesen belebutult a Nosce te ipsum cég különleges ellentéteibe. Hiszen Balassa Gerő se volt tisztában a Kúthyék ősi jelvényével, mert nem ismerte sem önmagát, sem úgynevezett feleségét. Önmagát szerencsefiúnak, üzlettársát szerencsecsillagának tartotta. Margit azonban sohasem magasztalta az ő úgynevezett urát, mert azt csak üzlettársnak ismerte el. Három évig vergődött és ragyogott ebben a sajátszerű légkörben. Becsületes tanácsosa volt a cég tulajdonosának, de semmiféle élettársa. Az esztétika szerint a szép nem lehet testvére a rútnak, a jó nem lehet ikre a rossznak és az igaz nem lehet öccse a gazságnak. Mert a pogány faun csak addig nem mutatta ki fogafehérét, mig Margit tartotta kordában az ő ragadozó természetét. Balassa azért dicsőítette az ő fe-. lesége házierényeit, mintha azokéit vette volna nőül. Be kellett csapnia összes vendégeit, hogy ki ne derüljön az igazság, a Nosce te ipsum legnagyobb titka. A harmadik háborús világban a telhetetlen milliomos hazárdkodni kezdett. Mikor kijelentette főmunkatársa előtt, hogy itt az idő, most vagy soha, a milliárd összegyűjtésére, akkor Kúthy Margit hideg mosollyal vont vállat a megbokrosodott faun előtt. Inkább egész nap kertészkedett a Margit-lakban, mintsem bűntársa legyen egykori üzlettársának. Balassa Gerő ekkor a külföldi és budapesti műtárgyhamisító gyárakból rendelte cikkeit. Néhány elzül- lött fővárosi piktorral régi mesterek másolataira a régi nagymesteri kézjegyeket is rápingáltatta: Egy-két facér szobrász pedig lázasan majmolta a legklasszikusabb képfaragók műveit Balassa úr lakásán. A rohamosan megvagyonosodott hadiszállítók azonban rohamosan elkapkodták a legdrágább „műtárgyat“ is. Az újpesti kukacok éjjeli pillangók ká váltak, mikor a kibérelt, meg- hasonlott zsenik szállítmányait sikkasztották az üzletbe. Margit hónapokon át saját villájában üdült és jobban ízlett neki a becsületes kertészné főztje, mint a Balassa úgynevezett francia szakácsának hunbugjai. A Nosce te ipsum cég tulajdonosa egyébként jó néven vette Margit sztrájkját. Legalább nem ellenőrzi terveit. Mikor egy világhírű magyar képíró művészünk egyik másolatára is ráfestette a műkereskedő a mester fák szimiléjét, a százezerkoronás vásárló büszkén bemutatta az ő legdrágább szerzeményét és megsúgta milyen ára van ma a legnagyobb magyar képíróművész műveinek a műkereskedésben. A fölháborodott mester pedig rögtön megsúgta a rendőrségen, hogy milyen hallatlanul botrányos csalások történnek a forgalmas Balassa Gerő műkereskedésében. A faun börtönbe, üzlete pedig zárlatba került. A cudar bűnpör tárgyalása után Margit már elintézte válópörét is. Balassa Gerő és cinkostársai fogházba jutottak. A Nosce te ipsum egész vagyonát pedig elkobozták. Dr. Kúthy Margit ekkor villájában valódi kis műkereskedést rendezett be. Csakhogy a Nosce te ipsum két sólyoma ekkor már nem szimbólumot, hanem valóságot jelentett. A nagy kavarodás után ugyanis a harctérről hazatért az a sólyomkollégája, kivel akkor még nem lehetett fészket raknia. Az ifjú hős lesz tehát dr. Kúthy Margit .első férje és második üzlettársa. Ez a két sólyom már valóban méltó egymáshoz és a nevezetes jeligéhez. Dr. Körösy László. QxQx
