Esztergom és Vidéke, 1917
1917 / 38. szám
6 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1917. május 27. tűknek, sípoknak sziréneknek egyidejűleg való megszólaltatása és helyőrségekben a város (helység) vala- menyi részében és annak környékén a takarodó fuvatása és esetleg tarack, mozsár ágyú lövések ellenséges repülék közeledését jelenti (repülőriadó.) Ez esetben a következő elővigyázati rendszabályok a legpontosabb betartandók: 1. Az utcákon csoportosulni nem szabad. 2. Mindenki a legközelebbi kapu alá húzódjék, utcák, terek a gyalogjáróktól megtisztítandók. 3. Háztetőkön, erkélyeken, tornyokon és egyéb a támadásnak kitett helyeken való tartózkodás tilos. Hasonlóképen veszélyes a nyitott ablakoknál való tartózkodás is. 4. Teherkocsik a forgalom zavartalan lebonyolíthatása végett csak oly helyeken állhatnak meg, ahol még legalább két kocsi részére elegendő hely van. 5. A sötétség be- áltával a nyilvános utcai világítás szünetel. Azonkívül valamennyi, a szabadba is kiható lámpa és fényforrás (a lakások belső világítása, munkahelyiségek, lépcsőházak, kirakatok stb. világító eszközei) kioltandó vagy erősen tompítandó. A célnak megfelelő szükségvilágító eszközök főképen gyülekező helyeken, színházakban és gazdaságokban készenlétben tartandók. 6. A repülőktől ledobott és fel nem robbant bombákat valamint lövedék részeket nevezetesen gyújtó szerkezeteket megérinteni nem szabad és a helyet, ahol ezek feküsznek a legközelebbi rendőrközegnek mielőbb be kell jelenteni. Hasonlóképen a legközelebbi rendőrközegnek jelentendő az is, ha valahol bombától származzó gyanús szag érezhető. Olyan helyiségekbe, ahol ilyen szagok észlelhetők, lépni tilos. 7. Épületekben, hol viz kéznél nincsen, azt megfelelő edényekben, készenlétben kell tartani. 8. Az összes harangokkal 15 percig való harangozás azt jelenti, hogy a veszély elmúlt, illetőleg, hogy repülő veszély nincs többé. Esztergom, 1917. évi május hó 18-án. Dr. Antóny Béla s. k. polgármester. Gyűjtsünk gyógynövényeket! A m. kir. honvédelmi minisztérium Had- segélyző Hivatala az idén is kéri a vadontermő gyógy növények begyűjtését. A tavali gyűjtés szép eredménye sok beteg katonának hozott enyhülést, az értékesítésből befolyt jövedelem pedig sok özvegynek és árvának törölte le könnyeit. Az idén a munkáskezek hiánya folytán még nagyobb lesz a szükség a gyógynövényekben és igy sokkal nagyobb menyiségben kérjük azokat beküldeni. Árnika, székfüvirág, cickafarkfüve, marti lapu, mezei zsurló, hársfavirág, beléndek, bodza, ezerjófű, nadragulya, pipacsvirág, redőszirom, üröm, ziliz, anya rozs, ökörfarkkóróvirág, erdei paizska, azok a gyógynövények melyekre különösen szükség van, ezeken kívül gyógyanyagoknak és olajoknak feldolgozható barackmag, szilvamag, cseresznyemag és szár, napraforgó és tökmag, továbbá vad- gesztenye, gubacs és kőrisbogár beküldését kérjük. Mindezen anyagokról a Hadsegélyző Hivatal egy pontos útmutató füzetet adott ki, a melyet kivánatra bélyegekben beküldendő 50 fillér költségmegtérítés ellenében portómentesen küld meg. A gondosan kiszárított gyógynövényeket a hadsegélyző Hivatal címére Budapest V. Akadémia utca 17. sz. alá kell küldeni. A csomagokat vasúton és postán díjmentesen adhatjuk fel ha azokat „gyógynövény“ jelzéssel látjuk el. A gyógynövényeket szeretet adományként kérjük, azonban a szilvamagvakat 12 fillérrel, a kajszinbarack magvakat pedig 24 fillérért váltja be a hivatal. Hisszük, hogy a lelkes magyar társadalom minden izében megérti ez akció nagy nemzetgazdasági jelentőségét, hiszen eddig évente sok millió ment ki külföldre olyan anyagokért, amelyeket itthon könnyen meg lehet szerezni. ^ NY1LTTÉR E rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. V ▼ Nyilatkozat. A „Szabadság“ című helyi lap, f- hó 23 án kelt 40. számában, „Választási atrocitások“ cim alatt, „egy megyebizo’tsági tag“ aláirásu cikk jelent meg, amely a megyei tisztviselői választások körül folyó küzdelmek egyoldalú lebírálása mellett, csekélységemmel is foglalkozik és úgy tüntet fel, mintha én valami különös politikai vagy felekezeti szempontból foglaltam volna állást, egyik vagy másik tisztviselő társam mellett. Nem tudtam, de nem is ismerem el, hogy a megyei tisztviselői állások betöltésénél, akár politikai, akár felekezeti szempontok lennének irányadók ; azt se tudtam, hogy az alispánhelyettesi állás betöltéséből a kath. klérus valamely érdekkérdést formált volna ; mert hisz ismerek olyan katholikus papot sőt főpapot, a ki nem azon jelölt mellett bűz- gólkodik, a kit én a magam részéről, alkalmasabbnak tartok. Nem is avatkoztam ebbe a választási küzdelembe, azt se kerestem, ki fog erre vagy arra a jelöltre szavazni, de én arra szavazok, akit vármegyei szolgálatom alatt szerzett közvetlen tapasztalataim, egyéni meggyőződésem alapján és a közérdek szempontjából, alkalmasabbnak tartok. Tiszti főügyészi állásomat megik lető függetlenséget eddig is, ezentúl is igyekezni fogok megvédeni és megőrizni és sem levelek sem újságcikkek nem fognak eltéríteni attól, hogy azt tegyem, amit a vármegye és az önkormányzat érdekében jónak és helyesnek tartok. Hogy én miért nem pályáztam a helyettesi állásra, az az én legszemélyesebb ügyem. — Szerény nézetem szerint azonban, az alispáni szék betöltőjében, — különösen az ilyen válságos időkben — a vármegye osztatlan bizalmának kell összpontosulni. De az alispáni állásra „pályázni,“ vagy azt oktroyálni, nem tartom helyes dolognak. Végre a cikkíró úr azon szelíd célzására, hogy dr. Perényi Kálmán alispán úr felfüggesztése egyenes következményének azt tartja, hogy mindazon tisztviselők, akik a felfüggesztés indokát képező megyeházi állapotok előidézésében akár mint tényezők, akár mint eszközök részt vettek, — egyelőre vonuljanak el a szintérről, — csak egy tényt állapítok meg; s ez az, hogy a közigazgatási bizottság nyílt ülésén felolvasott miniszteri döntés szerint az alispán ellen elrendelt fegyelmit megelőző elővizsgálatnak indokai, a háborús évek közélelmezési ügyeinek intézésében fennforogni látszó hibák és rendellenességek voltak. A közélelmezési ügyek intézésében tényezők voltak, — nem is említve a legfőbb ellenőrzési joggal biró főispán úr Öméltóságát, — az alispán úron kivül : dr. Szilárd Béla II. főj. Pisuth Kálmán és Palkovics László főszolgabíró urak. A cikkíró úr válogassa ki, melyik tényezőt szeretné ez alapon a „színtérről elvonultatni.“ Esztergom, 1917. május 23. Dr. Hulényi Győző, vármegyei tiszti főügyész. Mindazon jóbarátoknak és ismerősöknek kik felejthetetlen jó feleségem illetve édes anyánk temetésén résztvettek, vagy mérhetetlen fájdalmunkat bármi módon enyhíteni szíveskedtek, fogadják ezezúton is köszönetünket. Kenyérmezőmajor, 1917. máj. 26. Kreutz Antal és gyermekei. Esztergom szab, kir. váró» polgármesterétől Felhívás. Esztergom sz. kir. város lisztszükségletének biztosítására az Országos Közélelmezési Hivatal Elnöke 5000/917 és a vármegye alispánja 4224/1917. számú rendeletével a lisztadagot 1917 évi május hó 20-ikától naponként, fejenként és személyenkét 50 grammal leszállította és az igy jelentkező feleslegeknek 1917. évi junius hó 8-ig való rekvirálását rendelte el. Esztergom sz. kir. város alulírott polgármestere, a felsőbb hatóság ezen szigorú rendeletének végrehajtását mielőbb megkezdeném, hogy megkíméljem a város közönségét a rek- virálással járó kellemetlenségektől s elejét vegyem az ebből származható következményeknek, ez utón hívom fel a város egész évre ellátott közönségét, hogy átértve a mai nehéz idők kényszerítő körülményeit, tegye lehetővé a rekvirálás mellőzését és hivatkozott rendeletek értelmében rekvirálandó-személy en ként 4 kgr. liszt vagy 5 kgr. gabona- mennyiséget, valamint a netán még jelentkező feleslegét ezen felszólításomra szolgáltassa be Esztergom város közélelmezési hivatalába f. é. május hó 29. 30. és 31-ik napján a hivatalos órák alatt (d. e. 8—1, d. u. 3—6 óráig, Városház földszint), ahol az átvételről elismervényt adnak és az összeg mielőbb kifog fizettetni. A befolyt illetve rekvirált liszt meny- nyiség, az ellátatlanok élelmezésére fordittatik. Bízva Esztergom sz. kir. város hazafias közönségében remélem, hogy felhívásom nem lesz a pusztába hangzó kiáltás, s minden egyes]itthonma- radt hazafias kötelességének ismeri, a rendeletnek eleget tenni s annak sikeres befejezését előmozdítani. Ha ezen felhívásom a kellő eredménnyel nem járna, úgy a felsőbb rendelkezések alapján kénytelen leszek a legszigorúbb rekvirálást elrendelni, s a mulasztók ellen a megtorló lépéseket folyamatba tétetni. Esztergom, 1917. május hó 24. Dr. Antóny Béla polgármester. Gyógyhely Stubnya-fUrdő (Felsőmagyarország.) •• Kénesfürdő rheuma és ischias elleni betegségeknél. — Fővonalon 5 órai út Budapesttől. Fővonalon 10 órai út Berlin-Oderberg Ruttkán át. — Kórház megszűnt és így az egész fürdőtelep a n. é. közönség rendelkezésére áll. Élelmezésről a fürdőbiztos gondoskodott. Felvilágosítást díjtalanul ad az Igazgatóság Jótállás a biztos = eredményért. Töri vényesen védve. 1 Reitter Oszkár nagybecskereki ny. főkapitány és lajbaromíi-tenyész- tónek nagyszerű találmánya a PATKÁNIN patkányírtó-szer, (nem méreg) mely emberre és háziállatokra nem ártalmas és fölülmúl minden más irtószert. 1 doboz ára 3 kor., mely elegendő körülbelül 60 patkány kiirtásához. Minden dobozhoz használati utasítás van mellékelve. Ismertető prospektust, melyben le van írva, hogy különféle nagyságú gazdaságban hány adag használandó, kérésre ingyen küld a PATKÁNIN gyár egyedüli elárusítója, a Torontáli Agrárbank Részvénytársaság, Nagyifecske- reken. T tSJlíJlíJli'JlíJiíJlíJlíJliíJlíAJlíJíJlíJíJíAAAAAAAA.l/Ss m w w H « H W férfiruhák, női kosz- tümök és kabátok m i fekete és kék szilire gyönyörűen festetnek 24 óra alatt. ^ & V M pj Első EsztergomiGőzmosódaésKelmeíestő-gyár Hü Árok-utca 46. szám. Városi felvételi üzlet: Tábor-féle papírkereskedés Széchenyi-tér. k 457/917 Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János ucca 18—ao. szám.
