Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 36. szám

Esztergom, 1917. XXXIX. évfolyam 36. szám Vasárnap, május 20. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KŐZLÉMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉS! S HIRDETÉSI DIJAK 5TB. KÜ.D5NDÖK. Hangulatokon keresztül a célhoz! Lelkünk hárfához hasonló s a szerint, hogyan van az han­golva, válthatok ki belőle a leg­csengőbb dallamok vagy fülsértő hangzágyvalék. A lelki hangu­latnak .igen nagy és fontos sze­repe jut életünkben. Még na­gyobb mérvben áll ez az álta­lános társadalmi hangulatról, kü­lönösen ily világrengető idők­ben, mikor a közös sors érzete vas pántokkal szorít bennünket össze, mikor egy célpontra irá- nyítvák a kívánságaink: épen, szabadon, győzedelmesen kike­rülni e világégésből! Úgy va­gyunk mint nagy táblavetés, mely az időjárás: nap, felhő, szél, csend, zivatar, harmat, eső, jégeső uralma alatt áll, majd derült, majd aggódó a hangu­latunk, majd szomorkodunk és csüggedünk ; majd vigasztaljuk és biztatjuk, lelkesítjük, majd meg lehangoljuk, elkedvtelenít- jük egymást. Föl-le hullámzó, dérült és sötét, napos és ziva­taros, üde és nyomott a népso- kadalom változó hangulata. Mily egyhangúlag és önér­zetes lelkesedéssel zúgott 1914. nyárutolján végig e hazán a szent esküszó: megyünk Szerbiába, hogy egy aljas orvgyilkosság által vérig sértett s gaz akna­munkával létében megtámadott országunknak elégtételt szolgál­tassunk és határaink épségét megvédjük ! A gyilkosok párt­jára állott medveoriás, Oroszor­szág hatalmas, piszkos ember­áradatával hömpölygőit északi határaink felé, és mégsem ijjed- tünk meg ; az árulok ezreit, a kik véreink jó részét ellenséges csapdákba juttatták, hőseink küzdelmét megnehezítették, győ­zelmüket hátráltatták, kellett bi­tófára akasztani, de azért még sem csüggedtünk el. Visszaélé­sek nem csekély halmazát kel­lett a pióca kufár lelkek részé­ről idehaza tapasztalnunk, —1 de azért mégsem adtuk fel a re­FÉLELŐS SZERKESZTŐ: DR RÉTHEI PR1KKEL MARIÁN. FÖMUMKATÁRS: DR KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓ TULAJDONOSOK : LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. MYILTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA ményt, hogy szerencsésen meg­birkózunk ellenségeinkkel úgy kint, valamint bent, — mert az igazság harcát harcoljuk, mert hazánknak fenn kell állania, a jog, igazság és kereszténység alapján meg kell újulnia. Ezt az idők feltétlen követelményé­nek tartjuk, bízván abban, hogy ez annak az akarata is, akit mi Istenünknek hiszünk és val­lunk, és akinek igazságos világ­igazgatásában bizakodunk! Megszokott életmódunkban nem egy változtatást kell meg­tennünk, nem egy szórakozásról és kényelemről lemondanunk, nem egy nemes munkát egyi- dőre félretennünk, nem egy óhajunkat elnyomnunk, nem egy dologban nélkülözést, szük­séget szenvedünk, nem egy fájós veszteség es talán ez életben pótolhatatlan veszteség miatt keserű könnyet hullatunk, — de azért mégsincs okunk az elcsüggedésre. Mi hisszük és valljuk, hogy a jó Istennek még mindig van­nak tervei országunkkal és jó­magyar nemzetünkkel. Megpró­bált bennünket, hogy bennün­ket megtisztítson, fölemeljen és nekünk szebb, jobb jövőt bizto­sítson, ha vele közreműködünk e terveiben és kitartunk mel­kte ! Csukovits yáttos. Irodalmi levél. (Háború és politika. Irta Keminvfy K. Dániel az „Esztergom“-ban megjelent cikkei alapján. A könyv tiszta jövedelme a gróf Zichy Nándor emlékére épülő fogadalmi emlékműre fordítva. Ara 3'50 K. Esztergom, 1917. Nyomatott Laiszky Janos nyomdájában.) A takaros kiállítása, száznegyven- négy lapra terjedő könyv külön tizen­hét asztagot tartalmaz nyolcvankét kévében. Az összegyűjtött kalászok a háborús idők terményei. A tanulságos mű nemes intenciója szerint „A néppárt 20 éves'jubileu­mán gróf Zichy Nándor halhatatlan emlékének kegyelettel ajánlva.“ Az időszerű publicisztikus témák : 1. A háború s a keresztény politika szüksége. 2. A néppárt önnállósága. 3. Néppárt vagy keresztényszocialista párt? 4. A néppárt és a papság. 5. A kormány s a keresztény politika a háború után. • 6. Optimizmusz s felelősség a háborúban. 7. A tehet­ségek értéklése egy háború után'. S. A háború s a politikai ellentétek. 9. A háború s az ellenzék informá­lása. 10. A háború s a pártok har­móniája. 11. A Mercier eset. 12. A háború s a papság. 13. A papság a háború után. 14. A kathoiikus hirlap- irás a háború után. 15. A háború s a kathoiikus hívek egyházi autonó­miája. 16. A háború s az új birtok- politika. 17. A nemzeti föltámadás es a háború. A ki ezeket a vezér cikkeket ol­vassa, meggyőződik arról, hogy Keményfy nem tartozik a dilettáns vezércikkírók közé. Gondos stílusa, tiszta logikája és előkelő intelligen­ciája sem mindennapi. Gondolatai új gondolatokat ébresztenek és szabatos ismeretei folyamatosan lelkiismere­tesek. Lelkes hive ugyan a néppártnak, de azért nyíltan hirdeti, hogy „csak egy keresztény pártunk legyen kuruc katolizmusszal.“ Tanulságos továbbá papságunk a nemzeti lelkierőért való munkájának jellemzése ,áldozatkészsége és össze­fogása nemzeti közérzéssel. Aktuálisan tárgyalja azután a pap­ság anyagi helyzetének javítását, a kathoiikus sajtó életkérdését és az autonómia nevezetes ügyét. Hasonlóan korszerű a birtokpoli­tika és az egyházi birtokkezelés re­formja. Publicisztai tárgyiasságát bi­zonyítja pedig Mercier belga prímás szertelen magatartásának- higgadt bírálata. Keményfy K. Dániel egyébként szintén azokhoz az-idealistákhoz tar­tozik, a kik rendületlenül hisznek a nemzet föltámadásában s a tehet­ségek értéklésével, a politikai ellen­tétek és az osztrákok sérelmi politi­kája kiküszöbölésében. Mindezek után az értékes háborús könyvet őszintén ajánlhatjuk olva­sóink megérdemelt rokonszenvébe. Dr. Kőrösy László. HÍREK Dr. Breyer István esztergomi kanonok. Maszlaghy Ferenc c. püspök el­hunytéval az esztergomi főkáptalan új tagjául dr. Breyer István mágócsi c. apát, vallás- és közoktatásügyi miniszteri osztálytanácsost nevezte ki Őfelsége. Dr. Breyer István csak két év előtt került el Esztergomból, hogy' átvegye dr. Andor György prelátus- kanonok osztálytanácsosi hivatalát a vallás- és közoktatásügyi minisztérium első ügyosztályában. E felelősségtel­jes nagyfontosságú állásra rátermett­sége, nagy látóköre, gyors tájéko­zottsága, rokonszenves egyénisége kiválóan alkalmassá tették. Esztergom társadalmi köreiben 1907-ben történt idehelyeztetése óta min. osztálytanácsossá történt kine­vezéséig élénk részt vett és sok hí­vet, jóbarátot szerzett magának. Dr. Breyer István 1880. augusz­tus 4.-én született Budapesten. Az esztergomi főkáptalan tagjai között tehát ezidőszerint nemcsak rangban, hanem korban is a legfiatalabb. 1903-ban történt felszenteltetése után budapesti hitoktató és a „Maria Re- patriN.“ apácák házikáplánjá, négy év múlva pedig a főegyházmegyei irodában hercegprímási szertartó és levéltáros lón. Az iroda rangfokozatain előhaladva, 1911-ben megkapta a pápai kamarásságot. 1915-ben her- cegprímási irodaigazgatóvá, dr. Andor György halála után miniszteri osztály- tanácsossá nevezték ki. Nemrégiben nyerte el a mágócsi címzetes apát­ságot, e hét folyamán pedig pápai prelátussá és esztergomi kanonokká való kinevezést. Szép előhaladásában a tehetség, tudás és szorgalom meg­becsülését látjuk, ezért sokakkal együtt mi is örömmel üdvözöljük őt a legfelsőbb királyi kegy rásugár- zása alkalmából ! ☆ A hercegprímás Budapesten. Dr. Csernoch János bibornok-herceg- primás vasárnap a főszékesegyház­ban papokká szentelte az eszter­gomi főegyházmegye végzett theoló- gusait, kedden pedig Budapestre utazott, ahol áldozócsütörtök napján felszentelte a Szent Család tisztele­tére épült új zugligeti templomot. Fővárosi tartózkodásának ideje alatt a bérmálás szentségét is kiosztotta a „Sacré Coeur“ intézet növendékei között. A huszonhatosok jubileuma. .Szombaton ünnepelte Esztergom vá­ros háziezrede, a cs. és kir. 26-ik gyalogezred fennállásának kétszázadik évfordulóját. A kaszárnyát ez alka­lommal fellobogózták. Az ezred tisz­tikara és legénysége d. e. 9 órakor a város kegyúri plébánia templomá­ban hálaadó szentmisét és szentbe­szédet hallgatott, melyet Mátéffy Viktor pápai kamarás, ezredlelkész tartott. Utána ünnepély, délben pedig diszebéd volt a tiszti étkezőben, amelyen a hatóságok képviselői is megjelentek. A derék huszonhatosok eme ’örömünnepében az ezreddel egyetértésben és szeretetben össze-

Next

/
Thumbnails
Contents