Esztergom és Vidéke, 1917
1917 / 35. szám
Esztergom, 1917. XXXIX. évfolyam 35. szám Csütörtök, május 17. POLITIKAI és TF)RSF)DF)LMfífíR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KŐZLÉMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÖlDENDŐK. Múlt és jelen. Magyar nemzetiségűnk szine- java ma már magyar népünk sarjaival küzd testvériesen egyesült erővel nemzetünk létéért és szabadságunk védelméért. A háború előtt azonban a mi elburjánzott szabadkőmíves pesti sajtónk kíméletlenül ócsárolta az elavult magyar nemest és következetesen becsmérelte a faragatlan parasztot. Persze a Nyugat és a Holnaposok nemzetközi országába sohasem kívánkoztak nemzetünk ezen igazi föntartó erői. Lenézték, lerántották azután a vidéki magyar városokat, mert a „vidéki“ szó az ő nyegle szótárukban a korlátoltság netováb- ját jelenti. Mintha csak nem tudnók, hogy ezek a nyelvöl- tögető pesti uraságok, a mai hangos zugareopág augúrjai, jórészt a falusi szatócsok ivadékai/ Minthogy mi ez időszerint „vidékiek“ vagyunk, nem óhajtunk saját szerény toliunkkal védekezni a sok éves rágalom ellen, hanem inkább az országos nevű Mikszáth Kálmán, a tősgyökeres magyarságú iró, hatalmas buzogányával. A magyar nemesség, a kisvárosok becsületét és nimbuszát igy örökítette meg nagy irómű- vészünk i1 — A magyar nemesség bölcs intézemény volt a maga idejében. Ha valaki tekintélyre tett Szert bármely téren, vagy valamely tőkét összegyűjtött, akár szellemit, akár anyagit, a mi erőt reprezentált, lett légyen az oláh vagy német, rögtön bevet1 Különös házasság. Regény. Budapest. Lég- rády Testvérek. 1907. I. k. 106. 1. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN, FÖMUNKATÁRS : DR KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK : LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. MYILTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA ték a sáncok közé, hogy a mi erő van, belül legyen. Azért bírt ez a nemzet olyan sokáig fönmaradni. Mert aki künn valamit tehetett volna ellene, azt ölbe vitték maguk közé. Künn a gyöngeség, tehetetlenség maradt. Bölcsek voltak ezek a mi öregeink meg kell adni. És ne köpdössetek, kérlek, ti demokraták azokra a megfakult, meg- vedlett öreg címerekre. Mert ereklyék. Ezekből az apró címerekből volt rakva az a bar- rikád, mely biztosító annak a nagy, szent címernek a sértetlenségét, négy ezüst pólyájában, a folyamaiban ti reméltek egykor halászni s hármas halmára oda álmodjátok a szabadkőmí- vesi vakoló kanalat. A magyar nemesség nem volt puszta rideg fal, mely elkülönzi a kiváltságos osztályt a néptől. Kapu volt rajta, nagy, széles ívvel, hogy minden érdem beférjen rajta. — Hajdan nem voltak a városok uniformisban, sem klasz- szisokba osztva. Most már háromszáz egyforma Kapos van, vagy száz Losonc, vagy húsz Kassa és végén van a városok anyja: Budapest. Csakhogy ez nem olyan anya, aki szoptatja a gyerekeit; ellenkezőleg, őt szoptatják a gyerekek s maradnak mellette örökké satnyák, kicsinyek, vérszegények. Azelőtt nem voltak ezek a sablonok. Csupa gyönyörűség volt ide-oda utazni. Aki sok várost ismert, ugyanaz az érzése volt, mintha sok atyafia volna szétszórva a világon s az mind igen kellemes lenne valamely oldaláról. Ujhelyen jó bort kap az ember, Tisza-Ujlakon fölséges bajuszpedrőt, Körmöcön olyan csipkét, mint a hab, Miskolcon foszlós cipót, Rima-Szombaton csutorát vehet, Gácson olyan posztót mint a bőr, Léván olyan bőrt, mint a posztó, Esztergomban nyerget, Szabadkán kat- ri.ncát, Selmecen pipát, Eörben bicskát, Libetbányán borovicskát, Kapóson szitát. Most ezeket minden városban megkapja az ember a sarki boltosnál; nem kell értük eljárni messzi ; de az is igaz, hogy nem olyan jók és nincs meg az öröme bennük, mint mikor sok úti kaland közt, ő maga gyűjtött.2 A múlt és jelen a jövő hídja. Mikszáth ugyan a múltat dicsőíti, de a jelen és a jövő nemzedék számára. Épen azért idéztük halhatatlan szellemét, hogy a mai kisértetek és a megkísértett vidéki olvasó közönség tagjai okuljanak. Dr. Kőrösy László, Városok pártja. Megemlékeztünk már a Magyar Városok Országos Kongresszusa állandó bizottsága első gyűléséről. Folytatjuk tehát a második gyűlés ismertetését. Hiszen Esztergom városa érdekeiről is van szó. Ismét Bárczy István székesfővárosi polgármester elnökölt, mikor a bizottság egyhangúan elfogadta azt a javaslatot, mely szerint a kongresszus május 18-kb egyetemes gyűlésén a városok pártját meg akarja alakítani. A háború után városainkra valóban rendkívüli föladatok háramlanak, melyeket csak a megszervezett városi polgárság képes kijelölni és egyesült erővel megvalósítani. Az állam még a rokkantak ügyét is jórészt a társadalomra hárítja, annyira megszaporodtak anyagi terhei és erkölcsi kötelezettségei a háború alatt. Bárczy polgármester tehát az ösz- szes városokat közös érdekű egyesülésre buzdítja. Az a szándéka, hogy 3 II. h. 84 1. a Magyar Országos Kongresszus ál- andó bizottságának az összes polgármesterek tagjai lesznek. De ki akarja egészíteni ezt a szervezetet egyes városok polgárainak kiváló képviselőivel. Ezt a javaslatot szintén a májusi kongresszus egyetemes gyűlése szentesíti. A székfőváros azonban kinyilatkoztatta, hogy semmiféle politikai párt alakításáról szó sem lehet, mert az ország összes városi érdekeinek a nemzet érdekkörében kell kapcsolódnia. A mezőgazdasággal foglalkozó városainknak azonban természetesen joguk marad osztályérdekeik képviselete. De külön pártra már csak azért sincsen szükség, 'mert pl. az agráriusok szintén külön pártszervezet nélkül is, hathatósan képviselik a magyar földbirtokosok érdekeit. Városaink már eleve méltán számítanak arra, hogy az ujadóterheket egyforma elbánással osztja ki az állam. Különösen érdekes még Bárczy István azon kijelentése is, hogy a városi pártok szervezkedése nem a kongreszuson, hanem annak keretein kívül történik. Vagyis a kongresz- szus mellett külön szervezet létesül. Minden városban ugyanis külön helyi- szervezet alakul, a kongresszusban pedig egy nagy középponti bizottság mely a városi polgárság érdekeire ügyel. A kongresszus ennélfogva csak a kiinduló pontokat jelöli meg, a polgárság szervezete azonban önnál- lóan működik. A május 18.-ki egyetemes gyűlésen válik el valóban, hogy a magyar Városok Országos Kongresszusát nem a szereplő viszketegségben szenvedő demokraták fővárosi klikkje, hanem az országos közérdek intézi. Figyelő. HÍREK A pannonhalmi főapát városunkban. Dr. Hajdú Tibor pannonhalmi főapát kedden délután a bécsi hajóval városunkba érkezett a bencés székház és főgimnázium hivatalos látogatására.
