Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 33. szám

Esztergom, 1917. XXXIX. évfolyam 33. szám Csütörtök, május 10. FOLIT/mr és TF)R5F SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: i „SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM j TELEFON 21., $ HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ 4 KŐZLÉMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI . S HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜlDSNDŐK. t 4 FÉLELŐS SZERKESZTŐ : DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN. FÖMU MKATÁRS : DR KŐRÖSY LÁSZLÓ. KIADÓTULAJDONOSOK: LAISZKY JÁNOS ÖRÖKÖSEI. MEGJELENIK: MINDEN VASARNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. f * I i ELŐFIZETÉSI ÁRAK : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FILLÉR. MYILTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA A boldogulás titka. A boldogulás forrástiszta fo­galmát a háborús világ tökéle­tesen fölzavarta. Mert a rohamos és gyanús meggazdagodás mo­hó vágya nem a boldogulás tit­ka, hanem a csalás művészete. A milyen igazság, hogy nem­zeti nyelvünkben a gazságot az igazságtól csak egy kis magán­hangzó különbözteti meg, épen olyan beszédes, háborús tanul­ság, hogy a mi mai alázatos­ságunkra a legádázabbul szipo- lyozó belső ellenségeink gyalá­zatosságával rimel. Mi a boldogulás titkát már a békeidőben is a becsületes mun­kahangyaszorgalmában kerestük. Ősi népmeséink a méh és a hangya serény és hasznos mun­kásságát példázzát. A becsületes munka tehát be­csületes szorgalommal párosul, mely nemárt semmitsem fele­barátainknak mert inkább hasz­nálni óhajt nekik. A jóravaló munkásság azután még a ta­karékosság erényével járt kar­öltve. De ugyan ki takarékoskod- hatik ma, mikor az élelmisze­rek és ruházati cikkek és min­dennapi élettényezőink árai ret­tenetesen felszöktek ? Ki ennek az oka? Semmiesetre mi, kik a boldogulás titkát a becsületes munkában, önzetlen szorgalom­ban és kifogástalan pénzszer­zésben találtuk meg a háború előtt. Vájjon meddig zsarnokosko­dik ez a rémuralom? Addig, mig a béke korszakának verő- fénye az élősdieket, bacilusaik- kal együtt meg nem semmisíti. A szertelen árdrágítók továb­bá szertelen csalafintasággal dol­goznak. Ha a hétfejű sárkány fejét leütötte a megtorló gazság pallosa, mostan azok a sátán­fejek újra kinőttek. Szizifusi munka ilyen szörnyetegek kiir­tása. Még leggyökeresebb mű­tétnek bizonyulna az a legújabb keletű terv, hogy a másodszor büntetett árdrágítót ezentúl vagy évekre bebörtönözik, vagy pe­dig végre besorozzák a lelket­len parvenük vagyoni vagy ügy­védi viszonyaira való minden tekintet nélkül. A legválságosabb idők épen most nehezülnek ránk a hábo­rú vége előtt. A piócák még vérszomjasabban sietnek legvég­ső kiszipolyozásunkra. De bíz­zunk a Teremtő végtelen böl- cseségében. A jó Isten jóra te­remtette Ádámot. Ábel fia még engedelmeskedett az égi parancs­nak, de Kain már kajánul el­lenszegült. Két erkölcsi ivadékra oszlik ma minden háborús nemzet ár­tatlan népessége. A túlnyomó, a szorgalmas és becsületes elem Ábel nemzedéke. De a csalást az árulást, a gyilkos rablószán­dékot Kain elfajult utódai űzik ma is mindenütt. A Teremtő a megromlott bib­liavilágot nemcsak a bábeli nyelvzavarral, hanem a vizözön- nel sújtotta. A mostani vérözön- ben a művelt Európa megmér­gezett kultúrájának égbekiáltó bűnei miatt még az ártatlan Ábel utódainak is szenvedniük kell. Mintha eredendő bűnünk örökségének átka szakadt volna újra reánk. Az ó-kori világ összes bűneit a mi Megváltónk kinszenvedő ha­lálának kellett kiengesztelnie. Az újkori világ rettenetes bű­neiért azonban még az ártatla­noknak is kell szenvedniük, míg! az uj megváltásra méltóak nem leszünk. Ha összeomlik minden bál­vány és a világcsalo pogány filozófia, akkor föltámad újból a keresztény felebaráti szeretet varázsa. Dr. Kőrösy László, A belügyminiszter leiratot intézett a városhoz és vármegyéhez, amely­ben közli, hogy a háború folytán reánk háruló rendkívüli kiadások fe­dezése céljából nálunk uj hadikölcsön kíbocsájtásával kell a nemzethez for­dulni. A pénzügyminiszter a kibocsátandó hadikölcsönre vonatkozó nyilvános aláírási felhívást május hó elején fog­ja közzé tétetni, úgy hogy a kölcsön­re történő aláírás május hó 10-ike táján vegye kezdetét. A kölcsön alá­írási határideje ez alkalommal is kö­rülbelül négy hétre fog terjedni. A belügyminiszter meg van arról győződve, hogy országunk lakossága ezúttal sem fogja kivonni magát a hadikölcsönben való részvétel alól és hazafias áldozatkészséggel a ren­delkezésére álló készpénz összegeit a kibocsátásra kerülő állami érték­papírokba el fogja helyezni. A pénz­piacon általában mutatkozó pénzbő­ség, továbbá azok a kedvező tapasz­talatok, amelyeket hadikölcsönök jegy­zése alkalmával a hadikölcsönök iránti érdeklődésnek a közönség mind szélesebb rétegeiben való el­terjedése tekintetében szereztek, azt a reményt táplálják bennünk, hogy a hadikölcsönben való részvételre irá­nyuló nagyszabású akciónak kellő szervezése esetén, az új hadikölcsön eredménye nem fog az ötödik hadi­kölcsön eredménye mögött maradni. Fontosnak tartja a miniszter, hogy az ország lakosságának otthon tar­togatott készpénzei a hadikölcsön jegyzésekben minél nagyobb mérték­ben bevonassanak. Az irányuló fo­kozott törekvések minden bizonnyal kellő eredménnyel fognak járni, hogy a törvényhatósági és községi irány­adó tényezők, épen úgy mint az elő­ző hadikölcsönöknél, most is mész-) szemenő propagatorius tevékenysé­get fejtenek ki ebben az irányban s különösen rámutatnak arra, hogy akkor, amikor a lakosság az otthon tartogatott készpénzét és a közel jö­vőben várható megtakarításait hadi­kölcsön jegyzésére fordítja, nemcsak a haza iránti kötelességének tesz ele­get, hanem a,saját érdekében is he­lyesen cselekszik, mert a készpén­zeknek hadikölcsön kötvényekben való elhelyezése jelentős kamatjöve­delmet biztosít az aláíró félnek. HÍREK Zita királyné születésnapja. Mint múlt hó 27.-én a Zita-napot, úgy tegnap Őfelsége a királyné szü­letésének ünnepét őszinte kegyelettel ülte meg Esztergom sz. kir. város közönsége. A középületeken nemzeti zászlók lengtek, a tanulóifjúság pedig a kultuszminiszter rendeletéből szün­napot élvezett és a nap reggelén há­laadó istentiszteleten vett részt. A városok kongresszusa. Május 18.-án Budapesten a magyar váro­sok országos kongresszust tartanak, mely a városokban élő polgárságnak egy hatalmas erőt képviselő szerve­zetbe történő tömörítését tűzte ki feladatául. A kongreszus céljáról nem­régiben a „Városok Lapja“ nyomán részletesen írtunk. Esztergom sz. kir. város részéről dr. Antóny Béla pol­gármester és dr. Hindy- Zoltán orszgy. képviselő vesznek részt a kongresz- szus ülésein. Iskolalátogatás. Gróh István, az orsz. iparművészeti iskola tanára, mint iparostanonciskolai szakfelügyelő, ked­den Esztergomban járt és dr. Pacséri Károly kir. tanácsos, tanfelügyelő kí­séretében meglátogatta a helybeli ipa­rostanonciskolát. Megtekintvén az iparostanulók dolgozatait, a tanító- testülettel tartott értekezleten öröm­mel állapította meg, hogy az iskolák falai között a jövő iparostársadalom műveltségének emelése dolgában ko­moly és értékes munka folyik. Érte­kezlet végén dr. Pacséri Károly tan- felügyelő üdvözölte Gróht, aki szü­lővárosának szeretetét és egykori tanítóinak emlékét ma is szivében őrzi, míg a tanítótestület részéről Szölgyémy Gyula igazgató-tanító kö­szönte meg a szakfelügyelő értékes tanácsait és meleg elismerését, amely a tanítótestületet a további lelkes munkásságra fogja buzdítani. Ülések a megyén. Lapunk más helyén közöljük a vármegye tavaszi

Next

/
Thumbnails
Contents