Esztergom és Vidéke, 1917

1917 / 32. szám

2

ESZTERGOM és VIDÉKE.

1917. május 6.'

Ingyen termés.

A budai hegyekben termő ingyen főzelékről és salátáról dr, Krécsy Béla állatni főreáliskolai tanár rendkívül időszerű és üdvös fölhívást intézett Budapest közönségéhez.

Minthogy Esztergomnak jóval terjedelmesebb hegyi erdői vannak, kartársunk fölszólalkozása, a mi városi közönségünket is érdekli.

— Azt hiszem, — írta a természettudós tanár — hogy igen hasznos dolog a mai éhinséges időkben, mikor a kedvelt tavaszi zöld ételek, a laboda, a sóska alig kapható, olyan méregdrága, fölhívom a figyelmet, hogy ezeket a növényi eledeiek egyéb növényekkel is elég jól pótolhatók még pedig olyanokkal, melyek országszerte, sőt a közeli főváros környékén ingyen és bőven tenyésznek és eledelül önként kínálkoznak.

Ezek elseje és legjobbja: a Szentgyörgy-saláta, mely tavaszi saláta, papsaláta és egyéb néven ismeretes különböző vidékeken. Növénytani neve különben saláta-boglárka (Ranunculus Ficaria L.) Ezt a növényt gyakorisága miatt mindenki ismeri, mert aki csak egyszer is látta szívalakú, tenyeres erű leveleit és májusban nyíló fényes, sárga virágait, — melyet néhol libavirágnak neveznek — az , már könnyen fölismerheti akárhol. Nedves erdős talajon igen buján terem és a budai hegyek lankásaiban némely helyen pár négyzetméternyi területen, kilószámra szedhető a levele. Az idei elkésett tavaszon még alig volt található. De a múlt hónap végén, Szentgyörgy napja után— honnan a neve is szármalanatban már ismét bűbájosán mosolyogva folytatta :

— Mit gondolsz Pista, meddig tart még ez a háború ?

— Isten tudja. De miért érdekel téged ez, Kornélia ?

— Azért kedves unokabátyám, mert minden háborús esztendő egy-két úi millió koronát jelent mekünk.

A főhadnagy sápadt arca lángba borult. A szeme lobbott vetett. A jobb keze tiltakozóan fölemelkedett. A hangja fenyegetővé vált:

— Hát kellett nekem ez a keserű pohár! ? Hát ilyen alávalóságokra vetemedtetek ?

A delnő . azoban nem riadt meg Kihivóan nézet végig a fölemelkedő kiváncsi hallgatókon, azután hangosan fölkacagva, kivágta :

—■' Ne szavalj, Pista 1 Tudd meg inkább, hogy ez a háború nekünk olyan óriási színház, melyet csak páholyból nézünk; nektek pedig olyan prózai foglalkozás melyben éppen a legbuzgóbb statiszták járnak pórul.

Ekkor már valóban csordultig megtelt a pohár. A főhadnagy indulatosan föltoppant és a nagy csöndben kivillámlott viharos leikéből a megtorlás mennyköve:

— Nem vállalok veletek többet rokonságot 1 Ilyen szégyent és gyazik — már bőven volt található.

Csakis a virágzás előtt termő, fiatal világoszöld, levelei élvezhetők' meg pedig ecetesen öntött salátának igen jóízű. Használható azonban levesnek is ; sőt ha tejföl akad, főzelék gyanánt még a labodát is jól pótolja. Idősebb sötétzöld levelei mar csípős és kesernyés izüek. Azokkal tehát ne törődjünk. A saláta-boglárka használata, étel gyanánt, hazánkban, még nem igen általános. Pedig kár, mert igazán élvezetes és ingyenes tavaszi zöld eledelt kínál. Tudtommal egyedül a székelyeknek kedvelt eledelük s én magam is csak a múlt év tavaszán, egy Budapesten lakó székely menyecske főzte gyanánt ismerkedtem meg a Hűvösvölgyben zsákmányolt új étellel.

A másik ingyen termő zöld- főzelék és saláta a gyermekláncfű (pitypangvirág pimpo, Taraxacum officinale) zsenge tavaszi levele. Ez a növény uton- utfélen igen bőven terem és fiatal levelei már a mostani időben is jo salátát és főzeléket adnak. A franciák melegágyban tenyésztik azt a nálunk haszontalan gyomnak tartott növényt, mert édeskés kesernyés izű leveleinek vértisztító hatást tulajdonítanak. Ennek a korai növénynek leveleit már hazánkban is elég átalánosan használják sőt a budapesti vásárcsarnokban jódrágán áruljak. Kora tavasszal a hegyekben és lapályokon már elég található. A városligetben napok előtt láttam pitypinglevélszedő asszonyokat. Persze mindenki maga is szedhetné, mert ha egyszer megismerte, könnyen ráakad. A főváros sőt .hazai tanítók igen

lázatot nem érdemelek meg annyi komoly és becsületes szolgálatom után.

— Még ránk szorulhatsz a háború csődje után Pista ! — Szemteienke- dett tovább a vakmerő szirén.

— Soha ! Ez a mi legutolsó találkozásunk. És ez az én utolsó ittlétem : Alávaló gazember a te urad. Nem Kornélia, hanem Bestia a te igazi neved. Utálom a háború hiénáit és most rögtön takarodjál a szemem elől!

Villámló szemmel ragadta meg mankóját. Végig is sújtott volna a halálra rémül milliomosnőn, ha megriadt nyúlként ki nem siklott volna a perronra és a -megállóhelyen ki nem szökik az aszfaltra.

Az őszi nap gúnyosan vigyorgott a kivert szépasszonyra. A villamosvasúti utasok pedig tüntetőén tapsoltak és lelkesen éljeneztek, mikor a főhadnagy tovább olvasta az attak után a harctéri eseményeket a megtisztult levegőben.

Dr. Kőrösy László.

hasznos munkát végeznének, ha ezeket az ingyen termő ehető növényeket tanítványaikkal megismertetnék.

Figyelő.

Királyi kitüntetés. A m. kir.

honvédség számára szerkesztett Rendeleti Közlöny f. é. ápr. 14.-i 48-as számában a következő hivatalos közlemény jelent meg: „Ő császári és királyi Apostoli Felsége legkegyelme-. sebben elrendelni méltóztatott, hogy a legfelsőbb dicsérő elismerés a kardok egyidejű adományozása mellet tud túl adassék az ellenség előtt tanúsított vitéz és önfeláldozó magatartása elismeréséül dr Szilágyi Bertalan hépfölkelő ezredorvosnak.“ A pilismaród körorvos már a háború kezdete óta szolgálja hazáját, mint katonaorvos. Acsaládapa méltán büszke lehet arra, hogy mind a három fia szintén a harctéren teljesíti legszentebb kötelességeit. Önkéntesen jelentkeztek. Kettőjük már tisztirangban szolgál. De mind a három ifjú többszörös kiiüntetésben részesült. Ma pedig örvendünk, hogy a régóta hiányzó derék és népszerű vármegyei körorvosunkról ilyen örvendetes hirt közölhetünk olvasóközönségünk számára. A legelső kitüntetés után dr. Szilágyi Bertalan hívei is ki fogják tüntetni szeretetükkel és bizalmukkal, mikor ismét hazatérhet családi tűzhelyéhez.

Eljegyzés. Kalapos Gyula tartalékos hadnagy eljegyezte Mack Gusztikét Esztergomban. (Minden külön értesítés helyett.)

A főreáliskola Arany-ünnepélye. Az: esztergomi főreáliskola tanári kara és ifjúsága vasárnap este nagyszabású nyilvános ünnepély keretében rótta le kegyeletét hazánk koszorús költőjének, Arany Jánosnak 100-éves születési évfordulója alkalmából. A főgimnázium díszterme, az ünnepély színhelye, egészen megtelt érdeklődő közönséggel. A szép emlékünnepet a főreáliskola énekkara nyitotta meg a Himnusszal, amely után Váradi József V. o. t. szavalta el Oláh Gábor alkalmi költeményét Arany Jánosról. Dr. Gedeon Endre tartalmas felolvasás keretében ismertette a közönséggel Arany működését és költészetének nagy nemzeti fontosságát. Bencze Győző és Jelűnek Pál VI. o. tanulók a nagy költő két remek balladájának sikerült előadásával keltettek tetszést. Hatásos száma volt a műsornak a „Szondi két apródja“ c. melodráma, amelyet az cnnekkaron kívül még Vicze Ferenc és Vályi István II. o. tanulók, mint apródok, Verner Rezső IV. o. tj. pedig, mint Ali szolgája, igen sikerültén játszottak el. Az énekszámokat Rochlitz Adrienne Vili. o. t. zongorán, Ferenczy Kálmán igazgató-tanító pedig harmónfumon kísérték. A nagy tetszéssel fogadott műsorszám után Grúsz Ede főreáliskolai- igazgató felbontotta a főreáliskolai önképzőkörének pályadíj versenyén jutalmat nyert tanulók jeligés levélkéit és hatásos, lelkes beszéd kíséretében i kiosztotta a pályadíjakat. Az ifj. énekkar Arany két ének szerzeményét mutatta be ezután szép betanultság- gal az egész ünnepély fáradhatatlan rendezőjének, Obermüller Ferenc tanárnak vezetése mellett. Nagyszerűen mulatott a közönség Frommer Sándor szavalatán is, aki Arany: „A bajusz“ c. tréfás költeményét szavalta el osztatlan tetszés közt. A minden számában jól sikerült műsort az ifj. vonószenekar Battyány indulója fejezte be. Az ünnepély, mint halljuk, közel ezer koronát hozott a háborús és iskolai jótékony célra.

Gyermektanulmányi ülés. Múlt szombaton, április hó 28.-án este 6 órakor tartotta meg a nemrégiben megalakult esztergomi gyermektanulmányi kör pedagógiai szakosztálya első rendes értekezletét a főgimnázium fizikai előadó termében. Az értekezletet dr. Mattyasóvszky Kasszián szakosztályi elnök nyitotta meg szép szavakkal, amelyekben üdvözölte a megjelent érdeklődőket, különösen pedig a városi tanítói kar tagjait, akik legutóbbi értekezletükből kifolyólag testületileg beléptek a gyermektanulmányi társaság tagjai közé és készségesen ajánlották fel munkálkodásukat az új egyesület által kitűzött nemes célok érdekében. Az esztergomi gyermekek durva viselkedésének okairól tárgyalt az első szakosztályi ülés, amely már előrevetette a következő ülések magas nívójának, érdekességének fényét is. A tárgyhoz először Ferenczy Kálmán igazgató-tanító szólott, ismertetve azon hatósági intézkedéseket, amelyek elejét hivatvák venni a gyermekek korai züllésének, kicsapongásainak. Utána Szölgyémy Gyula tartott érdekfeszító előadást az esztergomi nép gyermeknevelési szokásairól, az esztergomi iskolák és köz- intézmények egyes nehézségeiről és az esztergomi társadalmi élet azon ferdeségeiről, amelyek a népnevelésre felette káros hatással vannak. A közel négy évtizedes tapasztalatokon alapuló, magvas és élvezetes előadás nagy tetszést keltett, amelynek hatása alatt több alapos hozzászólás iparkodott megállapítani a módozatokat, amelyek által a további bajok elé gátat lehetne húzni. A felmerült indítványok közül, mint legreálisabbat, azt fogadta el a szakosztályi ülés, amely az elemi iskolai igazolatlan mulasztások nagymérvű elharapódzásának megakadályozását célozza. Az egyesület memorandumot készíttet, amely az illetékes hatóságok figyelmét felhívja a sajnálatos tényekre s egyúttal a haza és a jövő nemzedék boldogulása érdekében sürgeti az 1868. évi népiskolai törvények erre vonatkozó rendelkezéseinek betartását.

Hajójárat Budapest és Esztergom között. A „Magyar Folyam- es Tengerhajózási Részvénytársaság“ Esztergom—Budapest közötti személyszállító hajójárata f. hó 1.-én nyílt meg. Menetrend szerint Budapestről d. e. 11 órakor indul a hajó Esztergomba, ahová d. u. 5 órakor érkezik. Innen este 7 órakor indul visszafelé es éjfélkor van Budapesten.