Esztergom és Vidéke, 1916

1916-11-12 / 89. szám

1916. november 12.

ESZTERGOM és VIDÉKE.

3

kell hatni, hogy vallási és erkölcsi alapon észben és különösen szívben képzett, fegyelmezett gondolkozású, önérzetes és lelkiismeretes egyéniségek lépjenek az életpályák ezernemű változatának szolgálatába. Hivatott munkaerőkről kell a társadalom sokoldalú szükségletének sikeres kielégítésére gondoskodni. Lelkes harcosokat kell képezni, akik meggyőződéssel vallják és tetteikkel bizonyítják, hogy a szellemi haladás és anyagi jólét előmozdítása, a nemzet virágzó fennállásának elen- gedhetlen feltétele.

Jellemeket kell nevelni, akik komoly életnézeteknek hódolnak és akár tudományos, akár gyakorlati pályán mozognak, oda törekednek, hogy a készültség és tudás, az igazságérzet és nyíltság, a fáradhatlan munka és hű kötelességteljesítés, az egyszerűség és önuralom mintaképei legyenek.

Polgárokat kell adni a hazának, akik emelkedésének, hírnevének, dicsőségének érdekeiért lángolnak. Akik, ha a viszonyok kívánnák, lelkesedéssel hoznák meg az osztatlan tiszteletet parancsoló és elévtilhetlen hálára kötelező oly áldozatokat, aminőket a jelen küzdelmek napjaiból büszkeséggel és magasztalással fognak hirdetni a legkésőbbi századok.

Azon hő kívánat mellett, hogy ez óhajok az áhítva áhított béke után minél teljesebb megvalósulást nyerjenek, fogadják kérem m. t. Óraim legőszintébb üdvözletemet és engedjék meg, hogy a tanácskozást megnyithassam.

A tetszéssel fogadott beszéd elhangzása után jelentéseit terjesztette elő az elnök. Ezek során kegyeletes szavakkal emlékezett meg néhai Roszival István elhunytárol és indítványozta, hogy miután hat éven keresztül nagy gonddal viselte az Alap elnöki tisztségét, érdemei örökíttessenek meg. a jegyzőkönyvben. Majd Majer Imre dr., p. kamarás, bizotts. tagot üdvözölte, aki a nyár folyamán a Ferenc József-rend lovagkeresztjével lőrt kitüntetve.

Tudomásul vevén a múlt évi számadásokat, 600 kor.-át szavazott meg a bizottság az Erdélyből menekült kath. tanítók javára abból az összegből, amely az ösztöndíjakból fennmaradt.

Tárgyalta aztán a jövő évi költségvetést és elhatározta, hogy segélyekre 2500; ösztöndíjakra 3000, időközi segélyekre 2400 korona íordíttassék.

Az üresedésbe jött 8 ösztöndíjat a következő folyamodóknak adományozta :

Puchy Béla főgimn. IV. oszt.

Besztercebánya egyházmegye ; Ferenczi Sándor főgimn. V. oszt. Erdély egyházmegye ; Horváth Győző főgimn. IV. oszt. Esztergom egyházmegye ; Jónás József főgimn. VI. oszt. Esztergom egyházmegye ; Benkó Aranka tképző I. oszt. Nyitra egyházmegye ; Pásztor László tképző II. oszt. Székesfehérvár egyházmegye ; Horváth Károly tképző II. oszt. Veszprém egyházmegye ; Szabó József IV. oszt. Veszprém .egyházmegye.

A segélyre megállapított 2500 kor.-bői az alábbi 50 kérvényező nyer 50—50 K segélyt.

Besztercebánya egyházmegye : Horvath Rezső, Mohos. Csanád egyházmegye: Sárga József né,

Temesvár. Eger föegyházmegye\ Bácskay Mihalyné Eger, Guba Sándorné Pély, Pogonyi Bertalan Borsodszemere, Spanyik Jó- zsefné Sajózsögek. Eperjes egyházmegye : Andrássy András

Geréb, Csanda János Feisőkáz- mér, Gojdics Andrásné Eperjes, Hladonik Mária Peszternye, Hladonik Mihály Eperjes, Juras- csik János Bartfa, Krajnyák Péter Czigelka, Mlinarics János Czigelka, Petiik Sándorné Mu- csony, Szedlak József Nagy- kuncsfalva. Erdély ‘egyházmegye: Fancsali Áron Székelyszállás, Hadnagy Dénesné Bor- dos, Orbán Ferencné Csöb. Esztergom föegyházmegye : Budinszky Károly Nagylócz, Búra Gyuláné Velsécz, Csimó Lajos Lancsár, Duálszky Géza Alsóvámos, Endrődy Gyuláné Esztergom, Jónás Ferencné Vág- farkasd, Kossányi Alajosné Ko- máromszentpéter, Radó Pál Királyrév, Szabó Béla, Nemeskürt- Nagyvárad l. sz. egyházmegye: Kreznerich Ferenc, Margittá. Nagyvárad gór. sz. egyházmegye : Bitye Janosné Élesd, Pojnar Jánosné Tenkemocsar. Nyitra egyházmegye: Chobodiczky Alajosné Hőlak, Hanusz Alajosné Galgócz, Gábryel Ferenc Mária- tölgyes, Piláthy Ferenc Ölved, Sóber Emil Láz. Rozsnyó egyházmegye: Ragályi József né,

Nagyrőcze. Szamosújvár egyházmegye: Valeán Dénes, Olahcsa- holy. Szatmár egyházmegye: Ludeser Lőrincz Krasznabélteke, Ritli Mihály Felsőkerepecz. Sze- pes egyházmegye : Mudry Józsefné Kolcsó, Reindl Istvánná Rózsahegy. Székesfehérvár egyházmegye : Harmati Imréné Sár- pentele, Molnár Antal Székes- fehérvár, Péntek Antal Örspuszta, Walper Mihályné Székesfehérvár. Szombathely egyházmegye: Pongon Ferencné, Vasszécsény. Veszprém egyházmegye: Berki

Ferencné Nyárád, Koppányi Jó- zsefné Kaposvár, Rieger Mihályné Kaposvár,

A gyűlés tárgysorozata ki- meríttetven, Számord Ignácz szép szavakban tolmácsolta az

elnöknek a bizottság köszönetét az egyesület ügyeinek intézése körül kifejtett fáradozásáért. Az elnök röviden válaszolt. Nagyon lekötelezettnek érzi magát a kellemesen érintő szavakért — mondotta — de még jobban érzi szükségét annak, hogy szíve mélyéből fejezze ki köszönetét a meleg érdeklődésért, amelyet a bizottság az Alap iránt tanúsít és a hathatós támogatásért, amellyel az ügyek lebonyolítását lehetővé teszi, midőn azt a középponti bizottság nem végezheti.

Ezzel a sok jótéteményt árasztó egyesület másfél óráig tartó tanácskozása befejeztetett.

áz Esztergomi Takarék- pénztár Részvénytársaság igazgatósági ülése.

A már harmadik éve dúló világháború közigazgatási hatása, a mindeneket mozgató pénz eltolódott útjainak menete legélénkebben tükröződik vissza egy nagyobb körzettel biró pénzintézet forgalmában.

Az Esztergomi takarékpénztár részvénytársaság igazgatóságának tagjait az intézet 3A éves forgalmáról, Bleszl Ferenc királyi tanácsos, igazgató a f. hó 6.-án tartott ülésben a következőkben tájékoztatta:

Az ülés megnyitása után bejelenti, hogy az intézet egyik derék tisztviselője, Marsovszky Béla hadnagy a 26. gy.-ezred 5-ik századának parancsnoka, a nagy vitézségi érem tulajdonosa ez év október 5.-én századát sikeres támadásra vezetve, az orosz harctéren hősi halált halt. — Ugyancsak kegyeletes részvéttel emlékezik meg az igazgalóság tagjai sorából elhunyt Adolf Ede elhalálozásáról, kinek végtisztességén az intézet részt vett és ravatalara koszorút helyezett.

Általános érdeklődésre számíthat a jelentés azon része, mely a pénzpiac mai rejtettebb titkaiba enged betekintést.

A pénzpiacon a háború elején jelentkező zűrzavart, nagy tartózkodást, sőt félelmet, rövid idő múlva három új, eddig teljesen szokatlan jelenség; nevezetesen :

. az üzlettelenség, a föld tehermentesítése és a takarékbetétek rohamos emelkedése váltotta fel.

A pénzintézeti üzlettelenség kút- forrása az ipar és kereskedelem általános pangása, mely főkép a nyersanyagok hiánya következtében állott elő ; de okozója az üzlettelenségnek, különösen e társaságnál a jelzálogos ügyfelek tömeges hadbavonu- lása és ennek folytán az ingatlan adásvételek és kölcsönkérelmek szünetelése.

A föld, különösen a kis birtok tehermentesítését a gabona, a marha és egyéb mezőgazdasági termények soha nem képzelt magas árai idézik elő. Gazdák, kik eddig az apróbb törlesztéseket, sőt még a kamatokat is csak nehezen tudták űzetni, ma tömegével fizetik végleg vissza tartozásaikat. Mert ők, különösen a kisgazdák, akik életszükségleteiket javarészt maguk termelik, csak alig érzik a jelenlegi nagy drágaságot, viszont terményeiket legalább is kétszeres, sok esetben tízszeres árban értékesítik és így legtöbb esetben oly nagy pénzösszegek felett

rendelkeznek, melyek még legmerészebb álmaikat is meghaladják.

Ugyanezen okból, továbbá az ipari és kereskedelmi forgalom szünetelése folytán ez időszerint heverő tőkék felhaímazódásából állanak elő az intézeteknél jelentkező nagy betét szaporulatok, melyek nem egy helyen okoznak már gondot a vezetőknek.

A gazdasági élet ezen gyökeres megváltozása természetes felforgatta a régi, nyugodt mederben járó pénzintézetek üzletmenetét is.

Vannak vidéki intézetek, amelyek a kölcsönök visszaözönlése folytán, valamint a szokatlan pénzbőség és a fölös tőkék csekély jövedelme miatt már komolyan aggódnak rendszeres, régi jövedelmükért.

A nagybankok a szokatlan nagy pénzfeleslegeiket, nagyobbrészt az V. hadikölcsönre szóló előlegként az államkincstárba szolgáltatják be, mi- nekfolytán nemcsak némi kamatjövedelmet élveznek, hanem egyben megszabadulnak azon nagy pénztömegtől, melyek nekik normális időkben gazdag jövedelmi forrást nyújtanának.

Azonban a pénzintézetek helyzete az epedve várt kedvező béke beálltával valószínűleg gyökeres változáson fog átmenni és mai abnormális pénzbőséget csakhamar pénzszűke fogja követni.

A mai pénzintézeti tétlenség hasonló tehát azon szélcsendhez, mely rendszerint a vihart szokta megelőzni.

A háború után ygyanis megindul, sőt hihetőleg erősen fellendül az ipar és kereskedelem, minekfolytán nemcsak az ideiglenes betétbe helyezett tőkék lesznek visszavonva, hanem nagymérvű hiteligények is fognak keletkezni. A hadba vonult aktiv férfi elem hazaérkezte után pedig majd megkezdődik ismét az ingatlan adás-vétel és jelzálogos kölcsön, minekfolytán a jelenlegi pénzbőséget csakhajnar nagy pénzkereslet fogja felváltani.

Ha tehát a Mindenható megóvja szép Hazánkat a további nagyobb bajtól és az O segélyével megjön az áldásos béke és az ennek nyomán remélt nemzeti fellendülés, úgy ez időben nagy feladat vár a magyar pénzintézetekre és így a békés s az eddiginél produktívabb gazdálkodásra való átmeneteihez szükséges nagy munkára már most kell számítanunk, hogy azután kellőleg felvértezve vehessük ki részünket a nemzeti nagy megújhodás hazafias munkájából I

Közgazdasági szempontból már is nagy előnyben vagyunk ellenségeinkkel szemben az által, hogy míg ők élet szükségleteik, de főleg hadi szerelvényeik java részét drága pénzen külföldről szerezik be és így a semleges hatalmak adósaivá válnak, addig a központi hatalmak összes gazdasági és hadi szükségletüket maguk állítják elő és azokért kiadott milliárdok az országban maradván, a hadikölcsönök kamatai itthon termékenyítik meg a hazai talajt, egy jobb és boldogabb kor javára.

Igaz ugyan, hogy a hadi kölcsönök kamatai óriási terhet jelentenek ngmcsak a most élők, hanem a késő déd-unokák rovására is. És ugyancsak erősen fogják a részvény- társaságokat is érinteni. A pénzintézetek között pedig különösen azokat, a melyek a nagy betétek ellen- súlyozására és mobilitásuk szempontjából, reálisan és elővigyázóan gazdálkodva, nagy értékpapír készlettel rendelkeznek, mert jövő évtől az értékpapír kamat adómentessége, — de csak a pénzintézetekkel szemben —