Esztergom és Vidéke, 1916

1916-01-09 / 2 .szám

himporával írnám is be a történe lem lapjain a magyar nők honszeretetét akkor sem tudnám kifejezni a kegyeletnek, az elismerésnek azt a háláját, melyet mindén hazáját szerető és hazájáért küzdő honleány kivívott magának. Nemcsak a rég mult időkben voltak Izabella, Perényiné, Zrínyi Ilona, Szilágyi Erzsébet, Lorántfy Zsuzsanna, Kanizsai Dóra, Bathányi Lajosné és még megszámlálhatlan honleány országunk határán belül ; de a világháborúban is megszámlálhatlan az édes anyának és a hű feleségnek, mint honleánynak lelkesítő példája. Csak a mult napokban bocsátotta el az édes anya egye tlen gyermekét eme szavak kíséretében : Fi am a haza mindenek előtt. De a hitves is így búcsúzott el szeretett férjétől: En uram, én kedves férjem necsak ránk, de szeretett hazánkra is gondolj, mert ha azt elvesztettük, nincs miért élnünk e földön. Ezekben e nehéz napokban sok és súlyos munka vár a magyar nőre, nemcsak a sebesültek kórházában, hol honleányi szeretettel ápolják hazánk szabadságáért vivott küzdelemben megsebesült katonáinkat ; hanem a szeretetnek nemesebb értelemben vett minden munkájában önzetlenül honleányi készséggel vesznek részt. Midőn a napilapok a vidék minden részéről hozzák a honleányi, szivet nemesítő, hazájuk boldogsá gáért munkálkodó és a közönyből kimagasló női erények nemes tetteit; a mi városunk hölgyközönsége sem marad . vissza a jótékonyság gyakorlásában. Mindenütt ott látjuk őket, hol a szeretetnek- munkáját kell végezni. Szívünk velük együtt lelkesedik, a szont a bűnösségét sem tudta határozottan feltételezni. Nem tudta elképzelni, hogy az, akit ennyire közel engedett férkőzni a lelkéhez és aki eddig oly őszinte igazlelkünek. hálára köttelezettnek mutatkozott, ily galádul megcsalná. Mire az asszony haza jött, csak. nem egészen megnyugodott annak ártatlanságában. Már jobbára csak a kíváncsisága bántotra, hogy mér kellett elmenetele igazi okát eltitkolnia. Fürkésző pillantást vetve az asszony arcába, szólt: — Azt mondtad, hogy a Kovácsnéval a tárlatra mégy, pedig nem ott voltál. Az asszony egy pillanatra öszszerezzent, . aztán fölemelte a tekintetét és nyugodtan kérdé: — Talán utánnam lestél ? — Eskszöm, hogy nem, de tudom, hogy nem vele voltál. — Hát ha tudod, akkor nem mondok újságot, ha megmondom, hogy másutt voltam. — Hát hol voltál ? — kérdé a férj alig visszafojtható indulattal. — Ha kívánod, megmondhatom. mint keblükből emelkedik Petőfi szózata: Rabok legyünk vagy szabadok, ez a kérdés válasszatok! Láttuk, a sebesültek kórházaiban minő gyengéd gondozással ápolták és ápolják sebesült katonáinkat. Láttuk a szorgalmas munkálkodó kezeket, mint készítették harcoló katonáink részére a meleg ruhákat. Láttuk, mint igyekeztek itthon maradt polgárnőink a férjeik által végezni szokott erős munkát teljesíteni. Fáradva, izzadva, törték a földnek nehéz hantjait, hogy kenyér nélkül ne maradjunk. A jó Isten meg is áldotta kezüknek munkáját. Nincs szándékom a magyar nők erényeit felmagasztalni, mert a haza szeretetnek erényei nem szorulnak dicséretre, hisz ők is nemes szívük sugallatát követve csak a reájuk váró kötelességeket teljesítik; de ugy hiszem, mindnyájunk óhajának adok kifejezést eme szavakban : Magyar nők, édes anyák, szerető hitvesek, viruló honleányok továbbra is munkálkodjatok eddig tanúsított kitartással édes hazánk s nemzetünk bol dogságán! Pataky Béla. Városi párt. Városunk közönsége nagy reményeket fűz az újonan megválasztott polgármesterhez. Ezek a remények annál is inkább jogosultak, mert Antóny Béla dr. eddigi működése Szentendrén tényleg garanciákat nyújtott Esztergomnak a jövőre nézve, A jövőre való kilátások pedig élénken torlódnak a város közönsége elé, mert városunk közállapotai a tarthatatlanság stádiumába léptek már oly annyira, hogy széles A Kardos Bandinál voltam. Saskeőy megszédült. Űgy érezte, mintha a halántékában az erek föl akarnának pattanni és a gallér meg akarná fojtani, féiig ájultan egy székbe rogyott s a nagy fölindulástól elfulladt hangon ismételte : — A ... a Ka... Kardos Bandinál? — Igen ; ott. Már előbb is el akartam mondani mindent, de nem volt hozzá erőm, mert annyira tiszteltelek és hálás voltam irántad, hogy nem akartalak vele -megsérteni, hogy szeretjük egymást és ha elválunk, feleségül is vesz. — Elég..'. Ne folytasd tovább — szólt a férj az izgalomtól alig haliható suttogó hangon — Kígyót melengettem a keblemen, mely fölmelegedve, a vérem akarja szivni, de hűtlenséged az életeddel fizeted meg . . . Fölemelkedett és a falon lógó pisztoly után nyúlt, de a következő pillanatban mielőtt a pisztolyt elérte volna a szivéhez kapott és élettelenül vágódott el. Németh Pál. rétegben kezdték emlegetni a kormánybiztosságot, amely intézmény mindig a köznek csődbe jutásával egyidejűleg szokott fellépni., Bármily elismeréssel és bizalommal viseltetünk is az új polgármester személyében, illetve tevékenységében rejlő garanciák iránt, mégsem tudjuk elképzelni közállapotaink gyökeres megváltoztatását kizárólag, egyedül a polgármester által, abban közre kell működnie elsősorban magának a képviselőtestületnek. Az új polgármesternek minden jó törekvéséhez feltétlenül szükséges a képviselőtestület öszhangzóműködése. A képviselőtestület tagjai egyenkint és összesen legjobban ismerik a város bajait, jogos kívánalmait és azon módozatokat, amelyek városunk helyzetét kedvezőbb stádiumba tudják hozni. Kizárólag ezek vezérelnek bennünket mikor felakarjuk újítani a régi városi kört, amely minden fontos ügyét a városnak, meghányta-vetette. Legyen ezen előkészítő bizottságnak bármilyen címe de politikai pártállásoktól teljesen függetlenül szolgálja kizárólag városunk ügyét és támogassa az új polgármester tö rekvéseit, amelyek a város boldogulását célozzák. Legyen ezen kör ne csak támogató, hanem az idegenből jött, tehát a helyi viszonyokkal ismeretlen polgármester irányítója is, de minden egyéni és egyéni gazdasági érdektől is ment. E lap vezető hasábjain már volt is erről szó, sőt körvonalazva is volt egy ily körnek működése is. Most, midőn a város megújhodását várjuk és mikor bizalmunk letéteményes n em sokára megkezdi működését, nem térhetünk ki ezen fontos intézmény felszínre való hozatala elől. Nem pedig azért, mert minden magánérdeknél mindenkor, elsősorban a közérdeket tartottuk előbbrevalónak. Kizárólag ezen szempontból nem csak óhajtjuk, hanem kívánjuk, hogy a város képviselőtestület tagjai minél előbb alakítsák meg ezen kört, vagy pártot, amelyben helyet foglalhasson minden képviselő aki városának boldogulását óhajtja még egyéni érdekeinek rovásara is. Legyen tagja ezen pártnak, vagy körnek az egész tanács is a polgármesterrel az élén és ott fontolják meg az életbevágó intézkedéseket. Ha ez így lesz, akkor nem lesz kitéve a képviselőtestület meglepetéseknek és nem kell majd állandóan ekszponálnia magát egy-két embernek, akit sokszor helytelnül ítélnek meg. Az ügyek előkészítve kerülnek a plémum elé és mert mindig a közérdeket tarják az előkészítők szemük előtt, a körnek cs.^k hasznára lesznek. Az új polgármesteri érának csak igy tudunk sikereiben bizni és csak igy bizonyítjuk be Antóny Béla dr. polgármester iránti bizalmunkat. Némó. Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr az 1915. december 14.-én 80992. VII. c. sz. a. kelt rendeletével a dorogi áll. óvodánál szervezett II. óvónői állásra dr. Heinrich Jánosné szül. Uthy Ilona okleveles óvónőt nevezte ki Gyász hir. Lapunk kiadótulajdonosának közbecsülésben álló családját súlyos csapás érte. A hangyaszorgalmú családnak egy fiatal, viruló ágát törte le a kíméletet nemismerő, kérlelhetlen halál. Ifj. Laiszky János tokodi segédjegyző Nagybecskereken végezte nagy szorgalommal a közigazgatási tanfolyamot. Tudása és szorgalmáért kitüntetésben részesült, mikor a mult hó közepén megbetegedett. Orvosainak minden fáradsága kárba veszett, pedig már megmentettnek tekintették a fiatal 20 éves életet, mikor hirtelen rosszabbra fordult a fiatalember betegsége és beállott a halál. A táviratilag értesített szülőkre borzasztó volt a csapás amelyet még elviselhetetlenebbé tesz a háború, mert lapunk kiadótulajdonosának négy fia van a fronton, akik életéért mindennap rettegésben él a mélyen sújtott csaalád, annál is inkább, mert amelyen sújtott atya maga is súlyos betegen ágyban fekvő. A fiatalember hült tetemét itt helyezik örök nyugalomra a kir. városi temetőben, mert a szülői kegyelet haza hozatta az idegenben meghalt fiut. A törekvő fiatalembert meghatóan búcsúztatták el tanfolyamhallgató társai, akik a tanári testülettel egyetemben diszes koszorút helyeztek ravatarára. A gyermeket vesztet szülők lelkében frázis minden vigasztaló szó és csak az idő nyújt irt a vérző szivre. Katona rendőr. Lapunk egyik olvasója rövid néhány sorban hivta fel figyelmünket, hogy amennyiben rendőrhiány van városunkban — fordulna az illetékes hatóság a katonasághoz. Nyitrán ugyanis a rendőrszolgálatot népfelkelő honvédek végzik. Talán keresztül lehetne ezt itt is vinni és igy meg volna oldva a rendőrhiány kérdése. Járvány miatt bezárt tanintézetek. A vármegye alispánja a párkányi rkath. óvodát kanyaró, a magyarszőgyéni összes iskolákat bárány és hólyagos himlő és a pilismaróti összes iskolákat vörheny járvány miatt bezárta. Adományok, világot rengető események vad vihara csapkodta a végtelenségbe alátünő 1915-öt és a vérpiros látóhatárt amelyre felszökel az 1916-nak bontakozó fényű csillaga amelynek fényén keresztül nemcsak a bizakodó remény hanem a szeretet alapján nyugvó szivek, nemes lelkek jótékony adományi is mint követésre méltó példák ragyognak. A következő adományok^érkeztek hozzánk: Kovács Béla bánya főmérnök úrtól (Annavölgy) újévi megváltásul 10 kor., Sáfrán Józsefné úrnőtől (Lábatlan) 26'20 fill, a hadi özvegy és árvák javára. Ezen összeghez hozzá járultak : Ozanger István 2 K, Vadkerti Lajos 2 kor, Kakula Sándor 2 K, Sirányi József 2 K, Kellner Rezső 2 K, Nánai Kálmánné 050 K, Komáromi István 2 kor,, Sáfrán Józsefné 2 K, Szapp