Esztergom és Vidéke, 1916

1916-03-16 / 21. szám

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. POLITIKfílés TRRSRDFILMlLfíR FÖMUNATÁRSAK : D

R RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN ÉS D

r KŐRÖSY LÁSZLÓ Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY JÁNOS MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE 6 K NEGYEDÉVRE 3 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FLLÉR. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Parasztságunk jövőjéről. Elvitathatlan, világraszóló igazság, hogy győzedelmes katonáink többségét magyar parasztságunk alkotja. Vérveszteségünk pótlását szintén parasztságunktól várjuk. A milyen korszakos esemény nemzeti történelmünkben az 1848—49. szabadságharc jobbágy fölszabadító vívmánya, épen olyan korszakos esemény lesz parasztságunk hazafias nagy érdemeinek hálás elismerése is a háború utám Az alkotmány újjá teremtésekor parasztságunk már új renddé vált ugyan, de még mindig nem érvényesült úgy amint megérdemelte volna. Munkaerőink pótlására készülődik haza az önző amerikai Egyesül Államok köztársaságából sok százezer iskolázott, edzett és tapasztalt kivándorlónk, kiket tárt karokkal vár hazánk. Az új elemekkel gyarapodott nemzeti véríölfrissítés ismét csak parasztságunk jövőjével kapcsolatos. A haladó korszellem áldásaiban kell tehát részesítenünk parasztságunkat. Minden haladás fejlesztést követel. A mi parasztságunk ősi gazdálkodását a közeli jövőben államunknak belterjes földműveléssé kell fejlesztenie. Nemzetföntartó magyar parasztságunk árasztja el hazánk egész középosztályát gabonával. Budapest szezon-piacát szintén a környékbeli parasztság látja el. Földművelésünk újjá teremtésére azonban új ismeretekkel szükséges parasztságunkat gazdagítani. Földművelési iskola kellene tehát mindenfelé. Sok ezer bolgár kertész gazdálkodott eddig hazánkban belterjes földműveléssel. Ez a hivatás a háború után ami derék parasztságunkra vár. E helyütt megbízható tanura hivatkozunk. Polgdrdy Jenő néptanító ugyanis a minap ezt az érdekes indítványt terjesztette nyilvánosságunk elé: — Nem magunktól jöttünk rá arra, hogy Európa egyik legtermékenyebb földjén miképen lehetne a bolgár kertészek módjára kis földön is jól megélni, sőt megvagyonosodni. Sajnos, hogy nálunk földműveseink eddig lealacsonyítónak tartották zöldséget árulni, mert a gabonatermelést tartják elsőrendűnek. Legyen azonban ez a felfogás a múlté, mert valóban lehet rajta változtatni ; különösen most mikor olyan sokban meg változtunk. Ne sajnálja egyetlen községünk sem, hogy erre az üdvös célra megfelelő földet adjon, melyet rokkantaink művelnének valamelyik gyakorlott bolgár kertész útmutatásaival. Eleinte több szomszédos község foghatna össze ilyen vállalkozásra, melynek üzemére szívesen felügyelne a néptanító. Erre volna szükségünk rögtön a háború után.— Parasztságunk tanulékonyságát nem szükséges fölfedeznünk. Csak maradiságát iparkodjunk megszüntetni. Ha parasztságunkat össze hasonlítjuk az európaiakkal, akkor tapasztalatból állíthatjuk, hogy a magyar paraszt fajsúlya fölülmúlja az angol, a francia vagy a német parasztét. Azok inkább munkások. De a mieink uritempója, józan eredetisége, független önállósága és világos okoskodása már magyar nemzeti jellemvonás. Erre a következtetésre azonban csak úgy jutunk, ha nem átalánosítjuk a kivételeket. Jobb modú parasztjaink már megismerkedtek a gazdasági gépekkel. Eleinte ugyan gúnyosan fogadták ezeket a vívmányokat, de mikor meggyőződtek arról, hogy az új gép milyen pompásan szánt-vet, milyen nagyszerűen arat és csépel, mint az ősi szerszám, akkor már beadta kemény derekát és meghajolt a korszellem haladása előtt. Remek példákat is láttunk, mikor egyes faluban közösen szövetkeztek a közösen használt gazdasági gépek beszerzésére. Ma a főváros környékén lakozó, szerenesés közlekedéssel rendelkező paraszt községeink kisebb gazdái már nem egyedül gabonát, tengerit vagy burgonyát termelnek, hanem szezon szerint korán érő gyümölcsöt, sőt egyes sváb falvakban, hold számra őszirózsát aratnak Mindszentek előtt. Kosárszámra szállítják a helyigőzhajók vagy vonatok a dúsan tényező kertiepret, az első magyar cseresnyét vagy meggyet, puttonyszámra, az egrest meg a rí biz két, kajszin barackot és kiadósabb edényekben az almát, körtét, szölöt, diót és őszi barackot. Mert ezek a gyümölcstermelők tízszeresen többet szereznek ezen a réven. Ha minderre a belterjes gazdálkodásra már évtizedek előtt buzdították volna népünket, akkor még nagyobb jólét, virágoznék a kies Duna partjain. Nem kicsinyeljük a népiskolát. Hiszen ezek készítették elő parasztjainkat állampolgárokká, ezek nemesitették és szelídítették a szilajabb erkölcsöket. Keveseljük azonban parasztságunk felnőttéinek oktatását, A müveit külföldön az állam gondoskodik a felnőttek rendszeres oktatásáról, mert megfelelő népkönyvtárakkal erősíti a nép ismereteit. Egyelőre a jó példa irányítja parasztságunk fejlődését. Nincs már falú, ahol fajtenyésztés nem lenne. Hasznos tehén, jó fajta sertés vagy tojó tyúk minden iparkodó kis gazda közszerű vágya, A magyar parasztság nagymestere tehát a tapasztalás, Még csak azt kellene tapasztalnia, hogy már az állam is többet törődik vele, mint eddig mikor szakfelügyelőt küld vagy földműves-iskolát nyit. Elsőrendű hivatása ,az államnak, hogy parasztságunk jövőjéről érdem szerint gondoskodjék. Dr, Körosy László, I HÍREK. j|gj Kitüntetések. Ur Fonyó József ezredorvosnak, aki a kenyérmezői hadifogolytábor egészségügyi viszonyainak rendezése körül nagy érdemeket szerzett, Őfelsége a koronás aranyédemkeresztet adományozta a vitézségi érem szalagján. Magurányi Sándor, az Őfelsége személye körüli minisztérium osztályigazgatója a koronás arany érdemkeresztet, öccse, Magurányi Jenő tart. honvédtüzér főhadnagy pedig a „Signum Laudis" kitüntetést kapta meg a napokban. Mindketten Magurányi József főkáptalani alapítványi ügyész derék fiai és városunk szülöttei. Pór Antal emlékezete. A Magyar Történelmi Társulat ma d. u. 5 órakor tartja meg ezidei évi közgyűlését, melyen Márki Sándor kolozsvári egyetemi tanár, neves* történetíró fog emlékbeszédet mondani