Esztergom és Vidéke, 1916

1916-03-12 / 20. szám

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. FÖMUNATÁRSAK: D

R RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN ÉS D

R KÖRÖSY LÁSZLÓ Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY JÁNOS MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE 6 K NEGYEDÉVRE 3 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FLLÉR. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Józan amerikai beszéd. Ritka őszinteségű, férfias és nyilt amerikai nyilatkozat jelent meg a minap, mely valóban jólesik nekünk a ravaszkodó amerikai beszédek után. Dahlgren John Bernardtól ered ez a józan amerikai beszéd, kinek hasonló kereszt nevű öregatyja, a hős admirális volt, az amerikai polgárháború korszakában. Derék, szó kimondó unokája a new-yorki The Lnternatianal c. napilapban írta a következő férfias és jellemzetes sorokat: — Mielőtt szólanék — irta Dahlgren — meg kell vallanom, hogy ereimben egyetlenegy csöpp német vér sem csörgedez. Családom svéd eredetű „Esztergom és Yidßkß" tárcája. 1916 március idusán . Mit üunepeltek jó maivar testvérek ; ' — Nem látjátok a gyászt, a bánatot, borút, Nem látjátok a sok anyát- és hitvest Kik némán hordozzák a mártirkoszörüt

J Nem látjátok' a sók apátlan árvát, Kik irgalmaüiiérnek & egy falat Meny erei, Nem haltjátok a bús, fájdalmas panaszt Mely zokopva ostromol földet és eget

J — Nézzetek körül jó magyar tes&érek ! Gyűlölet lett úrrá a szereiéi • felett; ~~ Piros, meleg vér folyik patakokban. Gyilkos harcban állnak ä népek s nemzetekTű z és lángtenger borítja, a földet Amelynek a nyomán csak bűn és vér fakad, — Rom és pusztulás jelzi azt az utat, Amelyen futnak a vert, legyőzött hadak .... Kihűlt a szívek lángoló kohója, Jéggé fagyott a lelkek édes melege : Őrült iramban vágtat paripáján A megbomlott ész gyilkos^ romboló szele Vérben furáik a nap is mikor felkel, És mikor lenyugszik vérbe lép és tűzbe, Hosszú nagy útja vérrel van paliózva, Biborcsákójához vérrózsa van tűzve • . • Óh lássátok ezt jó magyar testvérek •' Óh induljon meg a könnyeitek árja : — Ünneplés helyett ejtsetek egy könnyet Az új március új hősei síjrára . • • és így semmiféle vérbeli vonatkozásom sincs sem az angol sem a német fajjal. Ebben a háborúban valóban nélkülözhetetlen, hogy minden őszinte semlegesnek meg legyen a maga nyilt meggyőződése. En a kérdést egyesegyedül ethikai szempontból Ítélem meg, a felek igazsága vagy hamissága szerint. Az már kétségtelenül bizonyos, hogy a most lezajló szörnyű rombolás 'összes költségeit Anglia fogja megfizetni. Mert ha az elszámolás órája üt, Oroszország épen úgy tőle fogja követelni a__maga font húsát, mint Belgium vagy Franciaország. Legelkeseredettebben a kiábrándult francia, mint ősi ellenség, mely titkon épen úgy — De, ha eljő a diadalmas béke, Ha gyűlöleten, bűnön győz a szeretet, Ha szebb március hajnala virrad ránk: — Akkor szívvel, lélekkel ünnepeljetek • . . Fikó Sándor. A megbocsájtás. • (Folytatás.) -Hollósy ezalatt vigan élte világát jiiulatozásaiban csak a háború kitörése zavarta meg, mert mint tartalékos honvéd főhadnagynak be kellett vonulnia. Amint Holiósyn a katonai uniformis rajta volt, abban a pillanatban tökéletes katona és komoly gondolkozású emberélett, nem volt szivében többé léhaság, őszinte bátorsággal és odaadással ment védeni a drága hazát. Elég hamarossan kint is volt a harctéren, s ott meg is állta helyét, mindenütt elől ment a legnagyobb tűzben, bátorította, buzdította a legénységet, s azok vakon rohantak utánna, mert rajongásig szerették őt, velük tanúsított jó bánásmódért. Az ő csapatja sokszor győztes lett. Elismerésül századossá léptették elő, ez csak növelte benne a hősiutálja Angliát, mint a britek őt. Még Japánország is sikra száll — ez a legtermészetellenesebb szövetséges — melynek a háború után már nem mondhatja egyetlen Brit gyarmat sem, mint eddig, hogy „ide ugyan be nem telepszel!" És Anglia fizetni fog, mert ezt ma már el nem kerülheti. A háború előtt természetesen mást álmodtak az angolok. Azt ugyanis, hogy gyerekjáték lesz Németország szétmorzsolása vagyis a brit szupremácia javára a veszedelmes üzleti konkurrens összezúzása. A britek eddig csak vizén bizonyultak legyőzhetetleneknek. Ezért lovagolt Anglia folytonosan az ő navalizmuszán és csakis ezért nem engedhet belőle jöességet, már szinte képzelődni kezdett, hogy rajta a golyó nem fog, pedig ő is csak ember volt, fél karját eltépte a gránát. Mikor kórházi ágyon eszméletre tért, el sem tudta képzelni hogy került oda. Hova lett a karja ? Itt bizony soká feküdt, volt ideje minden felett elgondolkozni, itt jutott eszébe a szegény elhagyott Márta. Most érezte mekkora jellemtelenséget követett el a szeretett leánnyal szemben, s ez jobban fájt neki mint a csonkakarja. De nem tépelődött e fölött sokáig, tollat, papirt kért, s irt Mártának : bocsásson meg egy megtértnek, aki a puskák tüzében tisztult meg. Márta a levéllel gyermeke betegágyához rohant, azon fájó érzéssel, hogy már minden késő, a gyermek ugy is meg fog halni, de a kis Böske édesen mosolygott álmában. A láz csökkent, meg lett mentve áz életnek. Márta azonnal elutazott, hogy személyesen hallhassa Hollósynak őszinte bánatát ; s mikor oda vezet;ék őt a hős százados ágyához, Márta érezte, hogy szivében nincs többe büszkeség, nincs harag, csak végtelen szerelem. vöre sem. Nagybritannia már valóban megszokta, hogy minden másokénál hatalmasabb flottájával sakkban tartsa a többi hatalmat. Ha pedig jól viszszapillantunk, — eddig még vizén is csak másodrendű hatalmakat birt legyőzni. J&ülönben az angol német, skandináv nemzetek mindanynyian született tengerészek. A latin fajok ? Well, talán más irányban kitűnők. Ez magyarázza meg Anglia francia, spanyol és egyéb déli nemzetek flottáival szemben való sikereit. De az angol polgár annyira rabja már anyagi és üzleti érdekeinek, hogy inkább kiszolgáltatta magát zsoldosoknak és diplomatáknak, csakhogy meg maradjon az a yégső reménye, Szó nélkül lehajolt a csonka karra' elborítva azt csókjaival, és könnyeivel, jól tudva, hogy ez mentette meg őt a gyalázattól, és a kétségbeeséstől. (Vége.) Huszár Matild, Gondolatok. Nincs rosszabb bizonyíték, mint a sírás. Manapság a váltáshoz — bátorság keil. A tudomány —'gazdag talaj, hol az egyik vet, a másik arat. • v," * A szerelem puszta önzés, mert azt akarjuk bírni, kit szeretünk . . . * A regg — a nap — arany kora. • " • i Nem ke'l a szivet megsebezni, midőn az észhez szólunk . . . • V * ".- ' A: . ; Az élet egy óriási kör; úgy végződik, amint kezdődött — a gyerek korral. . * / A merész úszik — a szerény elbukik. * Sokszor egyetlen egy kö"nyben több szeretet, — több bölcseség rejlik, mint a világ összes könyvtárában . . . A mult — öröm, A je en — boldogság A jövő — remény ! Takács Elza.