Esztergom és Vidéke, 1916

1916-02-10 / 11. szám

SZERKÉSZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐ «. FŐMŰN ATÁRSAK : D

R RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN ÉS D

R KÖRÖSY LÁSZLÓ Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY JÁNOS MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BOY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE 6 K NEGYEDÉVRE 3 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FLLÉR. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Lengyelország jövője. Háborúnk egyik leghatalmasabb vivmánya egész OroszLengyelország meghódítása. Az orosz cár már megszimatolta birodalma egyik legértékesebb részének vesztét, mikor a többszörösen leigázott és évszázados bilincsekben vert lengyel nemzetet alkotmánnyal kecsegtette. Sajátszerű és sajnálatos kóreset azonban, hogy a lengyel főnemesség töredéke sőt az irodalom néhány arisztokratája pl. a nagy Szinkiewicz még mindig a cárral tart. Valóban ráillik erre a szánalmas társaságra Quo vadis '?. címe. De a lengyel nemzet túlnyomó többsége halálosan gyűlöli az orosz igát és vissza sírja elvesztett régi dicsőségét. Lengyelország jövőjének nevezetes kérdése tehát a békekötés elsőrendű tétele lesz. Az elveszett országot három darabra törte a világ politika. A legkiadósabb falat jutott a cárnak, jó karaj nekünk és a poroszoknak. A széthullott kéve szomorú korszakában még legtürhetőbb sorsuk volt a szegény lengyeleknek Galíciában. Mert Krakó és Lernberg melegágya maradt a lengyel szellem szabad virágzásának. Varsóban az orosz uralom már nemcsak nemzeti vallását, a katolikust, hanem sima nyelvét is elorozta. Annyi bizonyos, hogy valamennyi szláv nemzet közül mi állhatatosan a lengyeleket szerettük a múltban és szeretjük ma is. A lengyel nemzet története pedig összeolvadt haj dan a mienkével. Hiszen Nagy Lajos királyunk idején, mikor három tenger öntözte a magyar birodalom határait, Lengyelország is Szent István koronájának egyik dísze volt. Egyik legkiválóbb erdélyi fejedelmünket, Bátorít adtuk később Lengyelország nagy királyának. Ifjúságunk sűrűn megfordult akkor a krakkói egyetemen. Mikor pedig hazánk fölszabadításának kérdése került szinre, a derék Szobieszky János lengyel király diadalmas kardja a Bécstől Szt. István király szülő városáig ért, mikor másfélszázados török rabságunkból megszabadultunk. Ki nem gondol ma is lelkes kegyelettel új szabadságharcunk egyik oroszlánjára, Bem apóra ? Ezeknek a nagy eseményeknek emlékét nemcsak nemzeti történetünk, henem hálás szívünk is megőrzi. Aki ismeri ez európai szlávtenger szláv nyelveit, az elfogulatlanul vallja, hogy a lengyel nyelv a legzengzetesebb a nyers szláv dialektusok között. A lengyelek modora sokkal simább, mint keleti vallású durva mostahatestvéreié. A lengyel irodalom, művészet, gyáripar és kereskedelem szintén elsőrangúvá avatja az összes szlávok között. Azután nem ami vitézeink kel együtt harcolnak-e a len gyei nemzet virágai, a legionáriusok ? Az elnyomott derék lengyelek már többször tanácskoztak jövőjükről a háború kedvező fordulatai után. Hozzánk von zódnak. Nálunk keresik új szö vetségesüket és jó szomszéd jukat. Aktuálisabbá vált azonban ez a kérdés akkor, midőn dr Csernock János bíboros hercegprímásunk is hozzászólhatott. Lempicki duma képviselő, ki több napig tartózkodott Buda^ pesten, ahol kiváló politikusainkkal tárgyalt, megjelent az ország főpapja előtt is. Az orosz parlament lengyel képviselője szórul-szóra így nyilatkozott tisztelgéséről ,a Kurier Polszki c. lap munkatársa előtt. — Azokból a beszélgetésekből melyeket Magyarország vezérférfiuival volt szerencsém folytatni, meggyőződtem, hogy Magyarországon élénken érdeklődnek a lengyel kérdés iránt. Csernock kardinális hosszabb kihallgatással tüntetett ki. Valóban meglepett engem a lengyel viszonyok alapos ismeretével és a lengyelek iránt való meleg érdeklődésével. Mert nemcsak mint magyar, hanem katolikus főpap létére is támogatja a lengyel kérdést és meg van róla győződve, hogy ezt a kérdést csak Lengyelországra, Magyarországra, a katolikus egyházra és az európai békére nézve kedvezően lehet- megoldani. Ugyanígy gondolkodik Andrássy Gyula grof is előadásaiban, cikkeiben és képviselőházi beszédeiben. A világháború mindennél jobban meggyőzte a magyarokat a nemzeti fönállásukat fenyegető veszedelemről. Mert az orosz betöréskor világosan látták Magyarország fölosztásának vésze delmét és ezért nem is csoda, ha a magyarokra nézve ez a háború szent háború lett. De a magyarok előrelátók. Azért lelkesedik a török és a bolgár szövetségéért sőt Lengyelország iránt is, hogy a lengyelek jövőben olyan államhatalmat al kossanak, melynek révén függetlenségüket és egész Európát megvédhetik Lengyelország jövője jelentené tehát nekünk a szláv tengerből kiemelkedő azt a szigetet, mely elszigetelné tőlünk az orosz birodalom minden veszedelmét. Az önálló Lengyelország lenne ennélfogva ami leghűségesebb szláv szomszédunk és örökös szövetségesünk. Dt. Kőrösy László, •» •» •» •» •» •» •» A nők a habomban. A német kormány és a német törvényhozás, mind élénkebben foglalkozik azzal a problémával, hogy a harcbavonult férfilakosság helyét egyes foglalkozási ágakban töltse be. De ez nem úgy történnék, mint ma, hogy aki akar, az megy dolgozni, hanem valóságos női sorozást, illetve hadimunkára való behívást képzelnek el ezalatt egyesek és közöttük az illetékes tényezők egynémelyike is. Van valami lélekemelő tudat abban, hogy Németország, amelyre rákényszerítették ezt a háborút, el van határozva, arra, hogy azt minden áron és minden erővel végigküzdi. Ma már valóban mindenki részese a háborúnak. Ki valódi harci eszközökkel, ki pedig a béke eszközeivel munkálkodik azon, hogy ez a háború minél előbb és minél dicsőségesebb békével fejeződjék be. Miután minden egyes kézre, minden egyes fóré, minden emberre szükség van, nem tartjuk kizártnak és lehetetlennek, hogy a németek, akik praktikus és üzleti gondolkodásukról régóta híresek, tényleg fel akarják használni a nők munkaerejét is ennek a háborúnak a viseléséhez. Természetesen nem gondolhatunk itt arra, hogy a nőket éppen ugy tekintet nélkül korukra, képzettségükre, hajlamaikra fogják beosztani hadimunkára, mint ahogy a férfiaknak mindenfele katonai szol-