Esztergom és Vidéke, 1916

1916-12-10 / 97. szám

1916. december 10. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 HÍREK fiolt tökék életreébredése. Szűkében vagyunk minden­nek, de pénz az van bőven. Már akinek van. Van a terme­lőknek, szállítóknak, vállalko­zóknak, gyáraknak, részvénye­seknek, kereskedőknek, közve­títőknek. Van a gazdáknak is. Igaz, hogy egy elmés mondás szerint, bankóval nem lehet se szántani, se jószágot etetni, ámde a pénz mégis olyan eke, amely megtalálja a maga ugar­ját, olyan vetőmag, mely szá­raz időben is terem, olyan sar- júszéna, mely felhizlalja, ha nem is a nagy jószágot, de biztosan felhizlalja a bugyellá- rist. Csak a terméketlen talaj­ról át kell plántálni odi, ahol aztán elültetve, fizet, mint a köles. Itt az új kedvező alkalom. Az ötödik hadikölcsön. A takarékpénztári rengeteg betétek tömegei, vagy a láda­fiókban heverő kincsek száz­ezrei ma, úgyszólván csak holt tőkék, amelyek azonban mint­egy varázsütésre megújhodva, dús hasznok gyümölcstermő rügyeit szökkenthetik virágfa- kadásba, mihelyest akárki a holt tőkék vadonc ágait a nem­zeti hadikölcsön szemzőgalyai- val megnemesíti. Nagyon prozaisan beszélve: a holt tőke nem jövedelmez semmit, a hadikölcsönbe fekte­tett tőke pedig hat százaléknál is többet ér, a nemzet megbe­csülését, az utókor háláját és azt a büszke öntudatot, hogy aki nem is volt ott a fronto­kon, mégis ott lehetett lélek­ben a harcolókkal, mert segí­tette őket mindenben, ami a hadi felkészültséghez tartozik. Ez a gondolat táplálja és tá­massza fel a holt tőkét új ele­ven életre. Jusson mindenkinek eszébe a bibliás mondás.- Miért gyűjtöttök a molynak és pe­nésznek és a rozsdának ? Gyűjt- setek inkább az örök fényes­ségnek. Mai nemzedék segítéséért késő századok aranykönyvei emlékeznek rólatok. Holt tőkéi­tekkel magatok is holtak ma­radtok. Nemzeti ügyet szol­gálva : ö ökké éltek ! .. . Vnlasz- szatok ! ☆ Katonai kitüntetés. A király Bren­ner Sándor 26. gyalogezredbeli tar­talékos főhadnagyot, városunk fiat, az ellenséggel szemben tanúsított eredményes és bátor magatartásáért legfelső dicsérő elismerésében része­sítette. Az új kanonok Esztergomban. Dr. Robitsek Ferenc, az új eszter­gomi prelátus-kanonok a napokban költözött Esztergomba állandó tar­tózkodásra. Lakása a Ferenc József út 55. sz. alatti kanonoki házban van, ahol azelőtt Báthy László prel. kanonok, jelenlegi nagyszombati vi­kárius lakott. A főgimnáziumi Mária-Kongre- gáció ünnepélye. Az esztergomi bencés főgimnáziumi Mária-Kongre- gácíó pénteken este tartott jótékony­célú ünnepélye nagyszámú előkelő közönséget vonzott a főgimnázium dísztermébe és mind műsorának ní­vóját, mind anyagi eredményét te­kintve egyike volt enemben a leg­sikerültebbeknek. A műsort az ének­és zenekar együttes előadása nyi­totta meg. Az előadott „Szent Bene dek himnusza“ ifj. Buchner Antal főszékesegyházi karnagy egyik gyö­nyörű szerzeménye. A hatalmas ének- és zenekart a gyásza miatt akadályozott Borús zenetanár he­lyett id. Zsolt Nándor dirigálta. Les­tár István Vili. o. növendékpap Kö­rösi Albin szép vallásos ódáját adta elő mély átérzéssel. Utána Sámson György főgimnáziumi új énektanár vezetésével Kersch: „Kinek első sz. királyunk“ c. vegyeskarra írt szerze­ménye került előadásra. Eggenhofer Bela VIII. o. t. Endrődinek „A gyer­mek“ c. megható elbeszélő költe­ményét szavalta el sikerültén, Etter Pál VIII. o. t. pedig íMoskowsky „Lengyel keringő“-jének zongorán való eljátszásával érdemelt ki sok tapsot. Kiválóan jó számai voltak a műsornak Revay László III. oszt. Drobny László II. o. és Rochlitz Tibor I. o. tanulok szavalatai. Az utóbbi sok tapsot kapott kedves fel­lépéséért. E programmszámok után dr. Antony Béla polgármester tar­tott a kongreganista ifjúsághoz buz­dító beszédet, melyben a magyar­ság ősregi Mária-tiszteletének buzgó továbbművelését kötötte a fogékony ifjak szivére. A hatásos beszédnek találó folytatása volt Kersch lelkesítő éneke: „A kurucok unokái“ c. ve­gyeskarra írt himnusz, amelyet Sám­son énektanár zongorakisérete mel­lett adott elő az énekkar. A műsor legemlékezetesebb szama Sík Sándor: „Ébredés“ c. 3 felvonásos drámá­jának sikerült előadása volt. E darab az iskola padjai közül a harctérre jutott elkényeztetett diák lelki átala­kulását ecseteli megkapó módon. A főszerepet Ettet Pál VIII. o. t. ját­szotta hatástkeltően. Winkler Gyula VII. o. t. a hadbavonult tanár sze­repében nyújtott jó alakítást. A hal­dokló káplár megindító szerepében Obert Ernő VII. o. t. sokáig felejt­hetetlen marad a közönség előtt. A tisztiszolgát Vezér Imre VI. o. t. alakította éleihűséggel. A kisebb szerepekben Hollósy Pal 111. o. t. és Katona Gábor I o. t. jeleskedtek. Az összes szereplők összjátéka kifo­gástalan volt. A darab végén a kö­zönség, a szereplő ifjúsággal együtt lelkes ünneplésben részesítette a szé­pen sikerült ünnepély rendezőjét, dr. Mattyasóvszky Kasszián bencés tanárt, akinek fáradozása a nemzeti fogadalmi templom, továbbá a kato­nák és hadiárvák karácsonyának javára anyagilag is szép sikert ered ményezett. Követésre méltó példa. Sző- gvén község hazafias közönsége lel­kes plébánosa, Ziskay Imre és ügy­buzgó jegyzője, Nemes Károly buz­dítására, az V. hadikölcsönre 1 nap alatt 25.000 koronát jegyzett. A mai napig a községben eszközölt jegy­zések összege 30.000 korona. Vajba minél több község lakosága követné a szőgyénieket akkor még a pokol kapui sem fognak erőt venni ha­zánkon i Halálozás. Borús Károly joghal- gató, Borús Adolf főszékesegyházi karénekes derék fia hosszú betegség után életének 22-ik évében f. hó 6-án, este 8 órakor, a haldoklók szentsé­geinek ájtatos felvételével Budapesten elhunyt. Temetése f. hó 8-án, d. u. 3 órakor volt a budapesti Szt. István kórház halottas házából a központi uj temetőbe. Lelkiüdveért az engesz­telő szentmiseáldozat f. hó 12-én, reggel 8 óraKor, Esztergomban a vízivárosi plébánia-templomban lesz- az Urnák bemutatva. Bukarest bevétele alkalmából csütörtökön délben félóráig szóltak az összes megmaradt harangok Esz­tergomban, hirdetve a szövetséges seregek páratlanul nagyszerű győzel­mét és az alattomos oláh banditák példás bűnhődését. Adományok a Koloskórháznak: Dr. Molnár Szulpic és dr. Gönczy Béla 10—10 koronát adtak kará­csonyra a kórházban ápolt katonák részére cigarettára, ezenkívül dr. Gön­czy Béla a kórházban ápolt polgári betegek karácsonyára is 10 koronát adott. Továbbá olvasni való köny­veket és füzeteket küldött: dr. Ba­logh Albin és Buzárovits Gusztáv. A szives adományokért hálás köszö­nést mond a kórház igazgatósága. Felhívás Esztergom város és vármegye közönségéhez. A ré­szünkre megadott hatósági engedély alapján Esztergom város és vármegye nemesszívű közönségéhez fordulunk, kérve, hogy a közelgő karácsonyi ünnepek alkalmából a helyi tartalék­kórházakban ápolt sebesült és beteg harcosaink részére kegyes adomá­nyokat küldeni szíveskedjék. Az ado­mányok állhatnak pénz, élelmiszer, bor és dohányáruból. A begyült pénzen élelmiszert és kisebb aján­déktárgyakat vásárolunk. A szíves­adományokat kérjük a kórházaink kötelékéhez tartozó dr. Perényi Kál­mánná úrnő Onagyságához küldeni, kit az adományok kezelésére és szét­osztására felkértünk. Az adományo­kat hirlapilag nyugtázzuk. — Esz­tergom, 1916 december'9. Tisztelet­tel dr. Áldori Mór kir. tanácsos, dr. Huszár Gyula, dr. Kuffler Hugó a Katonai tartalékkórházak vezető or­vosai. Tűz a fogolytáborban. Csütör­tökön délelőtt a kenyérmezői hadi- fogolytábor Kesztölc község felé eső részén kigyulladt egy barakk és tel­jesen leégett. A tábor területén szer­vezett tűzoltóságnak a helybeli tű" zőrség segítségével sikerült a tűz továbbterjedését megakadályozni. Érdekes, hogy a most leégett ba­rakk nemrégiben egyszer már ki­gyulladt, de akkor sikerült a tüzet a tábor lakóinak annyira elnyomniok, hogy nagyobb veszedelem nem szár­mazott és a barakk továbbra is használható állapotban maradhatott. Adományok. Az esztergomi sze­mináriumban és a Vörös kereszt kórházban gyógykezelés alatt levő sebesült katonák karácsonya javára adakoztak : Dr. Rajner Lajos püs­pök ICO, dr. Kohl Medárd püspök 100, Bogisich Mihály püspök 100, dr. Walter Gyula püspök 100, Masz- laghy Ferenc püspök 100, Jedlicska Pál prelátus 100, Schiffer Ferenc prelátus 100, Horváth Ferencz pre­látus 100, Kiinda Teofil prelátus 100, Brühl József prelátus 100, dr. Fehér Gyula prelátus 100, dr. Machovits Gyula prelátus 100 koronát. — Graeffel János prelátus 40 K, Dedek Crescens prelátus 50 K, Kanter Ká­roly prelátus 40 koronát. A kegyes adományokat hálásan köszönjük és ezennel nyilvánosan nyugtázzuk. Esztergom, 1916. december hó 7.-én özv. Földváry Istvánná, Macho­vits Jánosué gyűjtők. A rézgálic és szénkéneghiány. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének igazgató-választmá­nya november hó 9-én tartott ülé­sében elhatározta, hogy úgy rézgá­lic, mint szénkéneg ügyében f. évi december 11-én (hétfő) délelőtt 10 órakor Budapesten az Országos Ma­gyar Gazdasági Egyesület nagytermé­ben (IV. Köztelek u. 8 sz.) országos naggyűlést rendez, melyen ezeket a kérdéseket alaposan megvitatja és ezen, a szőlőmívelés folytatására, il­letve szőlőink fentartására és igy óriási értékű nemzeti vagyon meg­mentésére szükséges anyagok fel­tétlen beszerzését szorgalmazza Tekintettel arra, hogy a magyar szőlőbii tokosság elsőrendű életkér­déséről van szó, kívánatos, hogy ezen a gyűlésen a termelők az or­szág minden részéből és minél na­gyobb számban vegyenek részt, mert csakis úgy remélhefjük, hogy kérel­münknek nyomatéba lesz, ha mi ma gunk külsőleg és az ügy óriási hord- erejét kifejezésre juttatjuk. Katonáknak nem szabad vá­sárolni. Egyre többen panaszol­ják, hogy a katonák mindenféle maximális áron felül vásárolják ösz- sze a terményeket s így lehetetlen­né teszik, hogy a fogyasztók besze­rezzék szükségleteiket. A honvédel­mi miniszter nemrég rendeletileg til­totta meg, hogy katonák maximális áron felül bármit is vásárolhassanak. Most újabb tilalmat ad ki ebben az ügyben Báró Kürthy Lajos, a Köz- élelmezési Hivatal elnöke. Felhívja a törvényhatóságok figyelmét, hogy éber figyelemmel kisérjék a katona­ság részéről történő vásárlásokat, a jogosulatlan vételeket akadályozzák meg, a készleteket foglalják le és tegyenek haladéktalanul jelentést a Haditermény Részvénytársasághoz.

Next

/
Thumbnails
Contents