Esztergom és Vidéke, 1916

1916-01-27 / 7 .szám

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. FÖMUN ATÁRSAK : D

R RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN ÉS D

R KŐRÖSY LÁSZLÓ Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY JÁNOS MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EOY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE 6 K NEGYEDÉVRE 3 K EGYES SZÁM ÁRA 20 FLLÉR. MYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA Egészséges városi közélet. Az egészséges városi közélet fogalma a múltban meglehetősen ismeretlen volt nálunk. Sem a polgármester és a képviselő testület között, sem magában a képviselő testületben állandóbb Öszhang és együttműködés nem mutatkozott; vagy ha időnként mutatkozott is, nem anynyira a szándékos megértés, mint a puszta véletlen műve volt. Láttuk is eléggé a rossz következményét. Tapasztaltuk legfontosabb ügyeink megrekedését, elferdülését, összezavarását. Ertünk fejetlenséget, szabados nemtörődömséget, mozdulatlan tespedést. Szóval: kijutott részünk a rosszból de bőségesen! És nem igen zúgolódhatunk érte, mert el kell ismernünk, hogy inkább kereshetjük okait önmagunkban, mint a sors mostohaságában. Talán már elég volt a kellemetlen okulásokból. Talán már visszatért a tiszta látásunk és komoly akaratunk arra, hogy rátérünk a tervszerű együttműködés egyedül helyes útjára; és ezt többé el nem hagyjuk, míg közös célunkat: Esztergom szebb jövőjét megvalósulva nem látjuk. Világos dolog, hogy ott, ahol két faktor van hivatva az ügyek intézésére, csak úgy érhetők el valódi eredmények, ha ezek változatlanul egymás megértésére, helyes útbaigazítására és segítésére igyekeznek. Legyen valamely város vezetője még olyan rátermett *s ambiciózus egyén, semmi esetre sem alkothat nagyobbakat, ha a polgárság egyetemének képviselői nem állanak szilárdan az oldalán, ha közte és a képviselő testület közt nincsen jóakaró megértés és harmonikus egycélratörekvés. Gondolják-e váljon Esztergom jelenlegi képviselő urai, hogy ezt a régi tervtelen, ötletszerű eljárással is elérhetik ? Nos akkor rövidesen csalódni fognak mind az új polgármesterben, mind ügyeink jobbrafordulásában ! A régi eljárásmód teljesen rossznak bizonyult, tehát okvetlenül gyökeres irányváltozásra van szükség. De milyen legyen a gyökeres irányváltozás ? Ha előbb megállapítjuk a múltnak fő hibáját, akkor mindjárt tudni fogjuk jövőbeli orvosságát is. Az esztergomi városi politikának legnagyobb baja eddig kétségkívül az volt, hogy legéletbevágóbb ügyeink jóformán minden előkészítés nélkül kerültek tárgyalásra. A képviselő testület többnyire azt sem tudta, melyek lesznek a kitűzött közgyűlések főtárgyai: nem fontosság szerint, hanem a legtipikusabb ötletszerűséggel (és akárhányszor fifikával!) készültek a tárgysorozatok, melyekből rébusz gyanánt kellett a fontosabb ügyeket kiokoskodni. Ezzel természetesen az is vele jatt, hogy a képviselők a fontosabb ügyekről semmiféle előzetes tájékoztatást sem kaptak. Aminek következménye pedig az volt, hogy igazi behatóbb hozzászólások alig történhettek. Ment minden sebbel-lobbal, hűbele módon. Hogy ezen a jövőben könynyen lehet segíteni, nem szorul bővebb kifejtésre. Készítsék elő alaposan a közgyűléseket és tájékoztassák a fontos tárgyakról idejében a képviselőket! Csakis ily eljárással fejlődhetik egészséges együttműködés a polgármester és a képviselők között. Az előzetes tájékoztatásnak magától érthetően külön föltétele van : az, hogy a képviselők a közgyűlések előtt összejöjjenek s az ügyeket egymás közt meghányják-vessék, esetleg a vezérszónokokat ki is jeleljék. v S itt aztán elértünk oda, ahova igazán kilyukadni akarunk, vagyis ahhoz az indítványhoz, hogy városunk jövője érdekében haladéktalanul meg kell alakítanunk a városi kört. Ez lesz hivatva arra, hogy a közgyűléseket kellően előkészítse s a városvezetőség és a képviselő testület közt a gyümölcsöző összhangot megteremtse. Mi nem először fogunk tollat ezen cél érdekében; s igazán örülünk neki, hogy az eszme mind jobban tért hódít a a város intéző köreiben. Úgy halljuk, hogy a Polgári Egyesület múlt vasárnapi közgyű lésén már indítványt is fogadtak el a városi kör alapításának sürgős előkészítésére. A legteljesebb dicsérettel adózunk az indítványtevőknek és kérvekérjük, hogy ne nyugodjanak addig, míg testet nem ölt életrevaló törekvésük. Priscus. A vétkes Wilsonról. A japán-orosz háborúban az Egyesült Államok köztársasága valóban semlegesen viselkedett. Esztergomi olvasóink is emlékeznek tehát még arra a nagy jelentőségű fordulatra, hogy az akkori elnök Roosvelt közbenjárására megszűnt az oroszok további veresége, mert a japánoknak — nólensz-vólensz — békét kellett kötniök. A mai elnök, Wilson azonban annyira elfogult az angolok iránt, hogy tanácsukra az egész köztársaság muníció- és hadi-gyárrá alakult. A nagy háborút tehát végzetesen meghosszabitotta ez az épen nem semleges eljárás. Nem régiben New-yorkban a békebarátok gyűlést rendeztek, ahol az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb irója, John Brisben, Walker, aki a Cosmopolitan Magazine tulajdonosa, a hatalmas közönség előtt hatalmasan megszólta a vétkes Wilsont. Soha senki ilyen nyilt és éles támadást még nem intézett a köztársasági elnök ellen, mint ez a valódi amerikai férfiú: — Micsoda rettenetes bélyeget ütött rá örök időkre az amerikai népre azzal, hogy megtűrte a vérrel való kereskedést — szónokolt klaszszikusan. — Háborús lelkesedés nélkül, saját véde'münk oka és alapja nélkül, a gyűlölet mentsége nélkül egyesegyedül a dollár piszkos kívánsága miatt indították meg ezt a kereskedést, hogy európai testvéreink életét elpusztítsuk, még pedig annak a kormányfőnek nyilt helyeslésével, akit mi az emberiesség programmjával választottunk elnökké. A semlegesség törvényeinek legnyíltabb sérelmét abban látja a szónok, hogy Wilson a kincstári hivatal egyik tisztviselőjének megengedte, hogy egyesülhet anew-yorkibankárokkal, akik tüntető ünnepet rendeztek a két milliárdos kölcsön megkötésére Amerikába érkezett angol bizottság tiszteletére. Az elnök tétlenül nézte, hogy az amerikai munkások és farmerek zsebéből milliókat vegyenek ki olyan papírokért, amelyek értéke a háború után a névérték fele sem lesz. Méltán megrótta a vétkes Wüsont az őszinte író, mikor nyíltan kijelentette, hogy délen és nyugaton a köztársasági üzletemberek 10—120 százalékra kaphatnak kölcsönt üzemük folytatására. A semlegesség menthetetlen megsértése volt az, hogy Wilson megengedte buvárhajók alkotását Anglia számára, amelyeket Kanadából továbbították. Ez a végzetes lépés az Egyesült Államokra nézve még végtelen zavar és költség forrása lehet.