Esztergom és Vidéke, 1916
1916-09-03 / 69. szám
1916. szeptember 3. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 Roszival István dr. a nyitra- megyei Kisváradon született 1844. augusztus 4.-én. 1868. augusztus 2.-án történt íelszen- teltetése után stomfai káplán, 1870-ben pedig adminisztrátor lett. 1870-ben besztercei, 1886- ban perbetei, két év múlva tardoskeddi plébánossá neveztetett ki. Még mint besztercei plébánost választolta meg őt a stomfai kerület országgyűlési képviselővé. Innentől kezdve négy cikluson keresztül volt tagja az országgyűlésnek. Utoljára 1898-ban a várnai kerület küldötte őt a parlamentbe. Tar- doskeddre kerülvén, az egyházmegye ezen tekintélyes plébániáján kifejtett egy esztendei működés után főszékesegyházi kanonokká neveztette ki őt Si- mor hercegprímás es az egyházmegyei főtanfelügyelői teendők végzését bízta rá. 1891- ben a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett pécsváradi apátsággal tüntette ki Őfelsége, 1893-ban pedig az esztergomi papnevelő intézet kormányzói tisztségét bízta reá új főpásztora Vaszary Kolos hercegprímás. 1900-ban nyitrai főesperessé, majd a fokozatos előléptetések során, a folyó évben őrkanonokká lett. 1913-ban dr. Csernoch János hercegprímás a hercegprímási szentszeki tanácsosságot adományozta részere. Roszival dr. irodalmilag is működött. Hírlapi cikkein kívül nyomtatásban a zohori templom fölszentelésén mondott szentbeszéde és hittudori tetelei jelentek meg. írt költeményeket is. ■ Társadalmi életünknek is kedvelt tagja volt. Naponként megjelent a kath. kör helyiségében, élénken érdeklődött a közügyek iránt és gyakran résztvett a városi és vármegyei közgyűléseken. Jótékonyságával sok tisztelőt szerzett magának. A művészeteknek nemcsak anyagilag, de szellemileg is buzgó támogatója volt. Holttestét szombaton d. e. 9 órakor a főszékesegyházban ravatalozták fel és az ott mondott gyászmise után, Kisváradra szállították, hol ma helyezik örök nyugalomra a családi sírboltban. Haláláról a megboldogult rokonai a következő gyászjelentést adták ki : „Tetszett a Mindenhatónak felejthetetlen jó bátyánkat Roszival István dr. apostoli főjegyzőt, pápai preláiust, pécsváradi c. apátot, esztergomi kanonokot, hercegprímási szentszéki tanácsost, volt országgyűlési képviselőt folyó évi szeptember hó 1.-én reggel 3A5 órakor hosszas, fájdalmas szenvedés és a Szentségek ismételt áj- tatos felvétele után életének 73-ik, áldozópapságának 49-ik évében magához szólítani. A boldogult hült teteme folyó hó 2.-án délelőtt 9 órakor fog a Főszékesegyházban beszenteltetni és Kisváradon a családi sírboltban folyó évi szeptember 3.-án a boldog feltámadás reményében nyugalomra helyeztetni. Esztergom, 1916. évi szeptember hó 1.-én. Nyugodjék békében ! Mihály, János és Ferenc testvérei és a nagyszámú rokonság. “ Külön gyászjelentést adott ki a haláleset alkalmából az esztergomi főkáptalan is, ☆ A Duna. I. Napóleon a Dunát a folyóvizek királyának mondotta. Tudta, hogy miért illeti meg ez az elnevezés. ZÖldelő partjaira csábította az embert. Az erdők vadjai édes vizét keresték. Halászok es vadászok lepték el környékét. A nomád nép pihenőt, a pásztornép legelőt és hűs italt keresett völgyeiben. A földet mívelők, a folyamén ti sik talajnak eresztették ekéiket. A kereskedőnép folyása mellett építette közlekedő útjait, s hömpölygő vizére rakta hajóit. Az európai hadak útja az ő folyásához volt szabva ősidőktől fogva. Eredésétől kezdve, a tengerig vásárokat csapnak vize mellett, községeket, városokat alapítanak ott. Országok sorsát .döntik el a hozzá kötött hadmíveletek, a táborok, a várak, amelyek tükörébe tekintenek. Szüntelenül folyó történelem ez a nagy viz, amelynek környékén a világrész legnagyobb háborúi, sorsdöntő eseményei zajlottak le. Nagy, nagy politikai és katonai érték azoknak a népeknek, akik környékét lakjak, és azoknak, akik elérni akarják. Ahol királyi útja kanyarog, ott aranyat fizet a földmívelés, pezseg és lüktet a kereskedés, zakatol az ipar. Amelyik nép átölelve tartja partvidékeit, annak virágos a gazdasági élete. Nagy városok életadó gyökereit öntözi. Országok életének ütőere. Politikai alakulásoknak föltétele, fundamentuma. Folyása mentén élő népeket összekapcsolja, közös érdekek rokonjaivá avatja. Királyi mérnöke a földnek, tartományoknak, állantoknak, mely a határokat szabja. Az emberek gondolatának géniusza, mert fantáziájának alkotó geniejének szabja meg útjait. Ereje, roppant ősereje bármely géperőnél hatalmasabb és olcsóbb. Nincsen Európának több ilyen hatalmas folyama, amelynek nagysága és fontossága egyre növekedik, mint a Duna. Nincsen még egy ilyen folyam, amelyik Európa történetében akkora szerepet játszott v^lna, mint a Duna. S a tudósok, politikusok, kereskedők fölkelnek, hogy még nagyobbra neveljék eddig is bámulatos nagyságát. ' ☆ ☆ Afőszékesegyház harangjainak levétele. Lapunk legutóbbi számában jeleztük, hogy szerdán kezdték meg a főszékesegyház három rek- virált harangjának levételét. A levétellel megbízott katonai munkásosztag tagjai mindenekelőtt a levételre kerülő harangok nyelvét szerelték le, majd a 40 métermázsás „Szent Adalbert“ harangot vették le koronájáról. Ez a munka is nagy faradsággal járt, ennél azonban sokkalta súlyosabb feladat volt a harang fel- darabolása, amely csütörtökön egész nap tartott. Egész városban hallhatók voltak a szüntelen kalapácsolá sok. A munka nehézsége miatt már- már fel akartak hagyni az eredménytelennek látszó munkával, mert csütörtök estére a harang fele sem volt még szétverve. Pénteken a primási gépgyár 18 kg.-os kalapácsával láttak újból a dolognak, amellyel azután d. e. fél 10 óra tájban be tudták fejezni a szétdarabolást. Délben már a társzekéren voltak a nagy harang darabjai. Az egyik, több métermázsa súlyú harangérc ledobása közben a torony párkányzata is megsérült, amit tegnap igazítottak helyre. Délután a 20 métermázsás „Szt. István“ harangot szerelték le és a nagy kalapács segélyével délután 4 órára azt is sikerült darabokra törni. Egy óra múlva a 4'5 métermázsás „Szent József“ harang is lekerült a toronyból és ezzel városunkban be is fejeződött a két hét óta tartó ha- rangrekvirálás. Erdélyi menekülők városunkban. Eddig mintegy 78 erdélyi menekülő érkezett városunkba, akiknek szálláskérdése ugyancsak gondot okozott a városi elöljáróságnak. Esztergom bérbeadható, vagy üresen állott lakásait legnagyobb részben az itt bevonult katonák hozzátartozói lakják és igy a menekülőkkel nagy jóindulattal foglalkozó rendőrség csak üggyel-bajjal, sok helyütt csak ideiglenesen tudta a lakást biztosítani. A szállodák üres szobáit szintén menekülők foglalták le. A fővárosi lapokban megnyugvással olvastuk, hogy a szerencsétlen menekülők elhelyezését ezután e célra szervezett bizotság intézi és igy az első napok fejetlensége megszűntnek mondható. A városunkba jött erdélyi menekülők közül 27 nem szorul segélyezésre, 51 azonban teljesen vagyontalanul maradt akiknek élelmezését is a rendőrség intézi. A menekülők Brassóból és Szászvárosból valók. Az esztergomi közönség a megindult adakozásban dicséretreméltó buzgósá- got tanúsít. A városi hatóság szépen megszövegezett falragaszokon hívja fel a lakosságot a menekültek szeretetteljes segélyezésére. Beíratások a főgimnáziumban. Az esztergomi szentbenedekrendi kath. főgimnáziumban a javító és pótló vizsgálatok szept. 25—26.-án, a beíratások szept. 27—29.-én lesznek. A főgimn. igazgatóság. Bajok a gabonavásárlás körül. Egyes termelők gabonájukat a bevásárlási igazolványokkal jelentkezőknek nem adják el és azon hi- szemben vannak, hogy a gabonát később magasabb áron értékesíthetik és hogy házi és gazdasági szükségletre a megengedettnél többet tarthatnak vissza. Ezeket figyelmeztetjük, hogy f. hó 15-ike után a házi és gazdasági szükségletre vissza nem tartható gabonát kötelesek a Haditermény részvénytársaságnak amúgy is átadni és így semmi célja sincsen annak, hogy a gabonájukat visszatartsák. Sőt ily termelő annak a veszélynek is kiteszi magát, hogy pénzét csak késedelmesen kaphatja meg és a bekövetkezhető viszonyok változásával gabonáját jóval kisebb ár mellett értékesítheti. Házi és gazdasági szükségletre az előírtaknál I többet visszatartani nem lehetséges, I mert oly szigorú ellenőrzés és rekvirálás fog bekövetkezni, hogy az elrejtésekkel eredmény nem érhető el. Ez esetben a termelő az elkobzással nemcsak gabonája értékét veszíti el teljesen, hanem emellett még mint kihágó, igen súlyos büntetésnek ki teszi magát. Az alispánnak tudomására jutott, hogy a termelők egy része gabonáját -nem az előírt maximális áron adja el. Ennek megakadályozására a hatóságok ezentúl a legnagyobb gondot fordítják. Az alispán helyesnek tartaná, ha az I. fokú rendőrhatóságok a helyszínén meglepetésszerűen megjelennének es a tudomásukra jutott esetet azonnalelbirálnák az Ítélet tartalmát pedig azonnal köztudomásúi adnák, hogy a közönség részére elrettentő például szolgáljon. Panasz tárgyát képezte, hogy egyes községi elöljáróságok a bevásárlási igazolvánnyal jelentkezőket a vételnél akadályozzák. Igazolt eseteknél az engedetlenkedő elöljárókkal szemben a legszigorúbban fog az alispán eljárni. Megszűnt vonatjáratok. Eszter- gomból-Budapest felé d. e. 11 ó. 48 p. kor, Budapestről-Esztergomba pedig a 12 ó. 30 p.-kor induló személyvonatok a mai naptól kezdve megszűntek közlekedni. A tolvaj feleség. Pálinkás József győri lakost felesége, szül. Maszlak Julia meglopta és a pénzzel együtt elszökött. A győri rendőrség táviratban kereste fel a helybeli rendőrkapitányi hivatalt, hogy az asszonyt, ha Esztergomban mutatkoznék, letartóztatva illetőségi helyére kisértesse vissza. Az 1877—1865.-ben született népfölkelők bemutató pótszemléje. csütörtökön kezdődött meg Esztergomban^ városház nagytermében. Első napon az esztergomiak, pénteken és szombaton az esztergomi járás beidézett népfölkelői állottak mérték alá. Jövő héten Párkányba teszi át a sorozóbizottság működésének színhelyét. A francia és a német protekció. I. Egy szép verőfényes nap délutánján egy francia tábornok sétál az egyik párisi körúton. Meglát egy fiatal, fess és egészséges önkéntest s megszóllitja : „Hogy van az, fiatal barátom, hogy ön itt van és nem a harctéren?“ A fiatal ember mosolyog, odahajol a tábornokhoz s a fülébe súgja : Protekcióból, Generális uram! II. Reims előtt egy lövészárokban az egyik német tábornok egy öreg népfölkelőre bukkan. Az öreg egészen kopasz, hófehér a szakálla, szemüveg van az orrán, túl lehet már a hatvanon. „De öreg barátom, hogyan kerül ön a frontra?“ kérdi a tábornok csodálkozva. Az öreg előrelép, elégedetten mosolyog s halkan mondja : Protekcióból, Generális uram ! FELKÉREM azon szülőket, kik leány- gyermeküket a tanítónőképzőelső osztályára magán úton előkészíteni óhajtják, hogy 3—4 leányka eggyüttes oktatásának megbeszélése céljából felkeresni szíveskedjenek. Cím a kiadóhivatalban.
