Esztergom és Vidéke, 1916
1916-08-20 / 65. szám
1916. augusztus 20. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 juknak is becses szolgálatot tesznek. Mezőgazdának, iparosnak, kereskedőnek, a haza minden dolgos fia leányának át kell hatva lenni hivatása fontosságától, vállvetve kell munkálkodniok, hogy betömjék a réseket, gyógyítsák a sebeket, miket a háború közgazdaságunkra ejtett. Spectator III. Hétköznap krumpli, ünnepnap burgonya. Ez volt az étrendünk az utolsó időkben. Hústalan napokon ettünk krumplit hús nélkül. Húsos napokon meg magában ettük a krumplit. Vagy ha már meguntuk és egy kis szerencsés véletlen folytán drága pénzen hozzájuthattunk, akkor meg burgonyát ettünk. így ment ez napról-nap- ra. Megszoktuk már és elfogadtuk ezt az állapotot. Amilyen szépen eléldegéltek az emberek a kőkorszakban, a bronzkorszakban, épen úgy eltengődnek most a burgonya-korszakban. De amilyen szépen elmúlt a kő- és bronzkorszak, olyan szépen véget ér a burgonyakorszak is. Soha ember nem merte volna hinni, hogy következik egy jobb kor, mely után uralomra, zsarnoki hatalomra vergődik a lenézett, tótnak való eledel, a kisegítő étel, a krumpli, amely a háború alatt elsőrendű főétellé lépett elő mindennemű borjú, marha és szárnyas húsokat is megelőzve a rangsorban. Soha sem mertük volna hinni, hogy olyan tiszteletteljesen fogunk feltekinteni a magasban székelő drágasággal körülvett krumplira, mint san gondozott park árnyas lombjai között. Néhányan a szigetre vezető híd mellett épült csinos kápolnában ájtatoskodnak. Mások a sz. Szűz lurdi szobra előtt, vagy az Ízléses kivitelű régi kereszt lábánál röpítenek buzgó fohászokat az egek magasságai felé. Kevesen élvezik még a park legszebb részletének, a fasornak kellemeit. A város védelmére készült, több kilometer hosszú Vág- parti töltés úgynevezett Riviera-sétá- nyán szórványosan játszadoznak lenge öltözetű benszülött apróságok és kipirulva fürödnek a feljebb-feljebb hágó nap tüzes sugarai árjában. Tíz óra körül kezdetét veszi az élénkebb mozgalom. Sűrű egymásutánban haladnak az utcákon és a park árnyas fái alatt a festői ruházatú leányzók által vezetett gyalog- hintők. amelyekben az óvatosan be- göngyölgetett betegek a fürdőkből szállásaikra vonulnak. Kipihenve, felüdülve özönlenek nem hosszú idő múlva a hűvös sétányok felé, ahol a zene hangjai mellett fesztelenül, kedélyesen szórakozva várják a fehér asztalokhoz hívogató tam-tamok messzire csengő szavát. Alig ürültek ki a mokka-csészikék, ■ már szervezkednek a kisebb-nagyobb karaváncsoportok, hogy „indulatba jöjjenek" a körülfekvő községek, várromok, vagy más oly pontok felé, amelyek természeti szépségek által tűnnek ki. Idejüket azonban mindig úgy osztják be, lépteiket akként irányítják, hogy hat órára visszatérjenek és ne mulasszák el azokat az élvezeteket, ez időkben. Úgy nézünk fel rá, mintha legalább is fán termett volna. De termett volna bárhol, ma érték, ma kincs a krumpli. A burgonya után való vágy és kereslet olyan nagy, hogy ha egy-két napra megakadt a burgonya forgalom, egyszerre, mintha csak valami rémhír száguldana végig a városon, mindenki elképedt és csudálkozva kérdezte : — hogy mi lesz most. A burgonya háborús jelentősége úgy megnövekedet, hogy életbevágó komoly kérdésként kell foglalkoznunk vele. A burgonya ma a legfontosabb tápszer. A szegény ember számára úgyszólva az egyetlen. Mégis csak érdemes volt Amerikát felfedezni. Mi lett volna belőlünk, ha az új világból át nem hozzák hozzánk a méltóságos burgonyát? ☆ £ Fejedelmi adomány a napközi gyermekotthonoknak. Az esztergomi Főkáptalan közismert jótékonyságának és hazafiasságának csillogó bizonyítékát adta múlt pénteken, amidőn Őfelsége, szeretettel övezett királyunk 86-ik születése napján 1000 K nemes adományával gyarapította a harctereken küzdő hőseink elhagyott kis gyermekeinek napi ellátására fenntartott három napközi gyermekotthonunk pénztárát. — A fejedelmi adományt dr. Fehér Gyula pápai praelátus, városunk nemesszívű jóakarója juttatta alulírott kezéhez és midőn az összeget ezennel nyugtatom, kötelességem arról is megemlékeznem, hogy a Főkáptalan jószívű intézői a háború kezdete óta havonként 150 K-t küldenek hozzám és így a most érkezett 1000 koronán felül az elmúlt 24 hónap alatt még 3,600 K-t áldozott Főkáptalanunk a Haza oltárára. — Ez alkalommal számolok be arról is, hogy a napamelyekkel Thalia választottjainak művészi előadásai kedveskednek. Vasárnapokon a Vöröskeresztegylet képviselőinek buzgólkodásából háborús jótékonysági ünnepségek rendezetnek, amelyek a város és a vidék előkelőségeinek áldozatos közreműködése folytán egy-egy alkalomma 10 — 12.000 koronát jövedelmező, a sebesültek, a hadi árvák, vagy özvegyek javára. Aminő nemes versengést fejtenek ki a fürdőzök az ünnepségek óhajtott sikerének biztosítása körül, ép oly gondos figyelmet tanúsít a rendezőség a telep fürdői jellege, a betegek érdekei iránt. Mihelyt az alkonyat szárnyain leszáll az est, elhalnak a zene akkordjai. Elsimulnak a sétamozgalmak hullámai. Eiül minden nesz. Lecsillapodik minden zaj. Kiki nyugalomra vonulhat anélkül, hogy megzavarása miatt aggódnia kellene. Az éj sötét leplével néma csend borul a városra. A háborítlan pihenés üti fel békés tanyáját. A telep egyetlen pontja képez kivételt. A „Tűnél“, vagy „Alagút“, amelynek mélységei felett a Royal- Szálló három emelete őrködik. Tágas, Ízlésesen berendezett helyiségei akkor élénkülnek meg, amidőn mások. elnémulnak. Termeiben akkor ragyog fel a villamos lény napja, midőn más falak között leáldozott. Külön házi törvényei vannak, amelyek e fényűzést megengedik és a pezsgős élet minden mozzanatát szabályozzák. Justinián kódexe, Werbőczy hármas könyve nem isközi otthonokra és a segélyakció egyéb apró tételeire ez ideig már 17.548 K-t fizettem ki és hogy a gyermekotthonokra már csak 3,000 K áll rendelkezésre. Mivel pedig havonként közel 1000 korona költségünk van és mivel bizonyos vagyok benne, hogy városunk közönsége nem fogja elhagyni a hősök kis árváit, már előre is jeleznem kell, hogy a napközi otthonok javára nemsokára újabb gyűjtést kell rendeznünk. — Ép ez okból kétszeresen jól esett a kérés nélkül ma, kedves meglepetésként érkezett 1000 K nagylelkű adomány, melyért ez úton mondok a Segélyző bizottság nevében hálás köszönetét. — Esztergom, 1916. augusztus 19.-én. Bleszl Ferenc, pénzkezelő elnök. Szabadságon. Dr. Antony Béla polgármester e hét elején két heti szabadságidejét megkezdette. Helyettesítésével Rothnagel Ferenc gazdasági tanácsos bízatott meg. Adakozások a Segélyakcióra. Hadrakelt vitézeink hátra maradt családtagjaik segélyezésére az elmúlt két hónap alatt adakoztak.: Az Esztergomi Főkáptalan a ma külön helyen nyugtatott 1000 koronán felül, a július és augusztus hónapokra egyenként 150 K-át, összesen 300 K-át, Brühl József prel. kanonok az eddigi 1,120 K nemesszívű adományához ismét 100 K-át, Havasi Jolán pedig korábbi adományait 20 K- val gyarapította. Fogadják a nagylelkű adakozók hálás köszönetünket. A segélyakció nevében Bleszl Ferenc, pénzkezelő elnök. A király születésnapját Esztergomban ezidén is ünnepies hangulatban ülték meg. Csütörtökön este meri azokat. Magasabb szentesítéssel sincsenek ellátva. A megrögzött szokás mindazáltal oly jogerővel ruházta fel, hogy a legkészségesebb engedelmeséggel hajolnak meg intézkedései előtt a serlegek hő tisztelői. Örömmel róják le azon súlyos kötelezettségek adóját, amelyeket a törvények egyes szakaszai előírnak. A nagyon szigorú 8. §. például, amely — az eredeti nyelv nehézségei miatt kevésbbé sikerült fordításban — így hangzik: „A kancsók — más kihámozás szerint: a palackok ürítése mellett állhatatosan ki kell tartani“ oly szíves teljesítésben részesül, mint aminőt az a törvénysorozat remél, amely az új adókról készül! Nem törődnek a t. föld alatt járók a veszélyekkel, amelyeket az ősrégi szabványok a zsebek és tárcák kisebb-nagyobb tartalékaira nézve .rejtegetnek. Az olykor-olykor előforduló balesetekkel szemben, amelyek némi öntudat-elhomályosulások, egyensúly-zavarok, lépés-eltolódások alakjában 'lépnek fel, néma lemondást, szótalan önmérsékletet tanusí tanak. Megszívlelik és nem feledik a gyöngéd célzást, amely a kijárat mellett függő nagy táblán olvasható : „Kéretnek a t. c. látogatók, hogy az Alagút elhagyása után a parkban nyugodtan viselkedni szíveskedjenek.“ a katonazenekar takarodóval és lam- pionos menettel járta be a város uccáit. Több ház ablakát ki is világították. A középületek és számos magánház lobogódíszt öltött. Folyó hó 18.-án d. e. 9 órakor a főszékesegyházban ünnepi istenitisztelet volt, amelyet dr. Rajner Lajos félsz, püspök, ált. érseki helytartó tartott fényes segédlettel. Az istenitiszteleten dr. Perényi Kálmán alispán vezetésével a vármegye, Rothnagel Ferenc polgármester-helyettes élén a város főbb tisztviselői, valamint a gyalogezred tisztikara egész legénysége és nagyszámú hivőközönség vettek részt. Délben a katonatiszti étkezdében díszebéd volt, melyre közéletünk több kiválósága is hivatalos volt. Színház. Tegnap este folyt le Markovics Margit színtársulatának bemutatkozó előadása a nyári színkörben, melynek lefolyásáról jövő számunkban emlékezünk meg. Ma két előadás is lesz „Nagy Augusztusi Kabaré“ címmel. A délutáni 4 órakor, az esti fél 9 órakor kezdődik. Ezeken kívül még kedden este lesz előadás, amelyen Schönherr Károly 5 felvonásos klasszikus drámája, a „Nőstényördög“ kerül bemutatóra. Hősi halál. Fejes Béla 19 éves esztergomi fiú, aki a nyitrai m. kir. 14. honvéd gy. ezred 2. századában szolgált, július hó 5.-én haslövés következtében hősi halált halt. Esztergomban lakó szülőit a halálesetről Nitsch Arthur ezredlelkész vigasztaló hangon megírt szép levélben értesítette. A hős esztergomi fiút Zaturcy községtől délre, Wolhyniá- ban, a Wladimir-Volinsky—Lucki műút mellett temették el. Sírján névvel ellátott kereszt van. Becsületesen hozta meg hazájáért és a királyáért a legnagyobb áldozatot és baj- társai őszinte könnyei mellett távozott az örökkévalóságba, hogy a hősök jutalmát elnyerje. Máriacelli zarándoklat. Esztergomból f. hó 11.-én Máriacellbe hétszáz tagból álló nagy zarándoklat indult, melyet Foltin János bajóti plébános és Kaiser József esztergomi lakos vezettek. A zarándokok három napig tartózkodtak a hires kegyhelyen és csütörtökön érkeztek vissza felejthetetlen emlékekkel. A gyorsvonat alatt. Izgalmas eset történt szerdán reggel Köbölkút közelében. Bitter Ferenc, a Boron- kay-féle sárkányíalvai uradalom tej- kihordója tejeskannákat vitt a vasút mentén és nem vette észre a gyorsvonat közeledtét. A vonat Bittert elütötte és oly súlyos sebeket ejtett rajta, hogy eszméletlen állapotban szállították a Kolos-kórházba, hol f. hó 17.-én d. e. fél 10 órakor kiszenvedett. A háborús bérkocsi díjszabály- zát. A legutóbbi városi közgyűlés határozata alapján egybeállított új háborús bérkocsi díjszabályzat nevezetesebb tételeit az alábbiakban közöljük : A kétfogatú bérkocsiknál az első félórára, vagy azon belül a városban 2'10 K, előre fogadva egész
