Esztergom és Vidéke, 1916
1916-08-06 / 61. szám
1916. augusztus 6. ESZTERGOM és VIDÉKE. hogy 1914 júliusában félmillió tonnát tett ki a német acélipar kivitele és augusztusban ez a szám egyszerre 95 ezer tonnára csökkent. Hogy a munkáslétszám jelentékeny csökkenése ellenére is mily szívósságot mutat a német ipar, bizonyítja az, hogy 1915-ben majdnem minden hónapban 300—350 ezer tonna a német acél-kivitel. A német szállítási feltételekben világosan benne van, hogy háborúban szállítási kötelezettség nem teljesítendő ; s az egész háború alatt mégse élt ezzel a jogával a német ipar : a vállalt megbízásokat a megállapított áron és feltételek alatt le is szállította s nem csavarta fel az árakat, jóllehet, az önköltségek jelentékenyen emelkedtek. Nem kell azonban azt hinnünk, hogy a német acélipar a háború következtében talán kiviteli emelkedést ért el. Ellenkezőleg, majdnem felére redukálódott. Míg 1913., 1914. évben 6 millió tonnán felül volt a kivitel, az 1914/15. évben 3 és negyed millió tonna volt (nyersacélsúlyban), ami közel 48%-os csökkenést jelent. Aki ezeket a szamokat olvassa, az nem tudhat mást mint, hogy Németország csakugyan el, mert dolgozik. Ha szenében és vasában csökkent is a termelése és kivitele, ez az ellenséges országokra vezethető vissza, hiszen 1915 májusig, amig Olaszország nem fordult ellenünk, kedvezőbbek voltak a kiviteli számarányok. Olaszország ugyanis azóta él angol szénnel és vassal. Aki ezt az életet, ezt a hatalmas ipari fejlettséget látja és átérzi, az tudja igazán, hogy Németországnak győznie kell, mert bővében van kifogyhatatlanul nála az, ami az elet forrása : a szén és a vas. Banyai Béla. A női munka jövőjéről. A Magyar Nőegyesületek Szövetsége meghívta dr. Bäumer Gertrud kisasszonyt, a Németországi Nőegyesületek Szövetségének agilis elnökét, ki dr. Salamon Alice k. a. másodelnök társaságában készségesen megjelent Budapesten, előkelő úri közönségünk érdeklődésére. Dr. Báumer k. a. mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy a nők mun kaképessége még sohasem vált be fényesebben, mint a háborús világban. Ezt a rendkívül értékes nemzetgazdasági erőt a háború után sem szabad parlagon hagynunk. Majdnem képtelenség elképzelni, hogy a tengernyi sok nő, aki már megismerkedett a munkával és azt leikébe fogadva “megszerette, holnap már is ismét visszavonuljoh régi hiú és egyoldalú tétlenségébe. Németországon már mindenki tisztában van ezzel a korszerű kérdéssel, éppen azért indult meg minden részletének megvilágítása és megszervezése. Köztudomású, hogy a háborús világban a nők az ipar, a kereskedelem buzgó munkásai vagy kedvelői voltak. Megszerzett és megérdemelt állásaikból tehát már nem lehet őket eltávolítani. igen természetes, hogy a nők nem vehetik el a hazatérők kenyerét, hanem egyesegyedül a tömérdek megüresedett helyet töltik be azok a gyakorlott nők, kik kétségtelenül többet érnek a be ne u gyakorolt új erőknél. A női munka jövőjének kérdését tanácsos két szempontból megítélnünk. Belé kell nevelnünk a nőket és elsősorban a leányokat a munka szeretetébe és megbecsülésébe, mert a háború a termelés óriási fokozását fogja eredményezni. Neveljük tehát hajadonjainkat erre az üdvös tevékenységre és a cselekvés enerzsiájárá. Ezt azonban nem szabad elhamarkodnunk, hanem rendszeresen, komolyan és alaposan kötelességünk a gyönge nemet a megváltozott gazdasági helyzet követelményeinek szolgálatára előkészíteni. Iparkodjunk a lelkűkben szunnyadó jóindulatot értékesíteni, mikor a hatalmas és lázas tevékenység szolgálatára buzdítjuk őket. A kérdés másik érdekes része pedig az anyavédelem. A dolgozó asz- szonyt, ha már anyasági sorba ke- rül, nem szabad szent és nemzet- gazdasági becsű kötelességében megbénítani. A leendő anyában szükséges az anyai vágyat és az anyaság szeretetéí fejleszteni, de viszont meg kell óvnunk minden káros hatástól még idejekorán. Arra is tekintettel volt eddig a német doktornő, hogy a németországi jövendő nőnevelés ne csupán hivatalnoknőt, műipari vagy művészi kiképzést tartson elsőrendűnek, hanem szoktassa a kenyérkereső nőket leginkább az ipari munka művelésére, hogy a német nemzetgazdaság egyáltalán ne érezze a háború veszteségeit. Annyi bizonyos, hogy a nő ízlése és ügyessége az ipart is műipari rangra emeli. Dr. Salamon Alice k. a. ugyanazt a témát tárgyalta az érdekes előadáson ahol az előkelő hallgatóságban tapsolt gróf Apponyi Albertné is, mint a Magyar Nőegyesületek Szövetségének elnöke. Figyelő. HÍREK. Az új vashúszfilléresek. A háború eddig háromféle új pénzt teremtett meg miná- lunk: először a papír kétkoro- nások jöttek forgalomba, másodszor nemrég az új tizkoro- nás bankók és a közeli napokban a vasból vert váltópénzek. A vasváltópénz terve, amely Németországban már régen kivitelre került, nálunk is már évekkel ezelőtt felmerült. Az állam akkor már minden szükséges intézkedést megtett és sok milliónyi értékű vaspénzt veretett. Ezeket az Osztrák Magyar Bank bécsi páncélpincéiben és pénzügyminisztériumban őrzik. Egyelőre vas- húszfilléreseket verettek a kör- möcbányai pénzverőben. xAlak- juk és felírásuk ugyanolyan, Qiint a régi pénzé, anyaguk azonban tiszta vas és pedig nem csillogó, hanem fénytelen vas. Az új pénzek augusztus harmadikén kerültek forgalomba. Ezzel egyidőben megkezdődött a nikkel húszfilléresek bevonása. Hogy éppen most bocsátják ki az új pénzt, annak oka az, hogy a hadvezetőségnek nagy szüksége van a nikkelre. Ezért a vaspénzt az Osztrák- Magyar Bank intézetei csakis nikkelpénz ellenében adják ki. Mindenesetre nagy nehézséget fog okozni a vaspénz for- galombahelyezésénél az, hogy a közönség minden ok nélkül és egészen megmagyarázhatatlan okból elrejti az aprópénzt és a ketfilléres pénzeket jóformán teljesen elzárja a forgalom elől. Az aprópénzhiány egyik oka az is, hogy a harctereken a katonáknál, főképpen a legénységnél, igen sok váltópénz van, amely csak akkor kerül haza, ha a katona maga is haza kerül. ☆ Konstantinápoiyi vendég. E hét folyamán városunkban tartózkodott dr. Frisch Amália, a konstantinápolyi osztrák-magyar kórház főorvosa, hogy esztergomi rokonait és ismerőseit meglátogassa. Atyja, dr. Frisch József orvos esztergomi származású és már évtizedek előtt a török fővárosban telepedett meg, ahol leányával együtt a legjobb nevet vívták ki maguknak orvosi praxisukkal. Városi közgyűlés. Esztergom sz. kir. város képviselőtestülete folyó hó 7.-én, héttőn délután 4 órakor közgyűlést tart. A közgyűlésnek különösen fontos tárgya lesz a városi villamos vüzem kölcsöne a dorogi áramvezeték és a csatlakozó művek felépítésére, mely 220 ezer koronára rúg. A kölcsönre vonatkozólag az Esztergomi Takarékpénztár készséggel ajánlkozott a város rendelkezésére. Az 50 évre szóló új kölcsönt teljes névértékben 6'76°/o annuitásos kamatra ajánlotta fel. A polgármester más pénzintézetektől is kért ajánlatot, többek között egy tekintélyes fővárosi banktól, mely már válaszolt is a város megkeresésére. A város pénzügyi bizottsága ezen ügyben szombaton délután ülésezett. Kórházi hir. Dávid János 16 éves csatai születésű gazdasági alkalmazott a múlt hét folyamán Kéménden egy magasan megrakott gabonás szekérről oly szerencsétlenül esett a lovak közé, hogy bal lábán súlyos sérülésekkel kellett őt a „Kolos“ kórházba szállítani. A szerencsétlenséget a szekér egy váratlan zökkenése okozta, felelősség tehát senkit sem terhel. Kiránduló intézet. .A budapesti Mester-uccai polgári leányiskolának körülbelül 150 növendéke csütörtökön kirándult városunkba és megtekintette a nevezetességeket. A leánykák dalolva vonultak végig az uccá- kon és mindenütt élénk érdeklődést keltettek. A kirándulókat tanítónőik vezették. Az Ssztergomi illetőségű hadifoglyok hozzátartozóihoz. A város polgármestere felhívja mindazon esztergomi lakosokat, akiknek esztergomi születésű, Esztergomban sorozott, vagy itt illetőséget nyert és az esztergomi cs. és kir. illetve a lévai m. kir. hadkiegészítő parancsnokságok hatósága alá tartozott hozzátartozóik hadifogságbanjvannak, hogy a városi kiadó hivatalában f. hó 10.-ig mindenkor 8—11 óra között összeírás végett jelentkezzenek és ez alkalomra hadifogoly hozzátartozóik születési adatait pontos feljegyzésben, továbbá a tőlük hadifogságból érkezett levelezéseket hozzák magukkal. Ez az összeírás háború után nagy fontosságú lesz a hazatérő hadifoglyokra nézve, miért is.a jelentkezést mindenki pontosan és lelkiismeretesen teljesítse. A egységes piaci árak megállapítása megtörtént városunkra nézve. Az árakat az alispán a .várossal , ,, r ■' h ' "'■A 'vv/ egyetertoleg állapította meg a legnagyobb körültekintéssel. Folyó hó 10.-én már életbe is lép az új ármegállapítás, melyet technikai okokból csak legközelebbi számunkban közölhetünk. Eltűnt ékszerek. Burány Ferencné esztergomi tanítónő szombaton reggel észrevette, hogy négy darab értékes ékszere szobájában levő szekrényéből eltűnt. Az ékszereket egy hónap óta tartotta azon a helyen, ahonnan most minden kétséget kizárólag tolvaj kezek emelték el. A rendőrség megindította a nyomozást. Az esztergomi országos állat- vásárra, mely f. hó 14.-én tartatik meg, a városban már régebben megállapított száj- és körömfájás miatt csak a lovak felhajtása lett volna megengedve. A hatósági állatorvosok jelentése szerint azonban a város területén a száj- és körömfájás már megszűntnek tekinthető, csakis több helyen a szükséges fertőtlenir tések nem történtek meg eleddig. Ha a fertőtlenítések mielőbb végrehajtatnak, a vásár akadálytalan megtartását semmi sem fogja hátráltatni. Adományok. A katonai tartalékkórházak sebesült és beteg katonái, valamint a napközi otthonokban elhelyezett gyermekek istápolására eszközölt gyűjtést, június hó végével lezárván, elszámolásomat a vármegye főjegyzője és a vármegyei számvevőségi kirendeltség"' főnöke felülvizsgálták és azt rendben levő-
