Esztergom és Vidéke, 1916
1916-07-30 / 59. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1916. július 30. érték csökkenése, úgy hogy nagy ritkán van manapság keresztény embereknek oly nagy vagyonuk, melyet gyermekükre hagyva, és kizárólag ennek kamataiból, bármily szerényen is megélhessen. Óvatos, előrelátó szülő tehát bizonyára azon lesz, hogy leány- gyermekét is taníttatja, nem pedig mint eddig tették, úgyszólván az általános műveltség szempontjából, idegen nyelvek, zenére, szépművészetekre, vagy pedig a háztartás különböző ágazataiban alaposabban kiké- peztetni, hanem elsősorban súlyt fog helyezni arra, hogy leányának olyan iskoláztatást fog adatni, mellyel, ha szükséges, kenyerét megkereshesse. Itt elsősorban a tanárnői, tanítónői és óvónői pályák jönnének tekintetbe. Ámde ezek olyannyira túlzsúfoltak, annyi protekció és annyi várás kell hozzá, míg egy szerény kis falucskában is állást nyerhet, hogy bizony nagyon gondolja meg a szülő, mikor leányát ezen pályára adja. Volna azután a postamesternői, postakezelőnői és egyáltalán a különböző állami hivatalokban újonnan felállított kezelőnői állások. Csakhogy itt is nehéz a bejutás, nagyon csekély a fizetés és megerőltetett munka, a postánál pláne éjjeli munkát is kivánnak. Vagyonosabb szülők leányaikat az egyetemre is küldhetik, csakhogy a tanári szakra szól ugyanaz sőt hat- ványozottabb mértékben, mint a tanítónőire, mert kevés az állás. Az orvosi pálya nézetünk szerint nőnek nem való, mert ezzel nem oldjuk meg a szociális kérdést. Mert a lateiner nő elveszi egy férfi kenyerét, de meg annak a nőnek a kenyerét is, kit ezen férfi feleségként eltartani hivatva lenne. Maradna a kereskedelmi pálya. Ám a bankok és nagy üzletek, hol nők alkalmazást nyernek, legritkábban vannak keresztény kézen és hogy mások miképen gondolkoznak, utalni kell csak a szabadkai apácazárda női kereskedelmi tanfolyamára melyet a nem keresztény kereskedők bojkottáltak, kijelentvén, hogy ez intézet végzett növendékeit nem alkalmazzák. De az önálló kereskedelemben már nagyon jó jövőt jósolhatunk a keresztény nőnek. Ha van egy kis vagyona, hisz sok nem kell hozzá, hány ferfikereskedő kezd csekély tőkével és boldogul. Ne feledjük, hogy a lányok általában élemesebbek, számítóbbak mint a fiúk. Kevesebb igényük van, kisebb haszonnal érhetik be és így versenyképesek. Utalok újból a háború tapasztalataira, hány asszony vezeti had- bavonult férje üzletét és a mostani nehéz viszonyok között, majdnem jobban prosperál,mintha férje itthon lenne. De ha nincs tőke, van számos iparág, nevezetesen a finom iparágak ahol nem erőt, de ügyességet követelnek, ott a leányok kitünően prosperálnak. Ilyen, hogy egynéhány példát felhozzak fogtechnikus, órás, látszerész egyáljük, nemsokára visszahull a — mocsárba. A mivel együtt automatice szűnik meg a bukovinai veszedelem is. (t. gy.) Keresztény leánynevelés. A nagy világháború, sok egyéb társadalomtudományi kérdés mellett, aktuálissá tette a leánynevelési problémát is. Már ezelőtt is nehéz volt. Az ifjaknak részint a mostoha gazdasági viszonyok, különösen a mai keresztény középosztályban megnehezítették a családi tűzhely alapítását, másrészt a val- lástalanság és a vele mindig karöltve járó erkölcstelenség az egész úgynevezett művelt nyugaton, tehát nálunk is, szaporította azok számát, kik nem nősültek, mert ledér életüket így kényelmesebben folytathatták. Hozzájárul még a polgári házasság törvénybeiktatása óta, még maga a házasság sem nyugtathatta meg a leánygyermek szüleit ennek jövőjéről, mert hisz a polgári bíróság e házasságot oly könnyen felbonthatja s gyermeküknek csekély tartásdíjat Ítélhet meg, hogy ebből bizony nem élhet meg egyedül sem, hátha még gyermek is van, akinek tartására az árvaszék rendszeresen 15—40 kor. havi tartásdíjat szokott megítélni a mai drága időben. Hozzájárul ehhez még a pénzleánykánál. De legalább megkímélhette özvegy édes anyját minden nagyobb fáradozástól. Bizalmas barátnőjénél találkozott ezután, a Meteor véletlenül egy csinos fiatal gróffal, ki szülei nevében zongoraleckék adására kérte föl a zongora tanárnőt palotájukba, két kisebb nővére oktatására. A fiatal gróf, mint zenekedvelő, elragadtatással társalgott a remek énekesnővel és barátságosan fölajánlotta önzetlen pártfogását szép jövője érdekében. Amanda azonban, ki már ismerte a budapesti veszedelmek ellen védekező villámhárítókat, megköszönte a gavallér gyanús jóindulatát ellenállhatatlan udvariasságával és okosságával. De a fiatal gróf folytatta az offen- zivát és meglátogatta a Meteort saját lakásán, ahol feszengve vette észre az igazi szegénység összes tüneteit. Ekkor ékesszóval ajánlotta a művésznő anyjának, hogy szerződjék az operához, mert az igazgatója közeli rokona. A jó asszony szerényen de mégis határozottan kijelentette, hogy egyetlen leányukat, még férje életében, inkább egyházi énekesnőnek szánták, mint a nagyvilág művésznőjének. A tolakodó Mecénás tehát kénytelen volt egyelőre visszavonulni. De nemsokára megjelent a Korvin-lakás- ban más szerepben. Mert a fiatal gróf egy hires bécsi impresszáriót küldött a Meteor meghódítására. A bőbeszédű, aranyfogú, gyémánt raktár fényes szerződést kínált a művésznőnek, ha anyjával azonnal Bécsbe telepedik. Ez a remek terv azonban hajótörést szenvedett az erény kis sziklaszigetén. A bécsi úr meghökkenve párolgóit el. Pedig gőgős diadal érzettel érkezett nem régen a gróf ismert hetyke gépkocsiján. Most már a posta intézménye is fegyverré változott, mert a meteor nagyszerű ékszer dobozt kapott a gróftól, de a csomagot, érintetlenül vissza utasította. A leleményes udvarló azonban nem rettent vissza attól a hódító módtól sem, hogy mindennap friss virágbokréta érkezzék az első virágkereskedésből a meteor tiszteletére. A vissza utasított virágok után pedig már nem maradt meg egyéb emlék az ellenállhatatlannak címzett titkos imádótól, mint az üldözés néhány kellemetlen tövise. Az Eötvös uccai kis lakásban ebben a szerény, de szeplőtelen szentélyben már érezni kezdték a művészvilág viharfelhőinek nyomasztó torlódását kicikázni. Ekkor váratlanul valami rettenetes esemény történt. A nyári estén, ugyanis a zongora tanárnő lakásán fölborult a petróleumlámpa, mert onnan kétségbeesve, sikoltás közt rohant ki az égő öreg úrnő, mikor Amanda épen hozzájuk igyekezett A meteor nem érezte, hogy saját kezeit égette össze mikor a leroskadt öreg asszony lánggal lobogó ruháját ojtógatta. Azt sem érezte az életmentő jólélek, hogy saját hajkoronája is lobbott vetett, mikor a lakosok vizes edényekkel valóban siettek feléje. A meteor ekkor letűnt a kíváncsiság egéről, mert sokáig nem tudta a kórházban, hogy mi történt vele. Néhány szomorú nap után, végre édes anyjára ismert először, mikor eszméletéhez tért. Az összetört asszony örömköny- nyekkel simogatta szegény leányát ott, ahol nem volt éppen bepólyázva. Végre azután megtudta Amanda a rentettő valóságot. A vakmerőén udvarló fiatal gróf fölborította a zongorán világító lámpát, mely lángpatakkal árasztotta el a megriadt lakást. Megbűnhődött ugyan a bűnős fiatal ember, de keserves emlékeket szerzett az ártatlan Ella és édes anyja is a katasztrófából. Néhány hónap múlva azután megjelent a kórházban a zongora- művésznő és anyja. Mindkettőről az égés után maradt forradások monogrammjait, de a hálás öröm betűit is le lehetett olvasni. Összecsókolták és ölelgették az álmélkodó lábbadozót. És ekkor értesült a letűnt Meteor, hogy miért vesztette el a lelketlen fiatal gróf mind a két szeme világát és hogy miért nem jó, ha a kezdő művésznő túlságosan szép. Pedig akkor még nem nézett a tükörbe az egykori ünnepelt Meteor és a jövendőbeli szende egyházi énekesnő. Dr. Kőrösy László. talán műszerész, címfestő és hasonló foglalkozású ágak. Budapesten de egy kassai zárdában is kísérleteztek, hogy úrilányokat szakszerű gazdatisztekké neveljék s bár a látszat határozottan ellene szól, mert gazdatisztnek parancsolnia kell tudnia, szóval erély kell, de a gyakorlatban fényesen beváltak, nevezetesen olyan helyeken, hol a kertészetet és a baromfitenyésztést nagyban űzik. Ezekhez pedantéria kell s ebből a nőben rendszeresen több van mint a férfiban. Nem lehet e cikkecskének feladata, mind azon pályákat felsorolni és bírálni, melyen leányok az élet nehéz küzdelmeiben megállhatják majdan helyüket. Csak figyelmeztetés akart lenni a szülőknek, hogy kiki saját társadalmi és vagyoni állását, gyermekének hajlama és képességéhez képest fontolgassa e kérdést és valamely irányban válasszon, mert ma nem elég az asszonynak azt tudni, ha esik álljon az eresz alá, hanem az élet zuhatagában is helyt kell tudni állania és saját erejéből önönmagát, de esetleg még gyermekeit is eltartani. Dohányt, szivart, cigarettát a sebesiiít katonáknak! Sebők Zsigmond művei. (Irodalmi levél.) Több oldalról fölkértek nemeslelkű olvasóink, hogy közöljük Sebők Zsigmond összes műveinek jegyzékét. Szives-örömest kiegészítjük ezzel a közérdekű szolgálattal múltkori jellemrajzunkat, midőn Sebők Zsigmond elsőrendű kiadóinak bibliogra- fiai adataiból ezt a tartalmas sorozatot összeállíthatjuk. Megdicsőült földink három-négy évtized alatt harmincnál több önálló szépirodalmi munkát irt öt kiadójának, Magyarország legszebb közönsége számára. Ennek a nagybecsű irodalmi hagyatéknak az egyik része a nagyközönségnek való elbeszélő mű, a másik része pedig ifjúsági irodalmunk dísze. Valamennyi Esztergom-városi vagy vármegyei művelt családi köreink összes tagjai, a felnőttek tehát épen úgy, mint a serdülő gyermekek egyformán gyönyörködhetnek Sebők Zsigmond számukra írt remekeiben. Az összes harmicnégy mű ára száznegyen-százötven korona mindössze, ennélfogva bármelyik művelt családunk vagy jó Ízlésű egyesületi könytárunk elég jutányosán megszerezheti a soha el nem avuló alkotásokat. Ez a jó befektetésű irodalmi szerzemény, valóban valóságos családi irodalmi kincstárat vagy pedig egyesületi könytári aranybányát jelentene. Könnyebb áttekintésül tartalom
