Esztergom és Vidéke, 1916
1916-07-16 / 55. szám
1916. július 16. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 tor Hclischer Ferenc följegyzése szerint 446 mesterember dolgozott szülővárosunkban. Az esztergomi pangó főreáliskola helyett valóban égetőbb szükségünk volna polgári iskolára,, ipari és kereskedelmi főiskolára. Ha pedig Párkány is egyesülne Esztergommal, az új kis Budapest már megérdemelné a villamos vasútat, a csatornázást, a vízvezetéket, a vágóhidat és a vásárcsanokot és ekkor valóban föllendülne nemcsak az idegenforgalom, hanem városunk ipara és kereskedelme is. Végül szívesen aláírom ezt a nyilatkozatodot; „Törekedjenek kézműveseink művészi irányú és műipari értékű alkotásokra, akkor nem kell tartaniok a háború után következő bizonytalanságoktól, mert akkor jövendő fejlődésük most még csak csírázó magva e szép ország televényeinek abba a barázdájába lesz elvetve, a melyből a legaranyosabb kalászok teremnek.“ Ezzel a harmonikus visszhanggal végzem Közérdekű Válaszomat\ az új eszmecseréig. Tisztelő hived: Dr. Kőrösy László. Illik, nem illik? Ha ismerőst látsz sietni az utcán, ne állítsad meg és ne tartóztasd fel csupán azért, hogy megkérdezed tőle, hogy: Hogy van ? Hogy van ? Emiatt ugyan kár pár percet is elrabolni és neki bosszúságot okozni. Ha szinleg meg is köszöni a szives érdeklődést, de belül bizonyosan a pokol fenekére kíván, hiszen azért siet, mert kevés már az ideje és egy csepp szüksége sincs arra, hogy veled eszmecserét folytasson hogy- léte felől. Különösen tarsd be ezt azokkal szemben, akik hivatalba, vasút- vagy hajóállomásra, ebédre vagy vacsorára sietnek 1 Akiről pedig tudod, hogy válami találkozóra igyekszik és mégis fönntartod, az intelligenciádat, az úri ga- vallérságodat önmagád szállítod le a zulukafferek nívójára. Ha valakit sétálni látsz egy leánynyal, ne terjeszd róluk mindjárt a a hírt, hogy ezek már jegyesek ! Gondold meg, hogy a XX-ik században élünk s jegyesi viszony nélkül is sétálhatunk 1 Ha valamelyik hölgynek érdekes arc vagy hajszíne van, ne fogd rá azonnal, hogy festi magát, vagy a haját, elvégre a szép arcszin lehet am természetes is. Világért se terjessz nőkről rossz híreket. Jusson eszedbe, hogy az a hölgy, akiről te kellemetlen dolgokat mondasz, valakinek vagy az anyja, nővére, vagy a felesége, lánya, vagy a menyasszo- nya, vagy legalábbb is valakinek az ideálja és mivelhogy bizonyára neked is van vagy anyád, nővéred, vagy feleséged, leányod, menyaszo- nyod, vagy legalább is ideálod, gondolj arra, mielőtt rosszat mondanál, egy nőről, mennyire bántana téged is, ha egy hozzádtartozóról rossz híreket terjesztenének. A moziban ne akarj nagyon szellemes lenni és nem okvetlen szükséges a képeket frivol megjegyzésekkel kisérned. Jusson eszedbe, hogy a nézőtéren ülnek olyan nők is, akik még innét vannak a nászúton és se nemileg, se némileg nincsenek any- nyira fölvilágosítva, hogy a te frivol megjegyzéseid kárt ne ten ének a lelkűkben. Ha egyik ismerősödet előtted ismeretlen nővel látod menni, ne képzeld őket uj kapunak, és világért se bámulj nagyon rájuk, hiszen te úri ember vagy nem pedig kiváncsi négylábú, se ne gyötörd magad azzal, hogy ki lehet az a nő ? Ha a kávéházak zárórája elérkezett, menj szépen haza, nem muszáj minden nap a restóba átsétálnod. Ha nincs semmi fontos mondani valód, csupán időtöltésből bemégy egyik ismerősödhöz, s ott már vendéget találsz, vagy közbe érkezik valaki, a legszivélyesebb marasztalást se vedd komolyan, hanem siess eltűnni, mint a kámfor. So’se tudhatod, hogy nem vagy-e ott egészen fölösleges. Csak akkor maradj, ha a fülednél fogva rajzszöggel a falhoz szögeznek. A kaszírnőknek nem okvetlen szükséges udvarolnod. Morális és etikai szempontoktól eltekintve — másnap úgyis tudni fogja az- egész város és vármegye. Nem illik szobaleánnyal ismeretséget kötni azzal a hamis ürüggyel, hogy a nagysága toalett titkai iránt érdeklődői s azokat csak ily utón tudhatod meg. A szabónő is elárulhatja, vagy'’ kérdezd meg a nagysága valamelyik legjobb barátnőjét. Ne ígérj minden leánynak házasságot, hogy ezen a réven ebédekhez, vacsorákhoz juss. Gondold meg milyen nehéz az apának a mai viszonyok közt fönntartani a családját, hát ha még téged is kosztolnia kell a jövő reményében. Ha moziban sötét a nézőtér, ne menj akkor már be, mert hirtelen meg kell világítani a nézőteret, s az kellemetlenül hat azokra, akik a szomszédnőjük kis kacsóját szorongatják éppen. Ha már mindenáron kivilágítod hirtelen meglepetésszerűen a nézőteret, előbb kiáltsd ki, hogy: Föl a kezekkel! Faun. Isten nevében küldjük üdvözletünket hozzátok ti hősök, akik ott harcoltok, küzdőtök, ahol az orosz golyó a legrémesebb munkát végzi. Ádáz tusátok, visszhangja már elérkezett hozzánk, ahol remegve szivszorongva várjuk a híreket a dúló csaták mezejéről. Mindenki magába szállott a Mindenhatóhoz fohászkodva és a lelkek, akikhez hozzá vagytok fűzve, titeket látnak, mint remegő titánokat, akik porrá zúzzák véres küzdelem után a hatalmas ellenséget. A anyák, hitvesek, gyerekek ösz- szebújva küldik felétek vágyó sóhajaikat, meleg és őszinte szivük dobbanásait, melyekben annyi erő és remény van. Erezzétek át, szívjátok magatokba a levegő parányain keresztül az üdvözletünket, a remény vágyunkat és sóhajainkat ti honvédők, katonák, ti halhatatlan hősök és mártírok. Ott szeretnénk lenni veletek, mellettetek a legrémesebb tusákban, amikor mindenki csak az Istenre gondol és a pihenés, a nyugvás perceiben, amikor hűsítő cseppekre, erőtadó ita lókra vágytok. A sors azonban úgy hozta, hogy nekünk, más szerep jutott e rémes időkben osztályrészül és ezért szivünk lelkünk őszinte érzését, imáját küldjük hozzátok, értetek, Isten nevében. v tóvárosi közgyűlés. Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete f. hó 17.-én d. u. 4 órakor rendes közgyűlést tart. A gazdag tárgysorozatból kiemeljük a következőket: Dr. Csernoch János bibornok-hercegpri- más köszönő válasza a névünnnepe alkalmával hozzá intézett üdvözlő föliratra. — Dr. Rajner Lajos püspök ált. érseki helynököt 50 éves áldozári jubileuma alkalmából a város közönsége üdvözli. — A város vásárrendtartási szab. rendeletének újabb módosítása. —A városi napidíjasok állami háborús segélye. — Csinos Albin és társai főreáliskolai tanárok fegyelmi ügye. — Az árvédélmi és hegyiviz rendezési műveknek a város által való átvétele. — A kórházfőorvos jelentése Kiinda Teofil preal. kanonok 2000 K-ás járadék kötvény adományozásáról. — A kövezetvám szabályzat módosítása. — A pozsonyi katonai parancsnokság kérelme, hogy a katonai kincstár által bérelt nagy csapat-gyakorló téren az eddigi gyakorlattól eltérőleg a háború tartamára engedtessék meg, hogy a heti háromszori lőnap a hétnek 6 délutánjára korlátoztassék. — A Bottyán János, Ferenc József stb. uccák csatornázása ügyében benyújtott felebbezés ügye. — Tanügyi bizottsági és tanácsi javaslat a főreáliskolai óradíjas tanároknak a következő tanévre való újabb alkalmazása és egy rendes tanári tanszék betöltése iránt. — Az esztergomi bérkocsi-tulajdonosok kérelme a bérkocsi viteldíjak 50%-os felemelése iránt. — Dr. Csinos Albin főreáliskolai felfüggesztett tanár felebbezése fizetése , korlátozása ügyében. — Az Esztergom—szászvári kőszénbánya részvénytársasággal a város villamos áramszükséglete egy részének a társaság dorogi telepéről való fedezése tárgyában kötendő szerződés és a város áramszolgáltatási szabályrendeletének módosítása. — Az Esztergom—szászvári kőszénbánya r.-t. dorogi telepéről igénybeveendő villamos áram vezetéséhez szükséges távvezeték építése, az erre vonatkozó szállítási szerződés megkötése és a szükséges beruházási költségnek kölcsön útján való fedezése, továbbá a cs. és kir. hadifogoly-tábor távvezetékének a város részére való átvétele. — Dr. Gróh József városi képviselő indítványa a villamos áram megadóztatása tárgyában. — Az esztergomi papnevelő intézettől köztemető céljára szükséges terület megvétele. Kevesebb lisztet kapunk. A városi hatóság utasítást kapott, hogy figyelmeztesse a közönséget liszt készletének minél takarékosabb módon való felhasználására, mivel a hadsereg lisztszükséglete emelkedett s ennek következtében a közönség lisztet a hatóságok útján ezután csakis a legszükségesebb mennyiségben káphat. A központi választmány ülése. A Esztergom-vármegye központi választmánya f. hó 22.-én d. e. 10 órakor ülést tart, melyen az 1917. évre szóló választói névjegyzék ellen beadott felszólamlásokat fogja elintézni. Tilos a pékek éjjeli munkája. A hivatalos lap közli a kormány rendeletét, mellyel július tizedikétől kez- dődőleg a sütőiparban az egész ország területére eltiltotta az éjjeli munkát. A rendelet szerint a sütőiparban este hat órától reggel hat óráig tilos minden munka, de kiterjed a rendelet hatása a vendéglősökre, korcsmárosokra, kávésokra, kávémérés és fürdőintézettulajdonosokra is, akik üzletükben való eladás céljából kenyérneműek készítésével foglalkoznak. A meghatározott tilalmi időn belül cukrászok sem készíthetnek olyan cikket, melynek előállításával pékek is foglalkoznak. Az egyes iparhatóságoknak joguk van arra, hogy a munka kezdetének és végének időpontját a rendelettől eltérően állapítsák meg, de a munka megkezdésére reggeli öt óránál előbbi és reggeli hét óránál későbbi időpontot megállapítani nem lehet és a munka befejezésétől annak újra való megkezdéséig a tizenkétórás szünetet be kell tartani. A rendelkezések alól a belügyminiszter hadimunkáknál kivételt tehet. Aki a rendeletben meghatározott tilalmakat megszegi, kihágást követ el és két hónapig terjedő elzárással, valamint hatszáz koronáig terjedhető pénzbírsággal büntethető. A tisztviselők hadiéve. A törvény értelmében minden köztisztviselőnek, aki jelenleg a háborúban van, a háborúban eltöltött éveket kétszer számítják be a nyugdíjba. Kétségtelen, hogy ezek a tisztviselők méltán rászolgáltak erre a kedvezményre, azonban az is tény, hogy azok a tisztviselők, akik nem teljesítenek katonai szolgálatot szintén megérdemlik, hogy kivételes elbánásban részesüljenek. Ha a katonáknak megadják a háborús évek kétszeres beszámítását, akkor e kedvezményt a katonai szolgálatot nem teljesítő tisztviselők is megérdemlik. A tisztviselők különben már ebben az ügyben megtették a lépéseket. Legújabban a