Esztergom és Vidéke, 1916

1916-06-25 / 49. szám

1916. június 25. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 ben a főegyházmegye összes temp­lomai és kápolnáinak érdekes kép- gyűjteménye van gondos egybeállí­tásban. Kinevezés. Csapka János főegy­házmegyei főtanfelügyelőségi keze­lőt a pápai kir. járásbírósághoz iroda vezetővé nevezte ki a m. kir. igaz- ságügymininszter. Űrnapja a plébániákon. Ma délelőtt a főszékesegyház kivételével a város többi plébánia templomaiban tartják meg az úrnapi szertartásokat. A belvárosi és vízivárosi plébánia templomokban a d. e. 8 órakor kez­dődő szentmise után lesz a körme­net, mely a szokásos útvonalon fo­lyik le. Jegyzőválasztás Ebeden. Báthy Béla jegyző nyugalomba vonulásá­val megüresedett az ebedi jegyzői állás, melyre f. hó 21.-én ejtették meg a választást. A választáson Hessky László barti jegyző nyerte el az ebedi jegyzőséget, akit a köz­ség bizalma egyhangúlag emelt a jegyzői tisztségre. A tanítóképző segítő egyesü­lete f. hó 29.-én d. e. fél 11 óra­kor tartja f. évi rendes közgyűlését az intézet helyiségében, melyre a t. tagok ezúton is meghivatnak. Új ügyészi meg bízott. Dr. Frü- hauf Béla párkányi ügyvédet az igazságügyi m. kir. miniszter a pár­kányi kir járásbírósághoz ügyész­ségi megbízottnak nevezte ki. Jézus-Szíve ájtatosság. Folyó hó 29.-én kezdődik meg a város ■kegyúri-plébánia' templomában Jézus Szentséges Szíve tiszteletére tartandó kilencnapos ájtatosság, amely alatt naponként esti fél hét órakor szent­beszéd és litánia fog tartatni. A szentbeszédeket ezidén P. Pénzes István Jézustársasági atya mondja. A kilencedbe eső vasárnapon, július 2.-án d. e. 9 órakor ünnepélyes szent­mise, az esti szentbeszéd és litánia után pedig az Oltáriszentséggel en­gesztelő körmenet tartatik. Űrnap a főszékesegyházban. Csütörtökön a szokásos fénnyel mentek végbe a főszékesegyházban megtartott úrnapi szertartások, me­lyeket dr. Rajner Lajos félsz, püs­pök, ált. érseki helytartó végzett. A körmenetről, — a zárdaiskolák kivé­telével, — elmaradt ugyan a tanuló- ifjúság intézetenkénti felvonulása, va­lamint a máskor szokásos katonai díszszázad is, azonban annál na­gyobb számban volt képviselve a hivősereg, mely a plébánosok veze­tése mellett vonult fel a főszékes­egyházba. A hatóságok képviselői díszmagyarban vettek részt a kör­meneten, a katonaságot pedig Gálffy alezredes vezetésével a tisztikar szá­mos tagja képviselte. A felemelő szertartás, a körmenetnek a főszé­kesegyházba való visszatérése után tartott Tedeummal, d. e. 11 óra tájban ért véget. Az érettségi kurzus befejezése a főgimnáziumban. A kultuszmi­nisztertől a középiskolákban elren­delt egy hónapos érettségi kurzus szombaton fejeződött be főgimná­ziumunkban. A kurzuson összesen 23-an jelentkeztek, köztük 16-an olyanok, kik egyenesen a harctérről jöttek haza tanulni (az egyik nagy ezüst vitézségi éremmel feldíszítve). Az osztályvizsgálatot szerdán ál­lották ki, kielégítő sikerrel vala­mennyien. Az érettségijük dr. Mol­nár Szulpic igazgató elnöklete alatt pénteken és szombaton folyt le. Én­nek eredményéről lapunk legköze­lebbi számában fogunk beszámolni. Megnyílt a nánai út. Párkány és a párkánynánai vasúti állomás között levő keramit burkolatú úttest atjavítása, melyre az útépítést esz­közlő vállalkozó cég a végleges át­adás előtt szerződésileg kötelezve volt, már bevégződött és az út e hé­ten ismét átadatott a forgalomnak. Leesett a szekérről. Bathó Ger­gely 55 éves köbölkúti cseléd f. hó 21.-én ökrös szekéren trágyát szállí­tott. Véletlenségből leesett a szekér­ről, még pedig oly szerencsétlenül, hogy a kerék keresztülment rajta és bordáit összetörte. Iszonyú kinok között pár óra múlva meghalt. A tragikus halál a községben általános részvétet keltett. Hordólopások Kenyérmezőn. Egy névtelen feljelentés folytán ren­dőrségünk nyomára jött annak, hogy Bőr István 33 éves kolospataki ille­tőségű őrszolgálatos katona a ke­nyérmezői hadifogolytáborból potom áron árusítja a katonai kincstár tu­lajdonát képező hordókat. így Me- nárik János esztergomi lakosnak egy 7 hektoliteres hordót 24 koronáért, Szóka Pál vasúti őrnek pedig 6 drb. félhektos hordót 8 koronáért adott el. Ezek közül Szóka két hordón 32 koronáért adott túl, a többit pe­dig elrejtette. A esetről Bőr István egyik feljebbvalója is tudott. A ren­dőrség az eredményes nyomozásról felvett iratokat áttette a katonai ha­tósághoz. Adományok. A katonai tartalék­kórházak sebesült és beteg katonái, valamint a napközi otthonokban el­helyezett gyermekek istápolására a következő adományok érkeztek be hozzám : Pathy Mariska osztályta­nítónőtől a növendékei által készített 6 pár papucs, Marosy Józsefnétől 7 pár papucs, Herczegh G. Lajosnétól képes olvasmányok, Marosy Ferenc- nétől 20 drb. evőkanál, Porgesz Bé­lától 2 liter tej, özv. Gábris lstván- nétól 4 üveg befőtt, (a főgimnáziumi kórháznak) és 3 üveg paradicsom (a belvárosi napközi otthonnak) özv. Mattyasóvszky Kálmánnéíól 10 kor. özv. Gerle Lajosnétól (Budapest) 2 kor. Fogadják a nagylelkű adakozók hálás köszönetemet. Esztergom, 1916. junius hó 24-én. Perényiné. Színház. Szerda: „A bájos isme­retlen“ c. operettre mindent rá le­het fogni, csak azt nem, hogy bá­jos. A darab tartalmi és zenei szem­pontból is teljesen értéktelennek tűnt fel s még az operettekben szokásos mulattató elem is egészen hiányzott belőle. így az előadás színészeink igyekvése dacára is ellaposodott, a nagy számú közönség pedig kielé­gítetlenül távozott. Annál jobban tetszett a csütörtök esti „Dollár királynő“, e régi, behí­zelgő muzsikájú operett, melynek „ispilang“ duettje (Szigethy Annus — Sorr Jenő) valósággal mámorba éjtette a tombolóan tapsoló közön­séget. Pénteken ismét operett, a „Karika gyűrű“ került színre. Ez is azon füle farkatlan darabok közé tartozik, amilyenek tucat számra teremnek a mit sem sejtő színházlátogatók bo- szantására. Igaz, legtöbben azért járnak színházba, hogy ott teliszáj­jal kinevethessék magukat, de az igazgató, kit műsora összeválogatá- sában bizonyára legfőként ily szem­pontok irányítanak, e célját érdeme­sebb darabok színre hozásával bizto­sabban elérhetné. A női kereskedelmi szaktanfo­lyam jövő iskolai évére a felvétel július hó első hetében lesz Német-- ucca 28 sz. alatt. Tekintettel a vi­déki érdeklődők emelkedő számára, kívánatos, hogy a helybeliek ideje­korán biztosítsanak maguknak he­lyet a tanfolyamon. Aratás katonai segítséggel. Esztergom város részére 40 tagból álló katonai munkásosztagot rendelt ki a felsőbb katonai hatóság az ara­tási munkálatok elvégzéséhez. A munkásosztag tagjait a helybeli gaz­dák között több-kevesebb napi idő­tartamra szét is osztották. Azon gazdák, akik eddig még a városi hatóságnál nem jelentkeztek, de aratómunkásra szükségük van, még mindig kérhetnek katonai munkáso­kat. Azonban csakis úgy kaphatnak, ha a munkásosztag egyes tagjai a munkát az előbb jelentkezett gaz­dánál már elvégezték. Női mozdonyfűtök. Óriási lép­tekben haladunk a női munkaegyen- ranguságának elismerése felé. Az eddig kifejezetten csak férfiak által betöltött pályák közül a kalauzoké volt az első, hogy nők is végezhe­tik a férfi munkáját. Azután követ­keztek a levélhordónők Budapesten, míg most Pécsről jelentik, hogy az ottani fűtőházi főnökség hat nőt al­kalmazott mozdonyfűtői minőségben. A nők a munka természeténél fogva férfiruhában fognak szolgálatot tel­jesíteni és ha beválnak, állandósítják őket. Mire való a távcső ? Egyik ba­ka sehogysem tudta megérteni, miért van a látcsőves fegyveren bajonett is. Meg is kérdezi hát a káplárját. — Hát tudod, — feleli a káplár — a távcső olyan közel hozza a ruszit, hogy a bajonettal mindjárt agyon is lehet szúrni. Rongyok gyűjtése vármegyénk­ben. A cs. és kir. hadügyminiszter kezdeményezésére a magyar szent korona országai területén a hadse- gélyző hivatal közreműködésével, szövött árukból származó rongyok egybegyűjtését kezdték meg. Ezen gyűjtési akció sikere különösen a hadsereg részére szükséges katonai posztó, takaró, papír, lemezpapir és lőpor gyártásánál bir elsőrangú fon­tossággal. Ennélfogva a hadsegélyző hivatal támogatása eme akcióban a hadsereg teljesítő képessége ér­érdekében felette kívánatos és szük­séges. A kormány vármegyénkhez is leiratot intézett, hogy a hadse­gélyző hivatalt úgy ezen működésé­ben, mint általában a gyűjtés szer­vezésére vonatkozó tevékenységé­ben támogassa. Az alispán most fel­szólítja a vármegye összes községeit és a város tanácsát, hogy a hadse­gélyző hivatalnak a rongyok össze­gyűjtésében segítségére legyen. A csalán értékesítése a szövő­iparban. Richter bécsi egyetemi ta­nár kísérletezett, hogy nem lehetne-e a csalánszövettel a gyapjú-szövetet helyettesíteni. Kísérletei kitűnő ered­ménnyel jártak, s ma már a csalán termelés jövedelmi forrása a gazdák­nak. 1915. évben Ausztria-Magyar- ország csalán termése 1.000,000 kg. volt. Ez évben sokkal nagyobb te­rületet vetettek be, úgy hogy Aszt- riában 4 millió kg. Magyarországon 3 millió kg. csalán termés várható. Gyüjtsünk papirost. Odaadunk minden értéket, még ha a legdrágább is, odaadjuk az életet is a hazáért, a jövőért. Mennyivel könnyebb a hely­zetünk, ha végül olyasmit is kérnek tőlünk, aminek alig is vesszük hasz­nát. Erre a gondolatra támaszkodik az a felhívás, amely Németország­ban azt kéri a közönségtől, hogy vi­gyázzon az ócska papirosra, ne éges­se el ok nélkül és ne hagyja elkal­lódni : szükség van rá a papírgyár­táshoz. Németország is megérzi vé­gül az általános papírhiányt s jóelő- re védekezik. A papírgyártáshoz va­ló legfőbb anyagok, a fa, a szalma, a rongy nincsen már olyan bőség ben, mint eddig, a régi papírra kell tehát gondolni, amelynek az értéke annál is inkább emelkedett, mert igen sok rongyszedő bevonult és a papírhulladékot most sánc zsákok és katonai szalmazsákok töltésére is for­dítják. Elő tehát minden ócska pa­pírral ! Bátran lehet követni ezt a példaadást is. Tárgyalás egy új sorsjegyköl- csönről. Az osztrák lapok jelentik, hogy az osztrák Vörös-kereszt-Egye- sület tárgyalásokat folytat egy bank­csoporttal két miiló drb. 20 koronás uj sorsjegy kibocsátására nézve. Eze­ket a bankcsoport fix áron venné ugyan át, de a Vöröskereszt az elért nyereségben részesednék. Értesülé­sünk szerint hasonló tárgyalások vannak folyamatban nálunk is, ame­lyeknek lényege azonban az, hogy egy már érvényben lévő törvény — mely a munkásbetegsegélyző pénz­tárak a Poliklinika és a Közműve­lődési tanács által szolgált céloknak jelentékenyebb összeget juttatna •— novelláris utón bővíttetnék ki oly mó­don, hogy megfelelő összeg jusson a magyar Vöröskereszt-Egyletnek is. E művelet lebonyolítását ugyanazon bankcsoport végezné, mellyel a fent említett sorsjegykölcsön kibocsájtá- sára nézve már a háború előtt elvi megegyezés történt, A gyapjas bőr forgalombaho- zatala. A hivatalos lap egyik száma rendeletet közöl, melynek értelmében gyapjas bőrt csak a kereskedelmi miniszter engedélyével és az általa megállapított feltételek mellett sza- ban forgalomba hozni, kikészíteni és bármely célra felhasználni. Azok a kereskedők, akik már 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt a ma­gyar szent korona országainak te­rületén gyapjasbőrök adásvételével keresetszerüen foglalkoztak, az első­fokú iparhatóság külön igazolványá

Next

/
Thumbnails
Contents