Esztergom és Vidéke, 1916

1916-01-16 / 4 .szám

A leterített medvéről. Egy londoni bankár, aki Parisban tartózkodott csevegte el a Breszlauer Nachrichten tudósítójának a következőket: — Mi nem fájlaljuk az oroszok vereségét. Mert ha Oroszország győzőt volna, akkor vége lett, lenne a világ háborúnak; de ugyanakkor Anglia még vészedéimesebb^ellenséggel az egyesült Orosz, Német, Ausztria és Magyarországgal került volna szembe. Németország, Ausztria és Magyarország azonban mégis leterítette már az orosz medvét — számunkra. A szláv veszedelem sok évig nem számit; mert Oroszországnak több évtizedre lesz szüksége, mig magához tér és új erőre kap otthon. A megszeliditett és engedelmes medve ezentúl Angliához fog lapulni. Bizáncról szőtt álmából kijózanodott. A mindezt a hasznot mi egyesegyedúl Németországnak valamint Asztria és Magyarországnak köszönhetjük; mert ezek a hatalmak nemcsak a Dardanellákat hanem a szuezi csatornát is megmentették — számunkra, sőt az oroszok még nagyobb politikai és gazdasági függésbe kényszerítették velünk* Ugyanez történnék azonban Franciaországgal vagy Itáliával is, ha vereséget szenvednének. A végérvényes győzelem csak a kitartásé lehet. És ehez ért épen legjobban Angliai Kujon. Farsang. (V. I.) A farsang második vasárnapja köszöntött reánk. Farsang ? ! A multak ködös fátyolán keresztül emlékszünk csak Karnevál herceg szivárványszines diszes bevonulására, de most nem jelentkezik. A vidámság, pajzánság palotája néma, üres, mert a pajkos kacaj, vidám zene, gondtalan életből viszhangzó termekben nehéz sebesült katonák sóhaja szolgáltatja az élet igazi zenéjét — a szenvedés csikarta fájdalmas nyögést. Mily változás! A szmoking és frakkot felváltotta a csukaszürke, a könnyű báli lakkcipőt a nehéz szeges bakkancs és a leheletszerű báli toalettek örökébe lepett a fehér köntös „a vörös kereszttel." A vidám zenének utolsó akkordjai és elhangzottak, elnyomta a halálhörgés, a fiát sirató anya zokogása és a férjet vesztett feleség tompa fájdalma. Ezen sötét kép méltó kerete az árva gyermekek tompa nyögése. A farsangi kedv helyett a férfiak arcán gondterhes felhők mutatkoznak, de bár mily mély barázdákat szántson is a világháború a férfiak arcára, minden bú és bánat, aggódás mögött ott mélyen a barázdák alatt van elrejtve a remény derűje, mely egyszer életre fog kelni és igaz ügyünk győzelmével meghozza a népek millióinak az igazi farsangot, mely nem a tobzódásban, hanem nemzetet alkotó békés munkában fogja találni legfőbb örömét. A hercegprímás itthon. Hoszszabb budapesti tartózkodás után csütörtökön érkezett vissza városunkba a bíboros hercegprímás. A bíboros herceg budapesti tartózkodása alatt résztvett a főrendiház ülésén és több hadi kórházban tett látogatást. Hivatal átvétel. Antóny Béla dr. Esztergomnak új polgármestere tegnap vette át hivatalát. Tegnaptól kezdve tehát Antóny dr. városunk aktív polgármestere, akit kell, hogy a város minden polgára a legnagyobb tisztelettel üdvözölje mint első polgárunkat és reményeink megvalósítóját. Legyen működése városunkra áldásos ! Ismét 25 ezer korona. Dr. Csernoch János bíboros hercegprímás ismét 25 ezer koronával enyhítette a nyomort. A Szociális Missziótársulat hadi árvaháza alapja vára adományozta ezen tekintélyes összeget. Lám, lám! mégsincs annyira megkötve, ezen „kötött vagyon" mint a. világot telelármázó, bekötött zsebű uraké. Adományok. Az Oltáregylethez a következő nagylelkű adományok érkeztek: Brühl József pr. kanonok 100 kor., Cselka Jánosné 20 kor., Schwach Sándor 20 kor., Zubcsek Mihályné 10 kor. Hálás köszönettel nyugtázza özv. Reviczky Gáborné. Kinevezés. Dr. Hajdú Tibor pannonhalmi főapát Dr.Nieszler Teodóz, gimnáziumnak jeles tanárát házgondnoknak nevezte ki Panonhalmára a főmonostorba. A távozó tanár óráit a tanárok felosztották maguk között. Közgyűlés. Az „Esztergomi Katolikus Kör" ma délután 5 órakor tartja XXIV. rendes közgyűlését. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. — 2. Titkári jelentés. — 3. Számvizsgáló-bizottság jegyzőkönyvének felolvasása. — 4. Könyvtárnoki jelentés. — 5. A tisztviselői kar s a választmány lemondása és az új tisztikar s a választmány megválasztása. — 6. Számvizsgáló-bizottság választása. — 7, Indítványok, melyek az alapszabályok szerint a közgyűlés előtt azelnöknél írásban terjesztendők be. — 8. A választás tartama alatt az újságok elárverezése. Nyomtatvány áremelés. A vidéki Nyomdatulajdonosok Országos Szövetsége az ország összes váró saira a következő értesítést teszi közzé : Az osztrák és magyar papirgyárosok január hó elsejével ujabbi 30% al emelték a papírárakat. Ezzel a háború óta beállott papiráremelkedés meghaladja a 1 30%-ot. Ezenkívül nagyban megdrágultak a nyomtatványok készítéséhez szükséges összes anyagok és a munkások is háborús pótlék cimén magasabb fizetésben részesülnek. E kényszerhelyzetből kifolyólag a vidéki nyomdatulajdonosok is elhatározták a nyomtatványárak emelését. A nyomdatutajdonosok hosszú ideig viselték a nyers anyagok stb. áremelkedéséből előállott többköltséget ezen emelkedések azonban most már oly mértéke töltöttek, hogy saját^létfentartásuk szempontjából elkerülhetetlen ezen nyom tatványáremelés. Mit kössünk a katonáknak ? A Hadsegélyező Hivatal felkéri a harctéri katonák téli pótruházatának készítésében buzgólkodó nagyközönséget,hogy érmelegitők és térdmelegitők készítését egyelőre mellőzni szíveskedjék, miután ilyen cikkekkel katonáink már bőven el vannak látva; hanem inkább harisnyák és lábikravédők készítésével kegyeskedjék foglalkozni, mert azokra lenne most legnagyobb szükség. Közgyűlés. Az Esztergomi Polgári Egyesület f. é. január 23.-án délután 6 órakor tartja évi közgyűlését a Magyar Király termében. Ez uton is felhívja az elnökség az egyesület tagjait, hogy a közgyűlésen részt vegyenek. Haláleset. Polczer István m. kir. anyakönyvvezetőt súlyos csapásérte, mert édes atyja Polczer József magánzó hosszabb betegeskedés után 70 éves korában meghalt. A megboldogult hült tetemét pénteken délután helyezték örök nyugalomra a szentgyörgy mezői temetőben. Mindent lopnak. Ugy látszik, hogy a drágaság nem vette el az emberek gusztusát holmi jó falatoktól, de mert az ilyesmiknek magas az ára, hát ugy szerzik meg ahogy lehet. Dobronya Istvánnénak az Árokutcában szép házinyulai voltak, a melyek egy reggelre eltűntek az ólból. A meglopott asszony persze panaszra ment a rendőrségre, ahol egy másik is, Maradi Andrásné panaszolta, hogy szép nagy ludjait valami pecsenyeéhes ember elemelte. Annyi a rendőrségnél az ily fajta panasz, hogy azt sem tudják melyiknek járjanak a nyomában. 101 éves honvéd. Magyarország hőskölteményéből, 1848-ból egy sárguló lapot hagyott meg nekünk a mindent elsodró idő. Egy sárguló, 101 éves lapot amelyen ez van írva: Borovszky Jánvs 48 as honvéd. Boroszky János, aki hazánk függetlenségéért küzdött a dicsőség idejében, szenvedett az elnyomatás nehéz éveiben ez év január 6-án töltötte be 101. évét. Az agg honvéd a város szegényházában van ámbár teljes ellátásban részesül, de hogy némileg meglegyen édesítve letűnő életének utolsó ideje — a tűzoltó egylettől havonta egy koronát kap dohány pénzül. Az. Esztergomi Polgári Egyesület pedig legutóbb tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy amig Borovszky él, minden hónapban két koronát juttat az agg honvédnek. Igazán méltányos lenne, ha a késő utókor fiai sem feledkeznének meg szabadság hősünkről és adományaikat Kitcinger József urnák küldenék mint aki az említett két egyesülettől is már már megbízatott a segély átadásával. Régi harag. Meszes Imre szabadságolt katona alig töltött idehaza néhány napot mikor meglátta Lepcsány Jánost akire már régen haragudott. A vitéz katona hátulról támadt a mitsem sejtő Lepcsányra és ugyancsak kipróbálta annak fején és arcán ökleinek keménységét. A rendőrség áttette az ügyet a katonai hatósághoz. A háborús segélyeket nem lehet végrehajtani. Rendkívül érdekes rendelet látót napvilágot a hivataloslapban. A közönséget anyagilag közelről érinti a rendelet. A háborús esetére szóló kiviteles intézkedésekről alkottot törvényekben kapott felhatalmazás alapján ugyanis a kormány rendeletet bocsátott ki, mely szerint azok a segélyek, amelyeket a háború idejében katonai szolgálatot teljesítő személyek, vagy a háború okából mások közpénztárakból, intézetektől, társaságoktól vagy egyesektől kapnak — amenynyiben külön rendszabály nem intézkedik, — a végrehajtás alól kivannak véve és ezek még a végrehajtást szenvedőknek beleegyezésével sem foglalhatók le. Vágómarhafogyasztásunk a háború alatt. Érdekes jelentést tett közzé a budapesti kereskedelmi és iparkamara a szarvasmarhaállomány fokozalos csökkenéséről. Kiindulva abból, hogy 3 millió katona naponként 4 tized kgr. hust kap, ami 1*2 millió kgr., azaz 12.000 mm., átlag egy marhát 2*4 mm.-ra becsülvén, arra az eredményre jut, hogy a monarhia hadserege naponként átlagos 10C0 darab szarvasmarhát használ fel. A déli német haderő ellátásához és konzervkészitéséhez naponta a kamara szerint szintén szükséges 1000 darab szarvasmarha, ami összesen naponta 6000 drb. szarvasmarha felhasználását jelenti. Ez 9 hónap alatt 1,620.000 darabot tesz ki. Ehhez hozzászászámitva a lakosság által elfogyasztott havi 250000 darab marhát, megállapítja, hogy a monarhia a kilenc háborús hónap alatt 8.870.000 drb. szarvasmarhát fogyasztott el kerek számban. Az elmúlt esztendőben ezen számítás szerint 5,190.000 drb.-t fogyasztottunk el. Ezzel szemben a monarhia szarvasmarhállo many a 17 millió drb., a szaporodást pedig 10 százalékra becsülve, kerek 19 millióval rendelkezünk : eszerint jelenleg körülbelü 14 milliónyi állományunk van. A kaszárnyában. A kaszárnyában delet harangoznak a kanalak a csajkákon. A katonák az üst felé tódulnak a menázsiosztáshoz. Két népfölkelő rúdon egy üstöt cipel. Jön a manipuláns őrmester és megállítja a népfölkelőket. — Megálj 1 ... Kanalat I Megkóstolja az üst tartatmát: — Pfuj! Hiszen ez olyan, mint a moslék. — Jelentem alássan, őrmester úr, mondja a népfölkelő — ez moslék. Hadifoglyoknak tilos az alkohol. Több oldalról panazs merült föl, hogy a hadifoglyok kellő őrizet hiánya miatt a szeszes italokat árusító üzletekben minden akadály nél-