Esztergom és Vidéke, 1916

1916-05-21 / 39. szám

1916. május 21.

ESZTERGOM és VIDÉKE.

3

Mi is köszönjük a művésznő fáradozását, Esztergomhoz való szere- tetét I

Az egylet zenekara Goldmark „Sakuntala“ nyitányát és Wagner Lohengrin operájából egy fantáziát adott elő Thost karmester vezetése mellett. — Goldmark keleti, tropikus zenéje teljes szépségében érvényesült s a Lohengrin örökszép zenéje kifogástalan előadásban részesültLiszt koronázási miséjnek „Sanctus“ és „Benedictus“ részleteit szó. ló és vegyeskar adta elő zenekisé- rettel. A Benedictus hegedűszólóját Geyer Stefi asszony játszotta, meleg tónusa, gyönyörű játéka, fényes előadása ezúttal is számos tapsot váltott ki a hálás közönségből. Az énekszólamokat Taky Gyuláné, Magyarász Béláné, Borús Adolf és Taky Gyula vállalták, Caldara : Ego sum panis egyházi dalát ugyancsak Taky Gyuláné és Magyarász Beláné úrnők adták elő, általános tetszés mellett.

Bogisich püspök eredeti magyar rapszódiáját a zenekar játszotta. — Úgy Liszt koronázási miséjét, mint a magyar rapszódiát ifj. Buchner Antal vezényelte. Felesleges szinte hangsúlyozni, hogy a mi Buchne- runk kiváló zenetudós, elsőrangú karmester, igazi művészember, akinek nem lehetünk eléggé hálásak a zeneegylet feltámasztásáért.

Meg kell még emlékeznünk Buch ner programmzenéjéről, Eötvös József Végrendelet című gyönyörű költeményének megzenésítésétől. Buchner komposítiója elsőrangú munka, zenekari kidolgozása mesterre vall, ahogy a „Szózat“ gyönyörű párütemét beleszőtte munkájába, mutatja, hogy megértette az érző poéta szellemét.

Bogisich püspökünk rapszódiája a régi, hangulatos magyar dallam mesteri felhasználása, az ősz mestert nagy ünneplésben részeszítette közönségünk.

Tudósításunkat lezárva, kötelességet teljesítünk, mikor felhívjuk közönségünk figyelmét a megalakuló zeneegyesületre, legyen annak mindenki tagja, a vagyonosak lépjenek be alapító tagnak, mások legyenek pártoló tagok, azok pedig, kik érzik a hivatottságot, működő tagságot vállaljanak. — Győrött, Sopronban, Komáromban, nem beszélve Pozsonyról s egyéb vidéki magyarvárosokról, ezek a zeneegyesületek fényes eredménnyel működnek, zeneiskolát tartanak fenn, hangversenyeik művészi nivón állanak, ezeket kövessük egyesületünk megalapításánál. Az egyesület megalapozóit pedig kérjük, a vezető állások betöltésénél legyenek figyelemmel arra, hogy vezetőik ne legyenek zenei analfabéták, hanem hozzáértők, akik nem díszt vállalnak, hanem munkakört! — Úgy halljuk, hogy az egyesület a társadalmi vezetést agilis polgármesterünk, dr. Antóny Béla kezébe tette le, bízunk benne, hogy vezetése mellett az egyesület fel fog virágozni! Úgy legyen !

A szigeti sétaúton oly kellemes volna most fel és alájárva élvezni a tavasz legszebb hónapjának örömeit: a virágillatos enyhe levegőt, a szelíden mosolygó napsugarakat s madarak bájos trillázását! . . . Miért csak volna ? — kérdi megütődve a jámbor olvasó, hiszen mindenkinek nyitva áll a sziget árnyas útja a napnak bármely szakában s az úton, egész sor pihent pad kínálja a hamar fáradókat üléssel! Valóban a szigeten megvolna majdnem minden, amivel a természetkedvelőket egy vízmenti kedves sétaút gyönyörködtetheti, ha — az emberi durvaság, műveletlenség, barbárság nem tolakodnék oda bosszantani-gyötörni a finomabb lelkű sétálókat. Esztergom mindig hires volt róla, hogy a durvaság bárhol és bármikor szabadon grasszálhat benne, anélkül, hogy érdeme szerint bánnának el vele. Mint naiv lelkek, azt hittük, hogy a háború talán majd meghunyászko- dásra bírja a nálunk kényén kedvén élő emberi vadságot; de bizony csalódtunk. A helyzet nem hogy javult volna, hanem még rosszabbodott a háború kitörése óta, annyira, hogy az ember a minduntalan jelentkező garázdaságok láttára és hallatára a legnagyobb önuralommal sem bírja magába fojtani a quo usque tandem-et. A sok közül ezúttal csak kettőt teszünk szóvá. Az egyik az a neveletlen viselkedés: trágár beszédek és tréfák, melyeket naponként estefelé 5 és 8 óra között „üdülő“ bakák a szigeti sétaúton véghezvisznek. Arról nem is szólunk, hogy a padokat csapatosan foglalják el (néha szinte valamennyit !) az idősebb s beteges ci- vilsorbeliek elől; de már abbeli megbotránkozásunkat nem fojthatjuk magunkba, hogy a magukról megfeledkező baka nrak az ott sétáló úri nők, előkelő papi méltóságok és iskolás gyermekek semmibevételével oly ocsmány beszédeket és kötődéseket merészkednek tenni a nyomukban özönlő szemérmetlen cselédlányokkal, hogy ez az állapot már szinte elviselhetetlen. Nem szólnánk érte, ha egyszer vagy kétszer történt volna ilyesmi, de szem és fültanuk vagyunk rá, hogy már hosz- szabb idő óta folyik e neveletlenség büntetlenül. Talán rendőrségünk végre tudomást fog róla szerezni sorainkból, és lesz annyi erélye, hogy megvédi művelt közönségünket és ártatlan gyermekeinket a jellemez- hetetlen bakadurvaságoktól. Ha pedig nem volna e célra közege, — amit nem fiihetünk, mert hiszen a mozik feleslegesen gondos strázsá- lásából el lehetne vonni egyet-kettőt! -- akkor tisztelettel bátorkodunk kérni magát a polgármester urat; írjon át a katonai parancsnokságnak, hogy az vessen véget az „üdülő“ bakák durvaságainak ; vagy tiltsa el őket a szigetről az esti sétaidőre, vagy pedig gondoskodjék róla, hogy illendően viselkedjenek ottan. A másik épületes eset, melyre a szigettel kapcsolatban szinte fel akarjuk hívni rendőrségünk figyelmét: az a barbár rongálás, melyet ismeretlen tettesek a sétaúton fákkal és padokkal ezideig szinte egészen büntetlenül űznek. A fák kérgét lefaragják, a padokat ledöntögetik s ocsmányságokkal telefirkálják. A legszebb pedig az, hogy a külső (prímás) szigeten ma egy hete csapni való gazok az összes vert padokat lábastól feltépték és a sétáló útra fektették le, az ott levő száraz nádkévékkel egyetemben. Majdnem egy hétig kerülgette őket a közönség, mígnem egy részüket kegyeletes kezek csendben elemelték, másrészüket a sétaút gondnoka — talán már — helyrehozatta ! Ehhez nem kell bővebb kommentár. Ahol ilyen barbárságok történhetnek fényes nappal, oda nem nyilvános sétahely és Szépítő Egyesület való, hanem statárium deressel és kurtavassal.

Nyilvános elszámolás és köszönet. Az alakulóban levő Esztergomi Zeneegyletnek Ő Eminenciája dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás úr fővédnöksége alatt, május

14.-én tartott jótékonycélú hangversenyén pénztári kimutatásunk szerint a következő bevételek folytak be : Jegyekért: 604 K ; felülfizetésekből: 451 K 72 f.; a főpróbán a diákság betépti díjából: 104 K 50 f. ; a műsor és szövegkönyv árából : 46 K ; Bogisich Mihály v. püspök külön adománya költségekre : 40 K, összesen 1246 K 22 f., melyből a rendezésnek a birtokunkban levő számlákkal igazolt költségeit levonva, a megmaradt tiszta jövedelmet, vagyis összesen 900 kor.-át a megjelölt hadijótékonycélokra fordítjuk.* E kimutatás után hálás köszönetét mondunk első sorban ü Eminenciájának, a bibornok-herceg- prímásnak, hogy a nemes célt szolgáló szerény akciónk fővédnökségét kegyesen elvállalni szives volt, másodsorban pedig Esztergom sz. kir. város minden szépért lelkesedő közönségének, hogy pártfogásával úgy erkölcsi, mint az anyagi sikert teljessé tette. Különösen hálás köszönetét mondunk J. Geyer Stefi hegedűművésznőnek, ki csodás művészetét önzetlen nagylelkűséggel ragyog- tatta az estén, valamint az ének- és zenekarban szintén önzetlenül közreműködött hölgyeknek és uraknak, a cs. és kir. gy.-ezred zenekarának és jeles karnagyának: Thost Emilnek, dr. Perényi Kálmán alispán úrnak a terem szives átengedéséért, Brilli Gyulának a szállítási munkálatok ingyenes végeztetéséért és végül mindazoknak, kik a hangverseny rendezésében fáradságot nem kiméivé, segítőink voltak. A Zeneegylet további működését mindany- nyiok szives jóindulatába ajánlva, tisztelettel ifj. Buchner Antal egyleti igazgató-karnagy, Dvihally Géza egyleti titkár.

Kitüntetés. Kőmíves László esztergomi ügyvédet, a m. kir. 14. honvéd gyalogezred népf. főhadnagyát az ellenséggel szemben tanúsított bátor magatartásáért a Signum Lau- dissal tüntették ki.

Németországi tudós városunkban. A német irói világ egyik jeles tagja, Lux József Ágoston nejével együtt e hét folyamán városunkban tartózkodott, hol megtekintették a nevezetességeket. Lux a miniszter- elnök ajánlatával utazik hazánkban, melynek kulturális életét tanulmányozza s tapasztalatairól a német közönségnek be fog számolni.

Bérmálás Esztergomban. Pünkösd két ünnepén bérmálás lesz a főszékesegyházban, melyet Dr Csernoch János bíboros hercegprímás végez Dr. Rajner Lajos és Dr. Kohl Medárd felszentelt püspökök segéd- kezése mellett. Pünkösd első napján csak az esztergomiak, második napján pedig a környékbeli plébániák bérmálandói részesülnek a szentség kiosztásban. A hercegprímás körlevelében külön hangsúlyozza, hogy a bérmaszülők a háborúra való tekintettel minden költségesebb ajándékozásoktól és lakomázásoktól tartózkodjanak.

Tűrista-vándorgyűlés! A Magyar Túrísta Egyesület mint anyaegylet folyó hó 28.-án (jövő vasárnap) városunkba rándul, hogy a szokásos évi vándorgyűlését megtarthassa. Az idén Esztergomra esett választása és szí. István városát, és az esztergomi osztályt tüntette ki ezúttal. Az ünnepély programmja, mely igen nagyszabásúnak Ígérkezik legközelebb lesz közzétéve. Felhívjuk túristáinkat és az érdeklődő nagyközönséget, hogy ezen vándor- gyűlésre, mely a Vaskapu-hegyen folyik le, minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Az elnökség.

Hajőfelavatási ünnepély. A dunagőzhajózási társaság a dunai hajózás személy és áruforgalmának emelésére öt uj modern személyszá- lító gőzöst építtet, melynek elseje a napokban készült el az óbudai hajógyárban. Az uj hajót, mely „Franz Joseph II.“ nevet visel, Dr. Csernoch János biboros-hercegpímás f. hó 3.-án Esztergomban fogja felavatni. A hajó 78 m. hosszú, 9 m. széles, a kerékdobokkal együtt 15

m. széles és egyike Európa legnagyobb és legszebb folyamjáró hajóinak.

Javítják a párkánynánai utat.

Párkány és párkánynánai állomás között levő keramitburkolatú utat a vállalkozó céggel kötött szerződés értelmében f. hó 23. án javítani kezdik, mielőtt a cég jótállása megszűnnék. A javítási munkálatok körülbelül három hetet vesznek igénybe, mely idő alatt a forgalom Párkány — Nána — és a pályaudvar közti törvényhatósági közúton fog lebo- nyolíttatni, a javítás alatt levő út pedig el lesz korlátozva, éjjel pedig lámpákkal jelezve. Aki a javítás tartama alatt az útvonalat megrongálja útrendőri kihágást követ el és az összes károkért felelős.

Vizsgák a város elemi iskoláiban. Esztergom város elemi iskoláiban a hittanvizsgák a folyó évben május 24—26-ig bezárólag, egyéb tárgyakból pedig 27. és 30. között tartatnak meg. 31.-én magánvizsgálatok, június 3.-án pedig Te Deum és bizonyítványkiosztások lesznek.

A helybeli tartalékkórházak részére az elmúlt héten a következő adományok érkeztek hozzám : Halász Lajos a hadi szekérgyár igazgatója 200 kor., Hermán József bajnai esperes-plébános útján az iskolák gyűjtése : I. o. 2 K 86 f., II.

o. 3 K 12., III. o. 3 K 19 f., IV. o. 3 K 81 f,, V. o 4 K 26 f., összesen 17 kor. 24 fül. Porgesz Béla egy nagy beteg részére naponkint egy üveg tej. Mindezekért hálás köszönetét mond Perényiné. — A húsvéti ünnepek alkalmából összegyűlt adományokból visszamaradt 10 kgr. nullás lisztet és 10 kilogram diót a belvárosi napközi otthonnak adtam át. Perényiné.

Hát velünk mi lesz? (Levél a harctérről.) Tekintetes Szerkesztőség! Mint az „Esztergom és Vidéke“ régi olvasója, itt is olvasom a lapot s az ápr. 30.-i, valamint május 4.-i számban olvasom, hogy a vármegye egyik közbecsülésben álló jegyzője, az ebedi „Béla bácsi“ lemond állásáról. A helyettesítés már meg is történt s ha a választás is oly gyorsan megtörténik, mint több esetben a háború alatt meg is történt a vármegyében, hát akkor velünk mi lesz? Mi hol kapunk majd állást, ha — véletlenül — haza kerülhetük ? . . . Azt hiszem, miránk is lehetne gon- dolniok a járás vezetőinek, akik védjük az otthoniak életét, vagyonát és talán szórakozásait is. Kiváló tisztelője Front, 1916. május. (Név.) jegyző, tart. hadnagy.

Az esztergomi áll. s. községi főreáliskola 1915/16. tanévvégi vizsgarendje : Az I. osztályban f. hó 22.-én d. e. 8 órakor magyar nyelv, számtan, mértan. — 24.-én

d. e. 8 ó. német, földrajz, természetrajz. — II. oszt. 23.-án d. e. 8 ó. magyar, német, földrajz. — 25-én d. e. 8 ó. számtan, mértan, természetrajz. — III. oszt. 23.-án d. e. 8 ó. fizika, számtan, mértan. — 25-én d. e. 8 ó. magyar, francia, történelem. — 26.-án d. e. 8 ó. német,

földrajz. — IV. oszt. 23.-án d. e. 10 ó. francia, történelem, fizikai-földrajz. — 25.-én d. e. ó. magyar, né-