Esztergom és Vidéke, 1916

1916-05-11 / 36. szám

Esztergom, 1916. XXXVIII. évfolyam 36. szám.

_________________Csütörtök, május 11.

S

ZER KÉSZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : i

SIMOR JÁNOS-UCCA 20. SZÁM f

TELEFON 21., $

HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ 4

KÖZLEMÉNYEK TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI ,

ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. t

Hősök hódolata

a hercegprímásnál.

Az Egyetemek Kórházegylete, mint lapunkban előre jeleztük, vasárnap impozáns és egyben páratlan deputációt vezetett Esztergomba. Ilyent csakis a világháborúban lehetett produkálni.

Közel ezer sebesült jött e napon az „Elisabeth“ kórházhajón városunkba, hogy kifejezze hódolatát dr. Csernöch János bíboros hercegprímás előtt. Hódoltak a hősök, mert érezték, hogy aki előtt hódoltak, közvetítője azoknak a kegyelmeknek, amelyek a reszkető gyenge emberből hőst csinálnak.

A budapesti vöröskeresztes hadikórházakban ápolt lábba- dozó, sebesült és beteg katonákat a Dunagőzhajózási társaság „Elisabeth“ nevű nagy termes gőzöse vette fel. A katonákon kívül résztvettek eme kiránduláson a kórházak vezetői, orvosai, ápolónői, eljött a hollandiai missió íőnöke: dr. Schäfer Károly is leányával, Kobek Ferenc ezredes, Molárik Antal őrnagy, Nemes Antal c. püspök, P. Buttkay Antal ferenc- rendi tartományfőnök, Strausz István számszeki tanácsos, Neugebauer Viktor, a dunagőzhajózási r.-t. igazgatója, Zá- borszky István miniszteri ta- náesos, dr. Pákozdy Károly orvos, P. Kazári József, a Szervita rendházfőnöke, Balog Dezső főorvos, dr. Diescher Ferenc, a Császárfürdő igazgatófőorvosa, Jekelfalussy Lajosné, Szüts Zoltánné, dr. Tarnay János főorvos, dr. Lukácsi József főorvos, Sárváry Oszkár felügyelő, az egyetemi énekkar

FŐMŰN ATÁR SAK:

DR RÉTHEI PRIKKEL MARIÁN és Dr KÖRÖSY LÁSZLÓ Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős:

LAISZKY JÁNOS

MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁRAK :

EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE 6 K NEGYEDÉVRE 3 K

EGYES SZÁM ÁRA 20 FLLÉR . NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR.

HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA

élén Noseda Károly karigazgatóval, továbbá még számos előkelőség. Az ünnepség főrendezői : dr. Zsembery István vöröskereszt egyleti főmegbizott helyettes, az Egyetemek Kórházegylete igazgató-tanácsának elnöke és dr. Hindy Zoltán igazgató voltak.

A kórházhajó az I. honvédgyalogezred zenekarának hangjai mellett esti fél 6 óra tájban kötött ki Esztergomban, ahol a vendégeket dr. Antóny Béla polgármester üdvözölte a város közönsége nevében. Beszédére dr. Zsembery válaszolt.

A vendégek fogadásánál a város, a vármegye és az ösz- szes hatóságok képviselői résztvettek, a partot pedig egészen ellepte a közönség.

A hajóról egyenesen aprímási palota kertjébe vonultak fel az érkezettek. A prímási kertben az egyházfejedelem fogadta a vendégeket, a főispán, polgár- mester, a háziezred parancsnoka és a főkáptalan tagjainak társaságában. Amikor az érkezett vendégsereg a kertben elhelyezkedett, a honvédzenekar eljátszotta a Himnuszt, mire a katonák sorából előlépett Ber- kesy Jenő köztűzér és rövid beszédben köszöntötte fel a hercegprímást és megköszönte neki, hogy atyai gondoskodással már annyiszor felkereste a kórházak ápoltjait, hogy vigasztalta, buzdította őket. Az üdvözlésre a hercegprímás a következő beszédet mondotta:

»Tisztelt Uraim ! Kedves Fiaim ! Nagy örömet szereztek nekem ezáltal, hogy ma szerencsém lehet a fegyverben álló magyar nemzetnek egy tekintélyes hősi csapatát Esztergom ősrégi városában üdvözölhetni.

És szerencsésen választották meg a napot, mert éppen ma ünnepeltük fent a díszes székesegyházban Sz. Adalbertnek, a főegyházmegye védőszentjének ünnepét, aki a keresztség szentsége által a kath. anya- szentegyház tagjává avatta Sz. István királyunkat azt a királyt, aki nemzetünket is bevezette a kereszténységbe és ezáltal megalapítója lett a magyar kultúrának és államiságnak. Önök, kedves Fiaim, a Szent István király áltál alapított hazát vérük hullásával védelmezték meg az ellenséggel szemben, és meg vagyok győződve arról* hogy hősies küzdelmüknek főként az adott erőt, hogy gondoltak Sz. Istvánnak nagy alkotására, gondoltak az ő ezer éven át különféle viszontagságok között a mai napig sértetlenül főntartott államára és hősiességükkel gondoskodtak arról, hogy amiként ez az állam fönn tudta magát tartani ezer esztendőn át, akként az isteni Gondviselés kegyes jóvoltából és az Önök hősiessége folytán megkezdheti a második ezer esztendőt is. Még most is látni Önökön, hogy nagy harcokból jöttek vissza. Ha nézem Önöket, eszembe jut az a kép, amelyet Izaiás próféta már évezredek előtt festett le a Szentírasban, írván, hogy lát jönni egy hőst, akiről csurog a vér; látni rajta a küzdelmeknek, a fáradalmaknak a nyomait, de egyúttal látni az ő homlokán ragyogni a kivívott győzelmek fölötti örömet. Önöknek a háború által sokat szenvedett testükről és arcukról visszasugárzik a győzelemnek az az öntudata, amellyel megmentették ezt a mi szeretett

hazánkat a barbár betörök uralmától és — miként mondám, — ismét biztosították annak további fennmaradását. Mi ezért mindnyájan hálásak vagyunk maguk iránt. Eddig is szerettük Önöket, hiszen nemzetünk fiai, a magyar államnak honpolgárai és tagjai Önök is, de most fokozódott a szeretetünk és iparkodunk minden lehető-módon ezt a maguk iránt érzett szerete- tünket kimutatni. Ez a szeretet vezérelt engem is, midőn a különféle kórházakban Önöket meglátogattam és az fokozza a mai napnak is az örömét, hogy Önöket székvárosomban színről-színre láthatom. Merítsenek erőt, hogy az Isten Önöket és mindnyájunkat megsegítsen abban, hogy ezt a nagy harcot győzedelmesen megvívhassuk és hazánk jólétét örök időkre biztosítsuk. Nagyon köszönöm, hogy engem látogatásukkal megtiszteltek; szívből kívánom, érezzék jól magukat Esztergomban, a magyar kath. Egyház ősi székhelyén és térjenek vissza innen a legszebb emlékekkel. Isten éltesse mindnyájukat !“

A beszéd végén a főpásztor több beteget és sebesültet szólított meg és különös melegséggel társalgóit a jelenlévő néhány vak katonával. Azonkívül több orvost és ápolónőt tüntetett ki megszólításával. Ezután az egyetemi ifjúság énekkara a honvédzenekar vonósainak kíséretével szerenádot adott a hercegprímás tiszteletére a következő programmal :

1. Goldmarck : „Frühlings Netz“.

2. Huber: „Fohász“.

3. Abt: „Csendes éj“.

A remek énekszámok után a vendégek felvonultak a főszé-