Esztergom és Vidéke, 1915

1915-03-04 / 18.szám

zel sokat spóroltok. Az előző­leg nyersen hámozott krumpli­ból sok ennivaló rész elpocsé­kolódik. Ne dobjátok szemétre az ételhulladékot. Gyűjtsétek össze, jó lesz takarmánynak. Ha ma­gatoknak nincs rendes jószágtok adjátok a takarmánymagot an­nak, akinek van. Ezek a legprózaiabb dolgok­ról itt-ott szinte költői lendü­lettel, megirt gyakorlati taná­csok kell, hogy Magyarország népeinek is minden rétegében elterjedjenek s e komoly, nagy időkben mindenkinek szinte vé­rébe oltódjanak. Ezekhez az ércbevésni és minden iskolában megtanítani való szavakhoz mi, a mi speci­ális viszonyainkhoz képest még a következő jóindulatú tanácsot fügesztjük : Szoktassa mindenki magát és családját a kukoricaliszt használatához. Ebből is lehet ízletes ételt főzni. Csak tudni kell a módját. Gazdasszonyaink ta­nulják el egymástól a készítés titkát. Lélekbe írott törvény legyen, hogy gabonát a forgalomtól el­vonni hazaárulás. Jo, ha egyes tehetősebb vagy előrelátóbb családok még kellő időben zsákszámra raktároztak el lisztet éléskamrá­ikban. Ámde akiknek ,ilyen liszttartalékjaik vannak, ne kö­vessék el azt a kapzsiságot, hogy bár odahaza van elegendő lisztkészletük, mégis boltokban vásárolnak. Ezzel, hogy nem az otthon való lisztet használják, csökken­tik a forgalomban levő mennyi­séget s valósággal kiveszik a szegényebb nép szájából a ke­nyeret, akik kizárólag csakis a boltokban való vásárlásra van­nak utalva. Ne csak az imádság tart­son tehát fenn minket, hogy add meg Uram mindennapi kenyerünket, hanem erős aka­rattal magunk is arra töreked­jünk, hogy mindenkinek meg­legyen a mindennapi kenyere. llyképpen minden tömeg­éhség nélkül fogunk élni ara­tásig. Prolog. Győrben az „Árvák estéjén" mondotta egy halott katona. Hurrá' • • • és neki szegtünk a porzó csatasiknak és vittük nekik két marékkal fogva a [halált Hurráh í .... . — és ők is hozták a halált minékünk, s a muszka golyó engem koponyán [talált • . • A muszka golyó homlokon ütött És mégis a szivemet erte: Apátlan maradt három kicsi vérem, És asszonyomnak elcsuklott a térde Három kicsi vérem, a jöttémet várva, Imádsággal kel és imádsággal fekszik Imádsággal harap a kenyérbe . . • A kenyérbe • . . az árva De van-é, ki nap-nap kiteremtse, Dúlja gond, vagy verje balszerencse ? •' Van-e aki karajt szel a kicsike tenyérbe?-' Vagy az én kicsi véreim talán Zokogva nyelik az ínséges „Nincs"-et Az árvaságnak tarló asztalán ? És visszavert apai gond kicsinyeim közé, S visszatértem szivetekbe lesni, Lehet-e hős apáknak gonátalan elesni ? •' — Megnéztem a házam táját,épen estebédre, S örömtől eleredt a könnyem — Kicsinyeim lágy kenyeret ettek; Tenyerökbe jótét kezek Nagy szivhöz mért karajokat szegtek • • . Onnan jövök iáe tiközétek, Onnan jövök — hálát adni nektek • . . HÍREK. Mátéffy Viktor kitünte­tése. Szándékosan hozzuk cí­mül csak e rövid nevet, mert ez gyütő név. Mátéffy Viktor nem csak plébánosa Esztergom sz. kir. városnak, hanem min­den igazügynek buzgó szószó­lója, társadalmi mozgalmaknak tevékeny tényezője, hitének buz­gó papja. Egész ember, igazi magyar ember, akinek lelkében magyar hazafiságnál csak hite nagyobb, csak tevékenysége in­tenzívebb. Az ember természete sohasem tagadja meg önmagát. Igy nem tagadta meg magát Mátéffy Viktor sem, mikor a király, a haza hivta őt a harc­térre, a hová egész lelkét vitte magával és most kapta méltó jutalmát a legfelsőbb helyről. Ő felsége az apostoli király II. osztályú érdemkereszttel a vö­rös fehér szalagon — az ellen­ség előtt tanúsított kitűnő szol­gálataiért volt kegyes őt kitün­tetni. Mátéffy Viktor tábori pap az első honvéd gyalogezrednél, mint pap a legnehezebb viszonyok között is teljesítette papi köte­lességét. Vigasztalta a haldok­lót és élő hittel buzdította a harcba menőket. Hivatását egész lelkével teljesítette. Ő nála igazzá vált az a mondás, amilyen vagy otthon — olyan a lényed. Es az ő lénye tényleg ilyen volt, Izzó hazafiságtól áthatva, kirá­lya iránti magyar hűséggel telve, hitének teljes tudatában türt, szenvedett és örült. Hivatalán kivül mindent feledve, egész lelkével volt jelen a halált osz­tó harcmezőn. Mikor pedig el­halt a halálhörgés, mikor a győ­zelem rózsái gyúltak ki a hő­sök arcain, akkor kedélyesebb tisztje nem volt az első hon­védezrednek őnálánál. A jól tel­jesített munka lelki megnyug­vásából fakadó vigkedély felvil­lanyozta az egész ezredet és tiszttársai benne odaadó jó ba­rátot a közharcosok pedig hős katonát, hivatásának magasla­tán álló papot láttak benne. Mátéffy Viktor legmagasabb hely ről jött kitüntetése, a mi ki­tüntetésünk is, melyhez egész lélekkel azon kívánságunknak adunk kifejezést, hogy a leg­felsőbb elismerést; erejének tel­jes birtokában, hivatásának tel­jes magaslatán az egész város igaz örömére élvezze jpékében. Sikerült operáció. Mint öröm­mel értesülünk róla, dr. Molnár Szul­pic főgimn. igazgatón, kinek súlyos betegségéről már hirt adtunk olvasó­inknak, a mult héten dr. Hültl egye­temi professzor a fővárosi Pajor-sza­natoriumban minden komplikáció nélkül sikerült vakbél-operációt haj­tott végre. Az igazgató egészséges állapota már annyira helyreállott, hogy a hét végén visszaérkezik vá­rosunkba s hivatalának vezetését mi­hamarabb át fogja venni. A főegyházmegye új ügyésze. Esztergom-vármegye területére az egyházmegyei ügyészi teendőkkel Dr. Gróh József bízatott meg, az eddigi ügyész Dr. Helcz Antal pedig ez ál­lásától felmentetett. Hősök halála. Mélységesen át­érzett, őszinte megilletődéssel és ben­sőséges részvéttel közöljük le, hogy a duló háború ismét áldozatot köve­telt, ismét könnyet fakasztott, ismét nagy csapást mért egy közbecsülés ben álló^ polgártársunkra Waldfogel Józsefre, kinek fia Waldfogel Gyula építész a 14. honvéd népfelke­lő ezred tar. főhadnagya 7 hónapos hősi magatartás után, a harctéren szerzett betegség következtében feb­ruár 28.-án Budapesten a Pajor sza­natóriumban, — hová felettes paracs­noksága gyógyulás végett — küldötte, rövid szenvedés után életének 34.-ik évében lelkét a magyarok Istenének visszaadta. Hült tetemét márc. 3.-án Esztergomban a családi sírboltba helyezték örök nyugalomra. A jó apa fájdalmát enyhítse az a tudat, hogy ez a fájdalom ezrek lel­kének fájdalmával olvad össze. — Ugyancsak hozzánk beküldött gyász­lap jelzi, hogy báránya-nádasdi ifj. Feichtinger Ernő dr. győri kir. tör­vényszéki jegyző, cs. és kir. 26­os gyalogezred tar. hadnagya, még a mult év december hó 14.-én Galíciá­ban Bzozorwa község mellett vívott csatában, amint hős katonáit szurony rohamra vezette — több golyótól ta­lálva, — hősi halált halt életének 29.-évében. Az ifjú hőst, rokonsága révén városunkban több előkelő csa­lád gyászolja. — Mennek tehát a hősök, csendben egymás után, kato­nák mind; sírjaikat egy-egy ott felej­tett csákó jelzi, s temetésükön az ágyúk énekelnek, — de kiontott vé­retek minden cseppje, áldást fog hozni imádott hazánkra. Legyen könnyű a föld mely porodat takarja, s álmodjál édesen a győzhetetlen magyar hadakról — vitézekről. A haza hálája lengje körül sírjaitokat. Érettségi bizonyítvány érett­ségi vizsgálat nélkül. A középis­kolák VIII. osztályának azon tanulói, kik e hónapi népfelkelő szemlén be­válnak, mint tudva van, a hónap végén a tanári karok véleményezése alapján érettségi bizonyítványt fog­nak kapni. A mi főgimnáziumunknak mint halljuk mintegy tiz növendéke fog e kedvezményben részesülni, ha természetesen a tanár urak érde­meseknek találják erre őket. Amiből következik, hogy a gyengébb tanu­lókat vizsgálat alá fogják előbb venni. Ipartestületi közgyűlés. Esz­tergom sz. kir. városi Ipartestület 191,5. év március hó 7.-én d. u. 3 órakor a város székházának tanács­termében évi közgyűlést tart 7 pont­ból álló tárgysorozattal. Magyary László elnök figyelmezteti a testület tagjait a következőkre: Ha esetleg március 7.-én a tagok összeségének legalább fele meg nem jelennék, úgy a közgyűlést az alapszabályok 11. §-a alapján minden újabbi meg­hívás s a tagok számára való tekin­tet nélkül 1915 évi március 14.-én délután 3 órakor fogják megtartani a városház tanácstermében teljesen azonos tárgysorozattal. Nem kell mindjárt lemondani: Már számtalanszor fordult elő a most duló háborúban, hogy elsirat­tak, meggyászoltak már olyanokat, akik tulajdonképen ha nincsenek is a harcmezején, de élnek. Igy történt ez Cserép Jánossal is, akit családja már megsiratott és most mult év december 14.-éről kelt levelében Ir­kutckból értesítette övéit, hogy sebe­sülten hadifogságba került Páva Mi­hály sógorával együtt. Képzelhető a család öröme, mikor a halottnak hitt családfő értesítését megkapták. Levél Przmyslből. H. B. had­nagy T. I. unokanővérének Pilisma­róira hosszú levelet írt Przmysl várából repülő postán, hogy ott jól vannak és a vár erősen tartja ma­gát. Nyugdíj királyi kegyelem ut­ján. Megírtuk, hogy a hősi halált halt tanítók özvegyei és árvái az esetre is áldandó ellátást kapnak ki­rályi kegyelemből, ha a törvény ál­tal megkívánt 10 évi nyugdíjba be­számitható szolgálata nem is volt az elhaltnak. Az ellátás mérvét illetőleg most módunkban van közölhetni, hogy mindazoknak az özvegyei és árvái, kiknek nyugdíjba beszámítható szolgálati ideje meghaladja az 5 évet de még nincs 10 év, ugy biráltatnak el, mintha a nyugdíjra jogosító leg­kisebb szolgálati évet: a 10 eszten­dőt, már eltöltötték volna. Ezek te­hát annyit kapnak, mint azok, akik 10 évet betöltötték a tanítói pályán. Azok után akiknek még 5, nyugdíj­ba beszámítható — szolgálati éveik sincsenek, szintén remélhet a család állandó évi ellátást. Az ilyenek évi ellátásának nagyságát esetről-esetre állapítják meg, mérlegelve minden­kor a támasznélkü maradt család helyzetét. Az ilyenek évi ellátásra azonban sohasem éri el az 5—10 év között szolgálók családja részére biz­tosított minimális összeget. Az öz­vegyeknek ugy a maguk, mint ár­váik érdekében kifejezetten kegyelmi kérvényt kell benyújtani. Kinevezés. A katonai rendeletek

Next

/
Thumbnails
Contents