Esztergom és Vidéke, 1915
1915-02-21 / 15.szám
természetben és ugyancsak ezen tárgyakból 11682 db. és párra átszámítva 6671 pár illetve darab lett kiosztva. Az ezekről szóló s Eggenhofer Aladár, Kornhaber kapitány urak, Hammerschmidt őrnagy és Gajárszky főhadnagy urak által aláirt elismervények ennyit igazolnak, ám ezenfelül még az egyes katonák személyes kérelmére több száz darab lett rövid uton kiosztva. Ezen két számadat egybevételéből nyilvánvaló, hogy az oltáregyesület a természetbeni adományokon felül 8818 darabot és párra átszámítva 4901 párt illetve darabot állított elő tagjainak önfeláldozó munkája által. Kórház felszerelő munkája is impozáns számadatokat mutat, amidőn az erre vonatkozó feljegyzések és adatok igazolják, hogy mintegy 12000 db. legkülönbözőbb tárgy ingektől kezdve a borogató ruhákig érkezett jótékony lelkű adakozóktól és mintegy 18000 db. lett kiosztva az egyes kórházaknak s igy mintegy 6000 db. kisebb nagyobb értékű tárgy szereztetett be. A kórházak elismervényei az oltáregylet irattárába elhelyeztettek, de megállapítható, hogy főleg a sebesültek első érkezésekor sok tárgy a legsürgősebb kérelem folytán lett ki adva. Jó helyre került s igy elismervény nem volt mindig beszerezhető. A nagymérvű, imádott hazánk fenmaradását és boldogságát célzó lelkes munkára „Isten áldása árassza az ő égi malasztját, és Kegyelmét, — Ő fizesse vissza minden egyesnek, amit küzdő katonáinkért és szenvedő hőseinkért áldozott. A helyesléssel fogadott előterjesztés után a tervbe vett felolvasó esték ügyét külön bizottság elé utalta a közgyűlés. Erre felszólalt dr. Csernoch bíboros hercegprímás és gondolatokban gazdag, mélyen átérzett s finoman pointirozott remek beszedett intézett a közgyűléshez, melynek jelenvoltjai áhítatos csendben, hallgatták a főpásztori ihletett ajkakról szálló igéket. A szivekig ható beszéd, amennyiben gyorsíró híján némi fogyatkozással lejegyezhettük, a következő volt: Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim l Lélekemelő látvány az, melyet a magyar nemzet a mostani súlyos, de egyszersmind vigasztaló időkben tanúsít. A magyar nemzet egysége most valóban az életben nyer kifejezést: teljesen egy érzésben, gondolatokban és tettekben. A világháború annyira mozgásba hozta erőinket, hogy alig ismerünk önmagunkra. Míg a harctéren hősi fiaink fegyverrel győznek, addig itthon sociális győzelmeknek vagyunk tanúi s részesei. A szenvedések ránk zúdult viharai a keresztény felebaráti szeretetnek igaz gyöngyeit hozzák felszínre. Egész társadalmunk egynek érzi magát küzdő vitéz katonáinkkal. A magyar társadalom minden tagja hozzá akar járulni valamivel a végső győzelemhez. Ekkora áldozatkészség még sohasem nyilatkozott meg nálunk: úgyszólván mindenki akar valamit tenni vagy adni tehetségéhez képest. Ily általános felbuzdulás mellett az esztergomi Oltáregyesület sem maradhatott hátra. Hivatása ugyan elsősorban a templomok ékítése, de ott szolgálván az Urat, nem feledkezik meg az Úr misztikus testének tagjairól: az emberekről sem. Az Oltár-egyesületnek nők a a tagjai. A nők természetüknél jobban hajlanak az irgalmasságra. A szenvedők arcán jobban tudnak olvasni: meglátják a nyomorúságos testben a nyomorúságos lelket s a testben a léleknek is akarnak szolgálni. Mivel pedig ebben a szolgálatban egyenként gyengék volnának tömeget állítanak a tömeggel szembe. Ily tömegerőt képvisel az Oltár-egyesület, mely a buzgó tagok sírján át is tovább folytatja emberszerető munkásságát. Példaképei Páli Sz. Vince, Néri Sz. Fülöp, Istenes János, a különféle szerzetek, kongregációk és a miszsziós társulat. S honnét veszik áldozatos munkájukhoz az erőt? A vallásból, amely kimeríthetetlen forrása a szeretetnek. Ez ad nekik ösztönt, kitartást és találékonyságot a jóságos szivekhez való férközésre. A csodálatos erőátömlést nem látjuk, hanem működéséből s hatásából kell megítélnünk. Mindannyian tudjuk, hogy a naptól van a földnek tenyészete, virulása, termése, de a módját senkisem látja. Igy vagyunk az Oltár-egyesülettel is : igazában a tagok működésében láthatjuk és szemlélhetjük. A tagok adományaiban látjuk tetteiket. Ezekből itélhetjük^meg, mire képesek a vallási erőtől ihletett gyöngéd női lelkek; A szent nőkről való misének leckéje dicsérve emlegeti az erős asszonyt, kinek nincs párja, ki férjének erőssége büszkesége stb. Ezt a szentírási fejezetet ajánlom a Mélyen t. Hölgyeknek figyelmébe, mert ez a nők ábécéje, melyben minden meg van, amit egy erős asszonyról elmondhatni. Asszonyaink áldozatos munkásságukat kiterjesztették a betegek látogatására és segélyezésére is. Ez valóságos Veronika-szolgálat. Miként szent Veronika odanyújtotta kendőjét, hogy vele az Úr arcának véres verejtékét letörülje, igy tesznek a nők is a kórházakban, mert a betegekben valójában magát az Úr Jézust szolgálják. Ha ily szolgálat után az oltárhoz mennek, hallani fogják az Urnák szavát: Beteg voltam s meglátogattál engem! Lélekemelő jelenség napjainkban, hogy nem hallunk sok panaszt. Általános a megnyugvás a Gondviselésben. S ez helyesen van így, mert a megnyugvás emeli teherviselő képességünket, ami biztos feltétele végleges győzedelmünknek. A háború teljes sikere ugyanis nemcsak a kedvező csatáktól, hanem ami lelkünk szívósságától is függ. Figyelemmel kisérik és jol tudják vitéz katonáink, mi történik idehaza. Nem férhet hozzá kétség, hogy ami itthoni áldozatos közreműdésünk emeli az ő lelküket és bátorságukat. Mily végső eredmény várakozik reánk, nem tudjuk. Lehetséges, hogy súlyos megpróbáltatások következnek. Lehet, hogy elleneink kiéheztetéssel akarnak majd legyűrni bennünket. Ezért el kell készülve lennünk mindenre. Nem szabad az országban' senkinek sem éheznie. De a gazdagok se dőzsöljenek ! Mindenki tagadja meg magát. Ez az önfeláldozó szeretetünk is egyik biztosítéka lesz végső teljes diadalunknak. Á pap a misében azt mondja: Orate fratres, imádkozzatok testvérek ! Én hozzáteszem, hogy ne csak imádkozzatok, hanem dolgozzatok is. Ha valamikor, ma érvényesüljön a nagy rendalapítónak, Szt. Benedeknek jelszava : Ora et labora, imádkozzál és dolgozzál! Az imádságból merítsünk erőt a cselekedetekhez. Ha mindvégig egységesek maradunk, biztosan mienk lesz a végleges győzelem, amikor majd örvendve mondhatjuk Szent Pállal: Jó harcot harcoltam, eltétetett számomra a győzelem koronája. A főpásztori lélekemelő beszéd alatt a közgyűlés minden tagján bizonyos átszellemültség volt látható, amely végül hálás tapsorkánban nyert befejezést. Ezután özv. Reviczky elnöknő előterjesztése következett, mely itt olvasható egészében : Főmagasságú Bibornok Hercegprímás Kegyelmes Urunk! Mélyen tisztelt közgyűlési A hála és köszönet mélyen átérzett szavaival üdvözlöm e magasztos egylet élén, Öminenciáját bíboros főpásztorunkat, ki Oltáregyletünk működését mindenkor figyelemmel kisérni, pártfogolni s mai közgyűlésünket magas megjelenésével kitüntetni kegyes volt, valamint az egyesület megjelent tagjait, kik annak céljait mindenkor előmozdítani teljes odaadással szívesek voltak. Jóleső érzés tölti el lelkemet, ha azon eredményre vissza pillantok melyet a szeretet és önfeláldozó munkásság a jelen nehéz időkben katonáink melegruhával való felszerelése és a sebesültek fájdalmainak enyhítésére létre hozott, s midőn az egyesület mindazon buzgó tagjainak, kik fáradságot nem ismerő kitartással ezen nemes célt oly eredményesen előidézték s ezáltal csekélységem feladatát támogatni kegyesek voltak, hálás köszönetet mondok, az Isten áldását kérem minden egyes nagylekű adakozóra és közreműködőre. Szabadjon a jövőre is kérnem szeretetüket és pártfogásukat, hogy a még sok kitartást igénylő folytatandó munkásságunk a kölcsönös szeretettől áthatva biztosítva és megkönynyítve legyen. 1 Nem mulaszthatom el, hogy a legnagyobb köszönettel ne emlékezzem meg azon beküldött sok természetbeli adományról is, melyeket a helyi lapok térszűke miatt nyilvánosan nem nyugtázhattak. Az ezekre való kimutatások a jótékony adakozók neveivel az időnként kiadandó évkönyvünkben lesznek feltüntetve. Az oltáregylet háború alatti tevékenysége ez ideig főleg a harctérre indult menetzászlóaljaknak melegruhával való felszerelésére s a sebesülteknek fehérneművel való ellátására terjedt ki. Miután a tavasz közeledte miatt melegruhák készítése szükségtelenné vált, a jövőben egész tevékenységünket a sebesültek részére szükséges fehérneműk készítésére kell fordítanunk, mivel azokra mind a járványos betegségek esetleges fellépése, mind azoknak, a felgyógyultak által való elvitele folytán még nagy mennyiségben lesz szükség. Ne feledkezzünk meg elesett hőseink árváiról sem s kérem az egylet tehetős jótékony tagjait, hogy azok gondozásba vételét, segítését tőlük telhetőleg elvállalni szíveskedjenek. Oltáregyletünk működését valamint a kimutatások és számadások ismertetését dr. Katona Sándor úr volt szives felolvasni, ki azok összeállításánál is készséggel. működött közre, miért ezúton fejezem ki neki őszinte köszönetemet. Fogadják megtisztelő megjelenésükért mégegyszer hálás köszönetemet, s midőn az egylet további működésére Isten áldását kérem, azon hő óhajjal fordulok az egek Urához: Működésünk lelje meg bőséges jutalmát szeretett hazánk igazságos ügyének győzelmében ! A közgyűlés a bámulatos tevékenységű elnöknő előterjesztését feszült érdeklődéssel hallgatta végig s iránta való hódoló elismerésének lelkes éljenzésben adott kifejezést. Majd felállott dr. Walter Gy. elnök és megható szavakban mondott köszönetet a bíboros ur ő főmagassága azon kegyességeért, hogy oly feledhetet-