Esztergom és Vidéke, 1915

1915-02-11 / 12.szám

zett felsem tudja fogni. Az áldozat nagy, de nagy áldozatot hoznak azok is, akik miatt adja az állam és bizony nem egy homlokról simította el a gond redőit az a pár korona, nem egy éhes szájat tömött be az itthon hagyott anya. Ez rendén is van így, sőt így is kellene lennie de sajnos, más szimptómák is kezdenek mutatkozni a hadisegély körül. Már az összeírásnál ütötte fel fejét a kapzsiság, hisz ha az elöljáróság nem lett volna igazságosan körültekintő, teljesen lehetetlen állapot állott volna elő. Az első segély kiosztásnál már az irigység is mutogatta sárga ráncos ábrázatát és veszekedés, perlekedésre vezetett a segélyt kapók között, anélkül, hogy egymás speciális viszonyait mérlegelték volna s mikor ennek hasznát nem látták, akkor jött a gyanúsítás az elöljáróságot illetőleg. Hát hiszen igaz az, hogy aki közpályán működik el kell lennie készülve az igazságtalan kritikára is, de azt már nem lehet szabályul felállítani, hogy ez ne fájjon és eine kedvetlenítse a tisztviselőt, eine hidegítse épen azoktól a kiknek legjobban van szükségük a jóakaró, igazságos tisztviselőre. Bizony ez alkalommal nem egy jegyzőt szidtak, átkoztak végig a falun és bizony nem egy kemény hang emelkedett itt is. Igazán, azt hitte volna az ember, hogy az mind családjáért remegő anya, pedig a tapasztalat azt mutatja, hogy épen a legszájasabbja egy cseppet sem bánná, ha férje évekig ott volna a halált osztó fc

küzdő téren ... és gyermekei? Azokkal törődjék a nagyközönség, hisz az ő férje védi az urakat, vagy, meg a papokat. (Az esztergomiak speciális észjárása szerint: a kanonokokat.) A szegény apróságok pedig akárhány esetben nem élvezik a hadisegély jótéteményének melegét. Torkosság, cifrálkodás oly mérvben lépett fel egyes helyeken, hogy szinte hihetetlen. És ez nem képzelt dolog, hanem szomorú való. Egyik megyénkbeli községben soha annyi csemege, hús nem fogyott el mint most, pedig a falu férfiának tekintélyes része oda van, de Ugyanabban a községben mosónőt kapni nem lehet. Úgy látszik ezt a megfigyelést nemcsak e sorok írója, hanem a kormány is tette, mert már azzal fenyegetődzik, hogy akiről bebizonyosodik, hogy nem akar munkába állani — s megvonja a segélyt tőle és amely anya nem gondozza kellően gyermekeit; a gyermekek segélyét másra bízza, az anyáét pedig megvonja. Ha tehát már a kormánynak ily radikális kúrához kell nyúlnia, akkor mégis csak kell a segélyt kapókban hibának lenni és semmi esetre sem szórványosan, kismértékben, hanem tömegesen fordultak és fordulnak elő ily esetek. Uradalmi gazdatisztek akik nőket akartak keresethez juttatni, kiknek férjök bevonult, törekvéseikkel kudarcot vallottak. Ennek következménye azután, hogy az uradalmak cselédjeiknél jobban megszorították a járandóságot. Ezen nagy általánosságban vázolt tünetek felemlítésével nincsen más célunk mint visszatartani népünket a helytelentől a saját érdekében, mert ha egyesek póruljárnak senkire másra mint önmagukra vessenek. ADAKOZZUNK áz 1507 ágyra berendezett 8 kórházban fekvő sebesültjeink javára! HÍREK. A jólértesültek. Már megint annyi a bölcs és a tudós, annyi a lángeszű hadvezér és a mindentudó jövendőmondó, akik ismerik a multat, a jelent és a jövőt, tudják az okokat és az okozatokat, ismerik a fejleményeket és a következményeket, hogy szinte szédeleg az ember attól a rettenetesen nagy tájékozodottságtól, mely a „legjobb értesülések alapján" közszájon forog, melyeknek azonban forrását konkrét formában senki megnevezni nem tudja s melyeknek összesége nem több, mint egyszerű üres találgatás. Azt gondoltuk, hogy ez a jelenség csak a háború 'kezdetével jelentkező epidémia, de ime meg kell győződnünk róla, hogy a higgadság, türelem a bölcs Ítélőképesség még mindig a háború hatodik hónapjában sem tartozik az emberek erényei r közé. Újból hangoztatjuk tehát — s itt utalunk a szigorú kormányrendeletre is — hogy ne találgassanak az emberek, ne üljenek fel a légből kapott és legtöbbször még a csirájában is megváltoztatott híreszteléseknek s főképen ne fájjon a közönségnek a hadvezérek és a diplomaták feje. Várják be .türelemmel a fejleményeket, hisz nincs a legkisebb okunk sem, hogy izgatottak legyünk, mert sokkal jobban állanak hadműveleteink, mint azt a hozzá nem értő közönség megítélni képes volna. Katonai kitüntetések. Ő felsége az ellenséggel szemben vitéz magatartásuk elismeréséül a 26. gyalogezredben Berger Károly és Hartmann Ágoston tart. zászlósokat és Gerendás Alajos szakaszvezetőt az I. oszt. vitézségi éremmel tüntette ki. Bencésrend gyásza. A pannonhalmi szent Benedek-rendnek egy régi közszeretetben levő tagja, Horváth Mátyás Gyula halt meg Celldömölkön e hó 5-én. A megboldogult városunkban 22 évig volt tanár, mely idő alatt egyik legkedveltebb embere volt a város közönségének, tanítványai pedig állandóan hálás szeretettel gondoltak rá. A halálesetről a rend következő gyászjelentést bocsátotta ki: „A pannonhalmi szent Benedek-rendi dömölki apátság apátja és konventje szomorú szívvel jelentik, hogy szeretett rendtársuk, Horváth Mátyás Gyula szent Benedek-rendi áldozópap, volt gimnáziumi tanár, igazgató, majd lelkész, folyó hó 5-én este V* 9 órakor a végső szentségekkel ellátva, élete 67. évében jobblétre szenderült. Született Velencén, Fej érmegyében 1848. évi április hó 23-án, a rendbe lépett 1866. évi szeptember hó 8-án, áldozópappá szenteltetett 1873. évi július 27-én. 1873—1874-ig hitszónok volt Pannonhalmán, 1874—1896-ig tanár Esztergomban, 1896—1899-ig házfőnök és igazgató Kőszegen, 1899— 1908- ig lelkész Tárkányban, 1908— 1909- ig nyugalomban Bakonybélben, 1908— 1910-ig tanár Pápán, 1910-től nyugalomban Czelldömölkön. A megboldogultnak hült tetemét folyó hó 7-én délután Va4 órakor kisérjük az örök nyugalom helyére ; lelkiüdvéért folyó hó 8-án reggel 8 órakor lesz az engesztelő szentmise áldozat." Baróthyné Almássy Julia nyugalomban. Az esztergomi közönség éveken át igaz elismeréssel élvezte dr. Patek színtársulata két művész tagjának: a Baróthy párnak tökéletes művészi játékát s szeretettel, tapsokkal fogadta őket mindenkor a színpadon. Most sajnálattal kell megválnia a társulatnak a művészpár egyikétől: Baróthyné Almássy Júliától, ki 30 évi művészkedés után elhagyta a színpadot s a szépen megszolgált nyugalomba vonult. Sok szép, zajos sikerű estének, sok dicsőséges szerepnek, ünnepeltetésnek és szeretet megnyilvánulásnak kedves emlékével a művészasszony most pihen. Férje azonban továbbra is a társulat kötelékében marad s igy közönségünknek még van reménye arra, hogy a művészasszony egyszerkétszer jmint vendég, mint mindig szeretettel fogadott ismerős, ismét megjelenik a színpadon. Egy ifjú hős halála. Hős véreink a távol .harcmezőkön kimondhatatlan sok fáradalmakkal vívják énünk az élet-halál harcot a túlerős ellenségeinkkel szemben, és nemzeti önérzetünk büszkeségével halljuk róluk a híreket, hogy győzni fognak mert harci kedvük s erejük acélossága kimeríthetetlen; — de közbenközben vérző szívvel halljuk azt is, hogy ezen emberfeletti küzdelemben e

gye

gy kedves ismerősünk, — barátunk ifjú élte megszakad. A következő gyászjelentés számol be erről amelyet megilletődött szívvel közlünk le mert édes atyját ki bányatiszt volt Dorogon illetve az egész családot sokan ismerték Esztergomban. „Alulírottak megtört szivük fájdalmával tudatják, hogy forrón szeretett, felejthetetlen jó fiuk illetve testvérük ifj. Filip Rezső 1915. január hó 30-án a galíciai harctéren Rosztoka és Zaklizinnál hazájáért küzdve hősi halált halt. Hült tetemét a beszentelés után bajtársai ugyanott hantoltak el, akit a szülői és testvéri szeretet örökké sirat. Bpest, 1915. febr. 5. Filip Rezső, és neje Rumann Ernesztin szülei; Károly, Erna, Róbert, Arthur, Alfréd, Aurélia és Irma testvérei. Ujabb adományok a „Vörös Kereszt" részére. Dr. Fehér Gyula praelátus kanonok adománya 100 K, dr. Klinda Teofil praelátus kanonok adománya 100 K, Nyergesújfalusi hadbavonultak családtagjainak adománya 59.26 K, Ebed község gyüjtése 71.90 K, Dorog község adománya 20 K, Lábatlan község gyűjtése 26.60 K, (ehhez hozzájárultak : Klekker Lajos 5 K, Breuer Zsigmond 3 K, Háber Mór 1 K, Izsák Lajosné 60 f. Eisenstadter 1 K, Spitzer Ignác 15 K, Weichsler Kálmán 1 K,) Hazafias jelvények eladásából jutalék 8.60 K, Kural község gyűjtése 6 K, Nyergesujfalu község gyűjtése 9.40 K,Foncierebiztosító intézet adománya 3.70 K, Bart község gyűjtése 8 K, — Fenti adományok elismerése mellett az egyesület elnöksége hálás köszönetét nyilvánítja a nemesszivű adakozóknak, kik hivatása gyakorlásában támogatni kegyesek voltak. Halálozás. Steinbach Flóris volt helybeli vaskereskedő f. hó 8-án 39-ik évében elhunyt. Temetése tegnap délután volt a belvárosi kápolnából. „Vilmos császár út" Dorogon. Dorog község képviselőtestülete egyik legutóbbi közgyűlésében a vasúti állomáshoz vezető újonan létesített díszes útját Benedek József körjegyző indítványára lelkesedéssel „Vilmos császár út"-nak nevezte el s ebbeli határozatát a németbirodalmi consulátus útján illetékes helyre felterjesztette. A budapesti német főkonzulátus 1915. febr. 6.-án erre a következő levelet intézte Benedek József körjegyzőhöz: „Benedek József körjegyzőnek Dorog. Ó Felsége a Császár legkegyelmesebben felhatalmazott, hogy Dorog község tekintetes képviselőtestületének rokonszenves magatartásáról szóló határozatát, mely szerint Dorog legszebb útját Ő Felségéről nevezte el, legfelsőbb köszönetemet nyilvánítom. Tekinteteségedet alázattal kérem a tekintetes képviselőtestületnek is tudomására hozni. A német császári főkonzulátus." A magyar hadifoglyoknak! Örömmel lehettünk tanúi a minap mint mozdult meg városunkban a társadalom szive, amikor a török sebebesültek gyámolításáról volt szó. Mennyivel inkább felköltheti érdeklődésünket a messze idegenben lévő magyar hadifoglyok sorsa! Ő közülök is sokan megsebesülve, száz meg száz mérföldnyire szeretett családjaiktól, a mostoha viszonyok és járványos betegségek életveszélyei között, a rideg fogság egyhangúságában várják véreink szabadulásukat. Nekünk esztergomiaknak fogalmunk lehet a hadifoglyok sorsáról. Pedig nálunk a humanizmus minden lehetőt megtesz érdekükben. A Vörös Kereszt Egyesület hadifoglyokat gyámolító bizottsága, dr. Darányi Ignác elnöklete alatt, feladatául tűzte maga elé, hogy a magyar hadifoglyok sorsát, különösen azokét, akiknek hozzátartozói szegények, elviselhetőbbé tegye, evégből felhívást intézett a társadalomhoz adományok küldése végett. Ily felhívás Vimmer Imre polgármesterhez is érkezett, aki lapunk útján ezennel felkéri a közönség vagyonosabb részét juttassanak adományokat a magyar hadifoglyoknak is. A pénzadományok folyó évi február 24-ig ő hozzá küldendők, amikor is a gyűjtést városunkban lezárjuk. Termény biztositó bizottság e hó 6-án tartotta megalakuló gyűlését az alispán elnöklete alatt, melyen fontos határozatokat hozott. Elsősorban a közmunka utján végzendő munkálatokkal foglalkozott és a hadifoglyok felhasználását tárgyalta. A hadsegélyben részesültek jönnek elsősorban számításba a tavaszi munkálatoknál, a kiktől vonakodás esetén a segély azonnal megvonandó és a katonai szolgálat alol felmentettek ily esetben