Esztergom és Vidéke, 1915

1915-02-07 / 11.szám

gyarok Istenének" csodás munkája, melynek nyomai végig kísérhetők egész eddigi történetünkön. Nekünk tehát a jelen nehéz helyzetben éppen nincs okunk a csüggedésre, mert biztosak lehetünk benne, hogy az, aki a múltban érdemünk nélkül gyámolunk volt, most is hiven őrködik fejünk felett. Azoknak, kiket közülünk a hadi szerencse változó esélyei hitükben mégis meg-megingatnának, kiáltsuk oda újra és újra teljes meggyőződéssel: Félre kislelküek, kik kételkedni tudtok a jövő felett, mert — él még magyarok Istene I Morc. Használjunk hadisegély , postabélyeget. A megfigyelő állomások baszna és közegészségagyi jelentősége. Amióta a japánoknak a közegészségügy iránti fokozottabb érzéke a tudományos világ előtt ismertté lett, amióta közöttük nagy szellemek mély búvárkodást eláruló alapvető munkálatokat közöltek, amióta — Ki volt ez az ember kérdezte az öreg Mari néni, aki az ablakból látta őket. — Rétságra ment. Én igazítottam útba — felelte Eta. Mari néni mormogott valamit, aztán dolga után ment. A leánynak azonban nem volt nyugta. Hozzáfogott a varráshoz, de nem sikerült neki semmi. Az íróasztalhoz ült, levelet akart írni — nem jól fogott a toll. Zongorázni próbált, Schumann kottáját tette maga elé — megunta csakhamar. Tíz óra felé bement a hálószobájába, de nem feküdt le. Odaült a nyitott ablakhoz és a délutáni kalandjára gondolt. Ki volt ez az ember ? Igazán Rétságra ment ? És mi volt rajta olyan végtelenül kedves. Gyönyörű este volt, csillagos, virágillatos. Az ilyen esték ébrenálmodóvá teszik a leányokat. Csend volt, mélységes csend. De egyszerre távoli lódobogást hallott Eta. Nem az volt. Csak képzelte. Tipp, topp . . . Mindig közelebb hallik. Ez mégis közeledő lovas lehet; Rétság felől jön. Piros vérhullám borította el a leány arcát. Mi volt ez: öröm vagy félelem? Fölállt, hallgatózott . . . Már nagyon közelről jött a hang. Feltűnt a lovas árnyéka is. Pár perc múlva itt lesz a ház előtt. Miért jön ? 1 (Folyt, köv.) ezen alapvető munkálkodás az orvostudományban korszakalkotó gyógy módokat eredményezett, — azóta nagy figyelemmel kisérte minden kultúrnemzet orvos nemzedéke a Japánoktól alkotott egészségügyi intézményeket és csodálkozással tapasztalta azoknak észszerű létesítését, berendezését, közegészségügyi fontosságát! Kithasató japán hygienikus örökbecsű búvárkodásának köszönheti az orvostudomány a vérsavó gyógyító erejének elméletét; ennek ismerete alapján haladt a német Behring és a francia Roux, s rájöttek a beteg gyermeksereg legnagyobb áldására : a dyptheria elleni vérsavó gyógyítására, melynek biztos sikere immár kétségen felül áll! A japán-chinai háború folyamán a megszált helyeken nagy mértékben pusztított a kolera az ellenséges felek katonái között! A visszatérő japán seregek révén egész Japán lakossága veszélyeztetve volt, s azért ezt elkerülendő a közegészségügyi intézkedéseknek nagyon szép példáját vitték keresztül. Az intézkedések a következőkből állottak: Az ország határaihoz közel fekvő három szigeten nagy kiterjedésű barakkvárost létesítettek, fertőtlenítő készülékekkel, fürdőberendezéssel, elkülönítő helyiségekkel, beteg felvevő épületekkel és más a betegek és fertőzöttek egészségét megóvandó berendezésekkel! Amikor egy hajó megérkezett, ezeken a szigeteken feltartóztatták; a hajó fedélzetén a katonaságot megvizsgálták, a betegeket az egészségesektől elkülönítették, az egészségeseket öt napi megfigyelés végett a megfigyelő barakkokba szállították, míg a betegek kórházakba kerültek! A gyariusok számára külön izoláló helyiségek állottak rendelkezésre; az útközben elhaltakat elégették! Az egészségesek* mindegyike/ csak megfelelő tárgyi és egyéni fertőtlenítés után juthatott a számára kijelölt barakkba! A három szigeten naponkint 3—6 ezer katonát fertőtlenítettek; összesen: 240.000 embert, 930.000 tárgyat és ruhát és 687 hajót! Az egész dezinfekció költsége : 4 millió koronába került. A hajókon 1.573 kolerabeteget találtak, kik közül meghalt 752; a szigetekről haza felé vezető uton 38 megbetegedés fordult elő, ezeknek izolálása azonban már nehézségeket nem okozott, az egész hadsereg dezinficiálva, egészségesen került háza, és az ország koleramentes lett! . Igy szolgáltatott Japán nagyszerű példát arra, hogy egyszerű védekezéssel a nemzetek jóléte érdekében, mily messze menő eredmények érhetők el! S ez a fényes példa . tért hódított mindenütt, hol a fertőző megbetegedések kitörése közelfekvő, ezáltal, hogy aránylag kis területre nagy tömegeknek az összpontosítása . válik szükségessé. A mi hadseregünkben október hó folyamán a vérhas és járványosán a kolera ütötte fel a fejét! Már akkor elhatározták a vezető körök, hogy a betegségek behurcolása ellen megfelelő védelmi berendezéseket állítanak fel! Ezen határozatból folyólag létesültek az ország határai felé a megfigyelő állomások; Magyarországon 14, Ausztriában 14, összesen 28 ilyen megfigyelő állomás van hivatva arra, hogy a monarchia lakosságát a fertőző betegségek ellen kellőkép megóvja ! Trencsén egyike azon ma

j gyar városoknak, ahol ilyen megfigyelő állomást létesítettek; japán mintára a várostól körülbelül 0-5 kim. távolságra 6 kat. holdnyi területen 37 barakkot építettek 3.000 egyén befogadására ! Az északi harctérről jövő beteg vagy katonai szállítmányok közvetlen a felvevő épülethez vont vágányon állanak meg! Az egészséges és beteg egyének osztályozása már a vonatkísérő orvos által történik, s ennek bemondása alapján jut minden egyén a felvevő épületben ! A felvétel alkalmával minden egyén törzskönyvezve lesz, számot és egy ugyanazzal a számmal ellátott fatáblácskát kap, mely a magáról levetett ruhának és fehérneműnek —• mely ruhaneműt a katona napos erre a célra használt fiókba rak — megjelölésére szolgál! Levetkőzés után, értéktárgyakat az erre kijelölt altisztnek átadva, a fürdőhelyiségbe vonulnak 15-ös csoportban megfelelő tisztító fürdő végett! A fürdőhelyiségben 12 zuhanyfürdő, és 3 kád fürdő áll rendelkezésre ; fürdő után a kötöző szobába mennek, hol a sebesülteknek esetleg meglazult kötéseit a kirendelt orvos megerősíti; és az egyes csoportokat a megfelelő barakba utasítja! A kötöző helyiségből a váróvagy lehütő szobába mennek át, hol tiszta fehérneműbe öltöztetnek, s lábukon egy meleg nemez papucssal, s két pokróccal betakaródzva a számukra rendelt barakk épületbe átsétálnak ! Az egyes barakképületek férőhelye 100-130 között van; minden barakkban van fürdőszoba, zuhany és káddal, tea konyha, megfelelő helyiségek a szolgálatot teljesítő jápoló személyzet számára, klozett, tiszta fehérnemű és piszkos ruhakamra! Az egész telep csatornázással, vízvezetékkel és saját motorú villamos világítással van ellátva! Kitűnően berendezett műtőterem, és bakteriológiai intézet, ruhát tisztító és mosó helyiségek, nagy gőzfertőtlenítő, a szennyes és elrongyolt ruhát elégető kemence, hullaház, orvosok lakásául szolgáló barakk megfelelő étteremmel, ápolónői lak, konyhaépület stb. áll rendelkezésre! A megfigyelő állomás katonai jelleggel bír; az adminisztratív teendők elvégzésére, egy ezredes parancsoksága alatt 14 tiszt, 350 katona ; az egészségügyi teendők elvégzésére : egy vezető orvos, 16 orvos, 5 orvos növendék, 52 szakképzett ápolónő van kirendelve. A legfőbb figyelmet természetesen arra fordítják, hogy a betegek megfelelő osztályozása, által a ragályozás mérvét csökkentsék, a jelentkező ragályos betegséget a telepre izolálják és, a betegségek terjedését kifelé elfojtsák! Ezért minden katona zsákba rakott ruháját csak megfelelő magasnyomású gőzfertőtlenítés után kapja vissza a ruhára tapadó élősdieket a kénező helyiségben teszik ártalmatlanná ! Elrongyolt ruhát elégetnek ! A megfigyelő állomások intézménye pontos vezetés és szigorú fertőtlenítés mellett sikerrel kecsegtet, s megadja azt a reményt, hogy a fertőző betegségeket sikerülni fog az ország határainál megállítani, s megmenthetjük hazánk lakosságát sok véres háborúnál is erősebben pusztító járványoktól. Dr. Herverth Vilmos. ADAKOZZUNK az 1507 ágyra berendezett 8 kórházban fekvő sebesültjeink javára! Probászka a „neveletlenekéről. „Nem tévesztem össze hazám éretlen elemeit a szeretettel s azért bizakodom és imádkozom, hogy ha már kitört e borzalmas vihar, s tördeli a nemzetet, hogy akkor törje le a közélet fattyúhajtásait is sha már fölkorbácsolta a világot, akkor söpörje el felettünk a miazmás párákat is s vonuljon el tisztitólag e hazán." Ezeket a szavakat Prohászka püspök mondta Fehérvár előkelő publikuma előtt s ma már az egész ország olvassa lángoló szavait, melyek itt-ott suhogó korbács ütésével sújtanak a bűnösökre.