Esztergom és Vidéke, 1915

1915-01-31 / 9.szám

Nyitva van a százados úr ablaka . . . (Zenéjét szerzé: fiuber Sándor, Lengyel Miska.) Nyitva van a százados úr ablaka, Barna kislány sírva sétál alatta, „Barna kislány, megvetted a szivemet, Nem tagadom, hogy igazán szeretlek !" „Nem adok én százados úr szavára, Úgyse leszek százados úr babája ! Van énnékem a századnál közlegény, Azt magáért én biz el nem cserélném !" „A közlegényt ellövik a csatába, Ki borul majd barna kislány vállára?" „Megsiratom, áldást mondok reája, Mégse leszek százados úr babája!" Apáca temetés. Fehér apácák . . . hófehér koporsó : Koromszín olvasó a tetején; Kékszalagos csillámló Mária-érem, Selyemkoszorú integet felém. Elhal a mélabús „circumdederunt" Fölbúg a szórorok búcsúdala, Miként ha csöndes esti fuvalomnak Napalkonyért zokogna ajaka . . Egy dallal én is halkan elsiratlak, Te ifjú, sugaras, szelíd halott! Katonakori ápolásomért már Egyéb jutalmat ugy sem adhatok. Te tán nem is szerénykedtél körültem, De mégis olyan édes valami, Te szeretet elhervadt rózsaszála, Porod fölött hálát sóhajtani. Meghatva állnak néma sorfalakként Vad, marcona kórházi katonák; Ablakokból betegek könnye áld meg, Vén fák is mintha könnyük' ontanák­Szétcsillogó egyenruhákra, népre Csodálva néz a kórház agg fala : Egy percre mily tömegje van, de aztán Eggyel kevesb szorgos kis angyala . . . Katonazene zeng, habár a lelked' Orgonaszó ringatta egyedül; Pompa kisér, kit hű emléked őriz Egyszerűség örök jelképéül. Kis ajkadon bár tilalom remegne, Már ezt a fényt csak szokd előre meg, Körötted égben ugy is a legelső, Legszebb angyalkartársak fénylenek! S lent kis fejfádat árva koszorúként örök frissen öleli át dalom. Nem hervad el, mert mindeu kisvirágát Egész szivemből tépem, szaggatom! A Petőfi-lelkű Szepessy László ezaz új becses könyve szintén meg­érdemli hogy minden jobb érzésű és nemesebb izlésű olvasónk meg­rendelje a költő feleségénél, ezen a címen: Szepessy László főgimnázi­umi tanár, Vác, Báthory-utca 1. A nagybecsű kötet ára csak egy ko­rona. Dr. Kőrösy László. Szivart, cigarettát, dohányt, újságot, könyvet a sebesül­teknek ! Ifjú népfölkelők bematató szemléje. A városi katonai ügyosztály egy újabb népfölkelő szemlére hívó pla­kátokat ragasztatott ki. Az új plakát elsősorban az 1896., 1894. és 1991. évben született nép­fölkelésre kötelezettek összeírásáról, bemutatásáról és behívásáról szól. A hirdetmény szerint mindazok, akik népfölkelésre kötelezettek, akik az 1896 és 1895-ben születtek, továbbá a kik 1891-ben születtek, de a sorozó vagy vegyes felülvizsgáló bizottság által az 1914. év végéig fegyver­képtelennek osztályoztattak, illetőleg katonai, vagy honvéd felülvizsgáló­bizottság által a közös hadsereg (ha­ditengerészet), a honvédség, vagy a csendőrség kötelékéből az 1914. év végéig elbocsáttattak; akik állítás­kötelezettségüknek mindeddig nem tettek eleget; akik az 1878. január elseje és 1881. december 31-ike közt születtek és a magjar állampolgár­ságot honosítás útján szerezték meg, végül az 1898. január elseje és 1890. december 31-ike közt vagy az 1892. és 1894. évben szület­tek, azonban a mult évi bemutató­szemléken nem jelentek meg, köte­lesek a katonai ügyosztályon jelent­kezni. Mindazok a népfölkelésre köte­lezettek, akiket összeírnak, kötelesek február 18-tól március 24-ig terjedő időben szemlére jelentkezni. A szem­lére behívási paranccsal idézik meg a népfölkelőket. Az alkalmasaknak osztályozott népfölkelőket bevonulá­suk idejéről külön hirdetmény útján fogják értesíteni. A kormány gondoskodott arról, hogy a főiskolák és középiskolák, valamint az ezekkel egyenrangú tan­intézetek mindama növendékei, a kiket az említett hirdetmény alapján népfölkelői szolgálatra fognak be­hívni, tanulmányaik folytatása, il­letve befejezése tekintetében hátrányt ne szenvedjenek. Elrendelte ugyanis, hogy az oly tanulók, akik katonai szolgálatra be­hivatnak, osztálybizonyítványt, illetve az iskola évfolyamában érettségi bi­zonyítványt, vagy tanítói oklevelet kapjanak, de csak azon esetben, ha évközi tanulmányi előmenetelük és osztályzatuk alapján a tanári testü­let erre érdemesnek tartja. Ha még a tanév folyamán bár­mely okból katonai szolgálat alól fel­mentetnének, kötelesek a félbeha­gyott osztályban tovább folytatni ta­nulmányaikat. 26=os nóta. Ferenc József mikor megizente : — Készüljön fel minden regimentje — Mi is vigan készültünk a hadba „S szépen szólt a 26-os banda " Virággal volt az a vonat hintve, Amelyik az ezreáünket vitte • . . S magyar zászló büszkén lengett rajta „Magyar bakák masíroztak rajta" Mentek vígan, nótaszóval, bátran Buzatáblás, ismerős határban . . . S forró nyárban, nehéz fáraáságban „Masíroztak idegen országban" Ott találták meg az ellenséget, Mikor szivük a harcvágytól égett S meg is verték Isten igazában „Oroszország széles határában." Sipista. A téli háború borzalmai ellen katonáinknak prémre van szükség-ük. Akinek van nélkülözhető, küldje e címre Hadsegélyző Hivatal Bpest Váci ucca 38. sz. A posta díjtalan szállítja. TOLLHEGGYEL Az orosz katona monológja. Ezredes ur kérem ... ne üsse annyira szöges kancsukájával a há­tam ! Hiszen mennék előre . . , de lássa, a többiek vad, ijedt arccal hát­rálnak visszafelé! ... De hát ki te­het róla ... a magyar szurony olyan ellenállhatatlan. Ezredes ur kérem . . . tessék nyíltan megmondani, vájjon miért mer az az elszánt ellenség olyan keményen velünk szembeszállni ? . . Hiszen mi sokan vagyunk . . , ők pedig oly kevesen . . , Haj, az el­lenség, ugy-e, valami másfajta anyag­ból ^an gyúrva . . . Tessék . . . milyen lángolóan ég ezeknek a vö­rös ördögöknek az arcuk . . . mint­ha dáridóban lennének, szemeik hogy ragyognak . . . mintha vőlegények volnának . , . s mennyasszonyuk látására örülnének. , . . Ezredes ur kérem . . , nézze a mi holdvilágos pofánk olyan, mintha krétát ettünk volna . . . szemeink homályosak ... a bárgyú félelem­től .. . Hiába . . . ő nekik taliz­mánjuk lehet . . . Ezredes ur kérem . . . Miért nincs nekünk is olyan talizmánunk ? Nos, miért nincs? .... Amelyik oroszlánná, sassá tenné a lelkünket . . . amelyiktől arcunk épugy lángba borulna .... szemünk villámokat szórna . , . Pedig hát ugye a mi szent cár atyuskánk megtehetné. . ­hiszen azt mondják róla ... a cár mindenható ... a cár hatalmas. . . Ezredes ur kérem . . . érdemes mi nekünk itt ezer és ezer életet . . viruló életei . . . igy tönkre tenni ? . . . Ugy-e, hogy nem ! Hiszen a czár atyuska úgyis elég hatalmas , . . elég gazdag . . . annyi finom vut­kit ihat, amennyi neki tetszik . . . aranyaival ki lehetne kövezni Moszk­va utcáit . . . katonái százezreivel Névát be lehetne tömni . . . hát ak­kor mi kell még a cárnak ? . - . Mindene meg van . . . amit csak óhajt Hát akkor minek verekedtet meg ezekkel a szép szál vitézekkel? . . . Nem bántottak ugye ezek minket ? Persze, hogy nem . . . nem is ugy néznek ki . . . Hát miért is kaszaboljuk egymást. . . . Ezredes úr kérem . . . nem jobb volna most mindannyiunknak otthon lenni ... . térdig sáros falunkban él­degélünk . . . rongyos düledező vityilóban . . . éhségtől sovány asz­szonnyal . . . maszatos képű,-korgó gyomrú gyerekekkel! . . . Minek is jöttünk ide ? . . . Talán a cár aka­rata? Vagy a pétervári nagy urak akarták ? . . . Ezredes úr kérem . . . hát iga­zán a cár atyuska és az ő barátai rendeltek ide bennünket? . . . ebbe a pokolba . . . ebbe a kétségbeejtő gyehennába . . . Hátha ők rendel­tek ide . . . akkor ők miért nincsenek itt? a cár atyuska . . . meg a fé­nyes uraságok . . . Hiszen ők akar­ták a háborút . . . nem mi . . . tő­lünk nem kérdezték . . . akarunk-e háborúzni . . . csak elraboltak csa­ladjainktól . . . neveletlen éhes gyer­mekeinktől ... ide hoztak a vágó­hídra . . . Ezredes ur kérem ... hol van­nak most ... ők ... a cár atyuska . ... meg azok a többi fényes urasá­gok . . . ilyenkor . . . akik akarták a háborút ? . . . Ugy-e fényes, szép városaikban . . . ragyogó, meleg márványfalas palotáikban . . . ké­nyelemben . . . jólétben . . . selyem­ben, bársonyban . . . most biztosan nagyokat esznek-isznak . . . dárl­dóznak . . . szép, selyemruhás dá­máknak udvarolnak . . . jóízűket kacagnak . . . puha szőnyegeken hancúroznak . . . aranyos ágyban alusznak ... Mi pedig nyakig víz­ben rostokolunk a lövészárkokban . . . éhezünk ... ázunk . . . fá­zunk . . . Pedig mi nem akartuk ezt a háborút . . . Ezredes ur kérem ... ha most legyőzzük az ellenséget ... jobb", szebb nap virrad reánk ? . . . Több darab kenyeret kapunk enni ... a kan csukából az ólmot kiszedik az urak ? . . . Láncaink szemeiből há­nyat fognak a kegyelmes nagy urak levenni? Ugy-e egyet se . . . nem és nem ... Ha a világ összes né­peit is leigázzuk ... mi orosz pa­rasztok . . . ezután is azok leszünk . . . akik voltunk . . . utolsók . . . szemetek . . . nagyurak talpnyalói . . . kézcsókolói . . . S ezek helyébe oldalba rúgást ... keresztfeszítést kapunk I . . . Életünk aztán se ér hajítófát . . . Rabszolgák maradunk . . . Az urak pedig még nagyobb urak lesznek . . . Ezredes ur kérem . . . lássa . . . most már értem . . . tudom, mi az ellenség talizmánja. Magasztos . . . napsugaras tele balzsammal, éltető irral . . . miktől azok a barna arcok lángot kapnak . . . izzóvá lesznek . . . szemeik szikrákat hány­nak . . . acélossá vált karok ezer halált osztogatnak . . . Igen ezredes ur . . . igen ... az a szent taliz­mán . . . ami nekünk hiányzik . . . áz teszi elleneinket hősökké . . . bátrakká . . . Nem csoda . . . Ve­lük az igazság . . . velük az Is­ten . . . ADAKOZZUNK az 1507 ágyra berende­zett 8 kórházban fekvő sebesfiitjeink javára! HÍREK. Az évfordulón. A fegyvercsörgés közepette az ország katholikus hivői ta­lán elfeledkeznek dr. Csernoch Jdnos bíboros hercegprímás trónfoglalásának harmadik év­fordulójáról; de mi esztergo­miak dúló háború ellenére is örömmel gondolunk vissza arra napra, melyen ő főmagassága bevonult hozzánk, székváro­sába, hogy annak régi fényét visszaállítsa s lakosságát állandó ittartózkodásával boldoggá tegye és jóravaló igyekezeteiben gyá­molítsa. Amily hódolattal teljes sze­retettel köszöntöttük kegyes főpásztorunkat székfoglalásakor, ugyanoly ragaszkodó hűséggel

Next

/
Thumbnails
Contents