Esztergom és Vidéke, 1915

1915-01-21 / 6.szám

Áldjon meg Isten százszor Téged, Hintse rózsákkal teli élted S nagyörömünkre jöjjön haza, Vitéz fiad — Te édes Anya ! Mig ily jó, édes anyák élnek, Gyönyörűség e földi élet: S ily jóságot megjutalmazva, Add Isten, hogy — győzzön a Haza ! Ssendrői yőzsef. A téli háború borzalmai ellen katonáinknak prémre van szükségük. Akinek van nélkülözhető, küldje e címre Hadsegélyző Hivatal Bpest Váci ucca 38. sz. A posta díjtalan szállítja. HÍREK. A bűn bölcsője. Valahányszor egy-egy megrázótragédia játszódik le, a jobbérzésű közönség mindannyiszor megborzadva jajdul fel, de alig domborodik fel az áldozat sírja, már a legtöbbször magával az eseménnyel sem törődünk, annál kevésbé kutatjuk azokat az okokat, melyek méhükben hordják a tragédiákat. Talán a legtöbb ember az alkoholnak tudja be a bűntényeket, mely majdnem rendszerint közvetlen okozója is a cselekménynek, de szerintem az alkohol hatása is már csak okozat, melynek tulajdonképeni oka — a nevelés hiánya, vagy a rossznevelés. Távol legyen tőlem, hogy köznépünket általában támadjam, mert akkor igazságtalan lennék nagyon sok tisztességes család iránt, de az igaz, hogy oly erkölcsi züllést látunk városunk falai között, mely ritkítja párját. Késelés, lopás, vagyonrongálásról akár állandó rovatot is vezethetünk még a mostani nagyon nehéz időkben is és mindennek az oka az otthoni rossz nevelés. Oly trágár kifejezésekhez van szokva népünk apró gyermeke, hogy jobbérzésű ember megborzad tőle és undorral fordul el, mert ezekről már aligha mondana az Ur„ . . . mert övéké a mennyek országa," az anya pedig ha meg nem toldja még cifrábbal legfeljebb nevet rajta. Hogy a reményteljes csemete lop mindent ami kezeügyében esik, abban a szülő legfeljebb csak életfolytonosságot lát, hogy az iskolásfiú már bicsakkal fenyegetődzik, virtuskodásnak minősíti, de képes a miniszterig menni, ha ez ily dolgokért az iskolában megfenyítik a dédelgetett csemetét, mert hát „ha nem ad neki enni, ne is bántsa" és vonatkozásba hozza az Istent a tanítóval, persze azután az az eredmény nem lesz meglepő, ha 10 — 12 éves fiú szájából a legocsmányabb jelzőkkel halljuk emlegetni a — várbeli Szűzmáriát. Az apa magával viszi serdelő gyermekét aki versenyt fújja atyjával a füstöt, melybe már a bor, pálinka és sörgőze is belevegyül és ez a gőz oly alkalmas a tekintély elhomályosítására, de alkalmas Szabó Pisták nevelésére is. Persze az már azután az apának sem tetszik, ha az ő vagyonához nyúl az aranyos fiú, mert már máséhoz nem fér, hogy teljék passzióira ; hanem azon nem ütközik meg, ha serdülő fia a — vén Istenit — emlegeti, vagy anyját tiszteli meg egynéhány díszes jelzővel és azt meg éppen nem találja valami különösnek ha 17—18 éves suhanc reggel jön haza részegen ordítva. Az így felnőtt suhancnak most már ha valamit elkövet, éreznie kellene a törvény súlyos kezét, de hát éveiben kiskorú, gazságaiban ha vén, is a biró tehetetlen vele szemben, sőt, hogy meg ne legyen szégyenítve a verekedő, tolvaj ifjú úr; még a nevét sem szabad nyilvánosságra hozni. Igazán különös! A közpályán működő férfiakat a legerősebb kritikával lehet illetni, hanem egy bicskás, tolvaj suhanc, az ne bánts virág, mert hátha olyan is meg tudná róla fényes tulajdonságait aki szolgálatába akarja fogadni. Világért sem kritizálom meg a törvénytervezőjének jószándékát, de a humanizmus is lehet bűn, ha túlhajtják és csak nevel a bűnre, közelebb visz a börtön, az akasztófához, mint a hogy Szabó Pistát is az otthoni rossz nevelés és a humanizmus jutatta a hadbíróság elé.. Esztergomnak leghírhedtebb legénye volt már suhanc korából Szabó Pista. A rendőrségnek állandóan baja volt ezzel a vásott suhanccal, mert nem volt verekedés, ablakbeverés, melyben aktív részt ne vett volna Pista gyerek Ha valamit elloptak, már Pistit vették elő s nem is bűntelenül, de annál többször büntetlenül menekült meg, míg végre egész hosszú bűnlajstrommal mégis csak felkerült a szép jövőnek elébe néző Szabó Pista Komaromba az ügyészség elé, a hol azután végre az Arok-ucca nem csekély megkönnyebbülésére néhány havi börtönre ítélték. Hanem, mint a legtöbb gonosztevő, úgy megjuhászodott a törvényszék börtönében, hogy feltételes szabadlábra helyezték és Szabó megkezdte katonai szolgálatát. A kiképzés után elvitték a harctérre, ahol annyira megjavult, hogy káplárrá léptették elő s kitüntetést is kapott. Egyszer csak egy fogolyszállítmánynyal hazakerült Szabó, mellén a kitüntetéssel. Ugy látszott megváltozott, de bizony a látszat csalt és ismét bevált a régi közmondás „kutyából nem lesz szalonna." E hó 17-re virradó éjjel a Korona kávéházban mulatott és még a kávéháztulajdonosa előtt nagyban fogadkozott, hogy az ezüstérem mellé egy mást is akar hazahozni. Talán, ha reggel kellett volna a harctérre vonulnia, nem került volna a hadbíróság elé és nem tett volna tönkre egy fiatal életet. Vasárnap 18 án a Háromszerecsen vendéglőben mulatott Szabó több katonatársával, de már 1 negyed 10 órakor este átvonult az egész társaság a Fürdő kávéházba. Az úton valamin összeveszett unokatestvérével Balog Jánossal, aki már másodszor jött megsebesülve a harctérről haza mint káplár, és Szabó káplár hirtelen Szabó Pistivé változott ; kirántotta bajonettjét és Szatzlauer cukrászdája előtt szíven szúrta Balogot. Szegény fiatal ember, mialatt az éppen arra haladó Horváth Rezső belvárosi káplán papikötelességét teljesítette a haldoklónál — az kiadta lelkét. Az ellenséges golyó, szurony kímélettel volt iránta és unokaöccse a bestiális Szabó Pisti végzett vele dicstelenül. Az áldozat már temetőben álmodja a dicsőharcokat, a gyilkos pedig remegve áll az igazságos hadbíróság előtt. A rendőrség tegnapinap folyamán közölte a hadbírósággal Szabó Pista egész bűnlajtsromát; mely szerint még most is folyamatban van ellene több rendbeli bűnfenyítő eljárás a komáromi kir. törvényszék előtt. Elhunyt tábori főpap. Grúsz László pápai praelátus és kamarás, szepesváraljai c. püspök, bécsi tábori főpap hosszas betegség után Bécsben f. hó 18 án meghalt. Az elhunyt főpapban Grúsz Ede főreáliskolai igazgató testvér bátyját gyászolja. A főgimnáziumi igazgató betegsége. A főgimn. igazgató betegségében, mint értesülünk, örvendetes javulás állott be. A láza teljesen elmúlt úgyhogy operálása mihamarabb megtörténhetik; s lehetséges, hogy két hét múlva már gyógyultan fog visszatérni Esztergomba. Itt emiitjük meg, hogy pannonhalmi főapát dr. Molnár Sz. házfőnöki és igazgatói teendőinek végzésével a betegség idejére Serédi Dénes tanárt bízta meg. Háziezredünk újévi gratulációja. Klempa 26. gy. ezred őrnaggyá az újév alkalmából Szodfridt József győri főispánhoz a következő sorokat intézte: „A 26-os ezred az újév alkalmából legjobb szerencsekivánatait küldi Méltóságodnak a harctérről. 1915. január 1-én. Klempa őrnagy." Ugyanilyen gratulációt

ö

kapott Vennes Jenő ud. tan. győri polgármester is. Mindketten meleg üdvözlettel válaszoltak az ezrednek és Klempa őrnagynak, aki felépülve, sietett vissza ezredéhez. Betegágyon. Mint örömmel értesülünk dr. Vándor Ödön kórházi orvos hosszas és fájdalmas betegségéből már annyira felépült, hogy 1—2 hét múlva haza jön Budapestről ahol az operáció után ápoltak. Ismét letört egy bimbó. Még az egyik fehér bimbót Világhy Sárikát nem is kisérték ki utolsó útjára, mikor a halál már társat keresett neki. Egy viruló 17 éves leányra csapott le orvul, hogy megszakítsa életfonalát és mélységes űrt támaszszon a szülői szívben. Schmiedt József Első Magyar Biztosító titkárának Irmuska leánya alig másfélnapi rosszullét után meghalt. A szelíd, kedves gyermek nagy ambícióval készült magánúton a tanítónői pályára, fiatal gondtalan lélekkel örült az életnek, mikor hirtelen szinte orvul támadta meg őt a betegség. Ártatlan szive, ez az életkamra hagyta cserben Irmuskát és hiába volt minden orvosisegély, orvositanács, mert az injekció csak rövid időre adhatta már vissza eszméletét s szive megszűnt dobogni, hogy hallgatásával megtörje a kétségbe esett szőlők szivét. Fehér virágokkal borított koporsóját nagy és megilletődött közönség a Mária-Kongregáció leánytagjai sorfalai között kisérte a feltámadásig örök nyugvóhelyére a belvárosi temetőben. A mély gyászba borult család a következő gyászjelentést adta ki: Schmiedt József és neje szül. Szuchy Irma mfnt szülők Szuchy József és felesége Widder Franciska mint nagyszülők, László, Rezső, Gyula és Jenő mint testvérek vigasztalan fájdalommal jelentik forrón szeretett leánykájuk illetve unokájuk és testvérük Schmiedt Irmuskának folyó hó 16.-án életének 18.ik évében, haldoklók szentségének ájtatos felvétele és rövid szenvedés után beállott gyászos halálát. Drága halottunkat a királyvárosi sírkertben lévő kápolnából f. hó 18.-án d. u. 3 órakor adjuk át az anyaföldnek. Az engesztelő szentmiseáldozat f. hó 19.-én d. e. 10 órakor a szent Ferencrendiek templomában lesz az Úrnak bemutatva." Hadifogság. Kárpáti Miklós tart. hadnagy és Bárdos István tart. zászlós a 26. gyalogezredben, az ezredtől nyert értesítés szerint orosz hadifogságba jutottak. Hősi halál. Berger Károly, 26. gy. ezredbeli zászlós, karácsony estéjén 6 órakor a wislicai csatában hősi halált halt. A gyilkos golyó gerincoszlopon találta s nyomban kioltotta ifjú életét. Karácsony másod ünnepén az egész ezred tisztikarának jelenlétében Lukács Dezső r. kath. tábori lelkész megható beszédben búcsúztatta el s azután holttestét koporsóba zárva barátai Krakóba szállították, hol az izraelita szertartás szerint eltemették. A zászlóalj parancsnoka megható levelet intézett a családhoz, melyben a fiatal zászlós hősies magatartását dicséri, ki nemcsak a reá bizott legénység szeretetét, de elöljárói tiszteletét is teljes mértékben birta. Az ifjú hős még alig volt 25 éves, ő vitte a csatatérre az ezred zászlóját, csak nem régiben léptették elő. A legszebb jövő várt reá s ő mégis nemes bátorsággal áldozta ifjú életét a hazáért. Választások a takarékpénztárban. Az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatóságának f. hó 16-án tartott ülése jórészt személyi ügyekkel foglalkozott. Az utóbbi időkben nagy változásokon ment át az intézet több oszlopos tagja kidűlt, eltávozott s azok pótlásáról volt hivatva gondoskodni ez ülés is. Bleszt Ferenc elnöklő igazgató az ülés elején üdvözölte az igazgatóság jelen volt két új tagját Erős Rezső főkáptalani jószágigazgató, Magos Sándor c. ny. kúria bírót, kiken kívül új tagjai meg az igazgatóságnak ifj. szobi Luczenbacher Pál és Zsiga Zsigmond. Az elnöki előterjesztés őszinte fájdalom és részvét hangján emlékezik meg az intézet gyászáról, mellyel Mattyasóvszky Kálmán ügyvéd elhalálozását jelenti be, ki 1879. év óta az igazgatóság lelkes tagja, 1896. év óta pedig a társaság köztiszteletben álló ügyésze volt és ki fáradhatlan, 18 évi ügyészi működésével felejthetlen emléket hagyott maga után. Az ügyészi állás betöltésére vonatkozólag az igazgatóság úgy határozott, hogy pályázat mellőzésével saját kebeléből választja meg a társaság új ügyészét. Az igazgató-tanács előzetes határozatában dr. Wiplinger Ödön ügyvédet szemelte ki ez állásra, ki viszont pályázati kérvényében megválasztatása esetére már előre dr. Mattyasóvszky Béla ügyvédet jelelte ki állandó helyetteséül. Mivel pedig dr. Wiplinger Ödön, mint ügy észhelyettes már 18 éve áll a társaság szolgálatában az igazgatóság őt egyhangúlag s nagy lelkesedéssel ügyésszé megválasztotta.