Esztergom és Vidéke, 1915

1915-09-02 / 69.szám

Ausztria és Magyarország közel nyolc milliárdot teremtett eddig Össze. Ez olyan teljesítmény, mely a dunai monarchia gazdasági helyzetében a legnagyobb elismerésre méltó. Franciaország ellenben, a tőkepénzesek hires országa föltűnően távol maradt a mi teljesítményünktől, mert hosszú lejáratú kölcsöneinek tiszta eredménye alig emelkedik két milliárd frankra, a mi ^körülbelül egy negyede a mi vívmányunknak. Oroszország és Olaszország pénzviszonyairól szándékosan nem nyilatkozott a német államtitkár, ne hogy pellengérezésnek lássék. A pénzszükséglet megszerzésében tehát vitathatatlanul felsőbbségben vagyunk, mert a többi hatalom kölcsönjegyzésének sikere nem is hasonlítható a mieinkéhez. A nowo-gyorgyewszki híres orosz vár eleste után sok ezer berlini polgár gyülekezett össze a birodalmi kancellár palotája előtt, a hol hazafias dalokon kivül az Erős várunk nekünk harcosok megjelenését, összecsapását, halálát vagy csonkán tovavánszorgását; — néztem semleges közömbösséggel. Páholyból. Valami kegyetlen és hideg fölülemelkedett seggel, — mig odalenn tömegek pusztultak nekem idegen érdekekért és értelmetlen ideállokért. Ah, és akkor hirtelen elém tünt, hogy fölöttünk, a mi harcoló és vérző hadseregeink fölött is bámészkodik igy, ilyen páholyban terpeszkedő és szórakozó közvélemény, mely miként én ezt a hangyaháborut, csak színjátéknak nézi ezrek pusztulását, egyegy napon annyi ember lebomlását a véres földre, mint a mennyi Herkulánumban, Pompéjiban, Lisszabonban, Messzinában és a világtörténelem legiszonyatosabb katasztrófáiban pusztult el. Boldog, nyugodtan alvó és megelégedetten emésztő országok, melyek kiesnek a dicsőség és enyészet szellemének vitájából és útjából, melyen mi sodratunk. Irigylésreméltó nyárs polgár birodalmak és városok, melyeket nem érintett ez az uj hős vagy barbár-kor, a csodák és borzalmak esztendeje, mely minket ragyog be az égő fél világ tüzglóriájával, melyek nyugodtan folytatják a régi civilizáció munkáját, mig mi s velünk a földi népnek fele, kizökkentünk mindenből, a miben folyt életünk utja. Ugy éreztem magamat itt, a hangyaháború fölött, mint érezheti magát például Amerika, a mint az óceánon áthajolva gyönyörködik a verekedő ó-világban. Csak éppen hogy muníciót nem szállítottam valamelyik félnek. (Folyt, köv.) Sebők Zsigmond. az Isten! c. zsoltárt is énekelte. Ekkor igy nyilatkozott Bismarck utóda: — Az önök éneke valóban visszhangja a keletről zengő csatazajnak és népünk örömujjongásának, mely hadaink hőstetteit ünnepli. Az orosz várakat sorra felbontottuk, akár csak a cserépfazekakat. Forró szívvel mondjunk tehát hálát Istennek, ki eddig megsegített minket. A harc azonban még nem ért véget. De ha Isten is ugy akarja, eljön az a nap, a mikor diadalmaskodik az az elv, hogy a ki meg nem hajlik, annak meg kell törnie! íme ilyen rendületlen hit és magasztos erkölcsi erő hatja át legyőzhetlen szövetségesünket is. Éppen azért tartsunk ki erős bizalommal a döntés nagy korszakában ! Dr. Kőrösy László. Városi közgyűlés. A vármegye tanácstermében tarfotta, rendes közgyűlését Esztergom város. A hangzó teremben olyan vesékig hangzó, kritizáló beszédek voltak, amelyek kell, hogy viszhangot adjanak, de nem csak a rossz akusztika teremben, hanem magában a közönségben is. Hanem tartsunk sorrendet. — Napirend előtt Brutsy János szólalt fel a katonaság álial fogolytábor céljára elfoglalt legelő ügyében, kérve a polgármestert, hogy tájékoztatná a város közönségét ez ügyben. A polgármester, az ügyész és a mérnök feleitek is Brutsy felszólalására, de bizony csak annyit, hogy ez ideig dacára mintegy 300 hold elfoglalásának még egy fillér kártalanítást sem kapott a város. Ez az őszinte, de szomorú nyilatkozat késztette azután Gróh József drt., hogy nem csak konkrét adatok alapján adjon útbaigazítást az ügy, hol és miként való megindításához, hanem ujabb' kérdéseket is intézett a város elöljáróságához, nevezetesen pedig a fogoly tábor villamos világítása és a fogyasztási adó ügyében. Amig a villám világításra nézve megnyugtató felvilágosítást kapott a a képviselő testület, addig a fogyasztási adóra nézve a számvevő egész őszintén tárta fel a város teljes tehetetlenségét a képviselőtestület elé. Amig inas gyerekek, iparosok és magán látogotók is nyertek belépési igazolványt a táborba, — a város hivatalos közegeinek ezt a táborparancsnokság megtagadta és igy történt, hogy a kantinossal kénytelen volt a város havi 700 koronában megegyezni. A közel 30.000 lelket számláló összes fogyasztása után a város évi 8400 korona fogyasztási adót kap.. (Itt, ezzel szemben érdekes volna tudni, hogy a 18.000 lelket számláló Esztergomnak mennyi az évi fogyasztási adója ? Szerk.) Mindezeket összefoglalva a képviselőtestület a Iegközellebbi közgyűlésre az egész fogolytábor ügyről befejezett és megnyugtató tényekről kér jelentést. A reáliskolai rajztanári állásra a képviselőtestület ideiglenes minőségben Bayer Ágostont bizta meg. Ugyancsak tárgyalta a közgyűlés a reáliskolai tanárok háborús drágasági pótlékát is, melyet a képviselőtestület 10 és 15 százalékban szavazás utján megadott ugyan, hanem olyan kritika kíséretében, amilyenben még aligha volt része Magyarország valamelyik tanintézetének. Brutsy János felhozta a tanárok között duló, de már a nyilvánosságra került egyenetlenséget, melyet azután Bleszl Ferenc valóságoson ölő statisztikává tetézett meg, mire a képviselőtestület a legszigorúbb és legmeszebb menő vizsgálat megindítását rendelte el. A képviselőtestület még fel sem ocsúdott a hallottakból, már is referálta a tanácsjegyző Osváth Andor főjegyző kaionai ügyét, melyben a tanács javaslat a fizetés meghagyása volt. A képviselőtestület ezen javaslat ellen nem szólalt ugyan fel, hanem Bártfai képviselő felszólalása következtében ismét mellékvágányra tért, mely csakhamar fővonallá nőtte ki magát, mert Gróh József dr. oiyan csokrot kötött a városi tisztviselők viselkedése és viszonyaiból, amely nemcsak illatozott, hanem be is világított a városháza rejtelmes mélységeibe. A kritika kemény volt, melyet a polgármester enyhítő válasza sem tudott meglágyítani. Ezután azt hisszük most már utoljára irunk az „Unger ügy"-ről. A képviselőtestület elfogadta a tanács javaslatát, mely szerint a város 15292 kor. fizet Unger rendőrkapitánynak. A liszt ellátás ügyében Magyary László indítványa következtében a képviselőtestület egy négy tagu bizottság javaslata alapján a fogyasztási szövetkezet és Oblat cégei bizta meg a szükséges liszt szállítással. A képviselőtestület eloszlott s mindenki gondoskodott azokon a ,suyos vádakon, a melyek a teremben talán még most is viszhangzanák. Nómó, Kinevezés. A folyó évi április 8-án Teleszky János pénzügyminiszter elnöklete megtartott szaktanácskozás alkalmával történt megállapodásból kifolyólag, a létesítendő Pénzintézeti Központ alapszabályai s a revisióra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó ügyviteli szabályok tervezetének összeáilitására, Schmith József, a Magyar országos Központi Takarekpén ztár vezérigazgatói ának elnöklete alatt a pénzügyminiszter egy bízottságot létesített. Ezen bizottság munkálataiban leendő részvételre városunkból Blesz Ferencet az Esztergomi Takarékpénztár r. t. igazgatóját kérte fel. Az országos érdekű s háborús viszonyok szülte Pénzintézeti Központ létesítésében résztvevő szaktekintélyünk emez örvendetes kitüntetését egyéni és városi szempontból szívesen tesszük közzé. Iparunk pártfogója volt már néhai ünnepelt József nádorunk, valamint fia, István helytartó és a boldog emlékű József királyi herceg, kinek ékes szavai még ma is csengenek : — „Csakis az ipar hatalmas fejlődése lesz képes elviseltetni az ország fokozódó terhét és édes hazánkat abba a biztos révbe kormányozni, a hová a haladó kultúrállam eljuthat. Tehát a magyar ipar fejlődésében látom az ország boldogulását és jövőjét". — Mikor a Habsburg-ág szivünhöz simult hajtását, József kir. herceget a király hadtestparancsnokká nevezte ki, az Országos Iparegyesület sietett őt a magyar iparosság nevében üdvözölni. Ekkor József kir. herceg ezt válaszolta aug. 18.-án: — „Felséges urunk által a VII. hadtestparancsnokává történt kineveztetésemhez a magyar iparosság nevében küldött hazafias érzelmektői áthatott üdvözlétÜKet, hálás szívből köszönöm. A magyar iparosság szeretteljes üzenetére legjobb kivánatoktól áthatott, legmelegebb üdvözletemmel felelvén, hálás köszönetet monáok vitézjcsapataim nevében azon odaadó munkálkodásukért mellyel a mi küzdelmünket megkönnyitik.'

1 Ezt a lélekemelő elismerést örvendező szívvel fogadják Esztergom tisztes mesteremberei is. Hitelbank igazgatósági ülése. Mult hó 29-én az Esztergom-vidéki hitelbank részvénytársaság igazgatósága Mátéffy Viktor h. igazgató elnöklete alatt félévi üzleti eredményét tárgyaló, ülést tartott, melyen Einczinger Ferecz takarékpénztári könyvelő, a társaság jelenlegi ügyvezetője, részletes beszámolóban ismertette a háborús viszonyok szülte helyzetet s rámutatott azon örvendetes jelenségekre, melyek a háború dacára az intézet mozgékonyságát és ez irányban megnyilatkozott bizalmat tükrözik vissza. Nevezetes intézet Bécsben az Augusztinnm, mely a jövő évben éri meg száz esztendős fönállását. 1816-ban alapította ugyanis Frint Jakab fölszentelt püspök a Szent Ágostonról nevezett felsőbb papnevelő intézetet Bécsben, hogy a fölszentelt fiatal papok nagyobb teológiai képzésben részesüljenek. Összesen nyolc magyar pap tanult ott állandóan a monarchia egyéb fiatal papjain kivül. Az intézet élén a mindenkori bécsi várplébános őrködik és igy félig-meddig az udvar papjai 0g. Augusztinium hallgatói. Közéletünk több kiváló egyházi férfia nyerte el ott doktori diplomáját. Dr. Csernoch János biboros hercegprímás, báró Hornig Károly veszprémi püspök, Fischer-Colbei kassai, Nóvák István eperjesi püspök: dr. Baner zágrábi